Tétel adatlapja

CÍMLAP

Galambos Ferenc (összeállító)

Az Új Idők írói és írásai
1895-1949

TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

I. KÖTET

Az Új Idők írói


II. KÖTET 1. RÉSZ

Az Új Idők írásai

I. Szépirodalom
1. Magyar szépirodalom
a.) Versek
b.) Regények
c.) Elbeszélések, novellák, rajzok
d.) Tárcák, riportok
e.) Színművek

II. KÖTET 2. RÉSZ

Külföldi szépirodalom
2. Amerikai szépirodalom
3. Angol szépirodalom
4. Arab szépirodalom
5. Bolgár szépirodalom
6. Cseh szépirodalom
7. Dán szépirodalom
8. Délszláv szépirodalom
9. Észt szépirodalom
10. Finn szépirodalom
11. Francia szépirodalom
12. Görög szépirodalom
13. Héber szépirodalom
14. Hindu szépirodalom
15. Holland szépirodalom
16. Japán szépirodalom
17. Kínai szépirodalom
18. Koreai szépirodalom
19. Latin szépirodalom
20. Lengyel szépirodalom
21. Német szépirodalom
22. Norvég szépirodalom
23. Olasz szépirodalom
24. Orosz és szovjet szépirodalom
25. Perzsa szépirodalom
26. Portugál szépirodalom
27. Román szépirodalom
28. Spanyol szépirodalom
29. Svéd szépirodalom
30. Szlovák szépirodalom
31. Török szépirodalom

II. Irodalomtörténet
1. Irodalomelmélet. Ált. és összehasonlító irodalomtörténet
2. Magyar irodalomtörténet
3. Amerikai irodalomtörténet
4. Angol irodalomtörténet
5. Bolgár irodalomtörténet
6. Dán irodalomtörténet
7. Délszláv irodalomtörténet
8. Észt irodalomtörténet
9. Finn irodalomtörténet
10. Flamand irodalomtörténet
11. Francia irodalomtörténet
12. Görög irodalomtörténet
13. Héber irodalomtörténet
14. Hindu irodalomtörténet
15. Holland irodalomtörténet
16. Japán irodalomtörténet
17. Jiddis irodalomtörténet
18. Kínai irodalomtörténet
19. Latin irodalomtörténet
20. Lengyel irodalomtörténet
21. Német irodalomtörténet
22. Norvég irodalomtörténet
23. Olasz irodalomtörténet
24. Orosz irodalomtörténet
25. Perzsa irodalomtörténet
26. Portugál irodalomtörténet
27. Román irodalomtörténet
28. Spanyol irodalomtörténet
29. Svéd irodalomtörténet
30. Török irodalomtörténet

III. Általános jellegű írások
1. Tudomány és tudás általában
2. Civilizáció, kultúra, haladás
3. Bibliográfia, könyvtártan stb.
4. Lexica
5. Muzeológia
6. Sajtó

IV. Filozófia

V. Vallás

VI. Társadalomtudományok
1. Szociológia
2. Statisztika
3. Politika
4. Közgazdaság
5. Jog
6. Hadtudomány
7. Pedagógia
8. Néprajz
9. Divat

VII. Nyelvészet

VIII. Természettudomány

IX. Alkalmazott tudományok
1. Orvostudomány. Közegészségügy
2. Technika
3. Mezőgazdaság. Kertészet
4. Háztartás
5. Iparok

X. Művészet
1. Képző- és iparművészet
2. Zene
3. Színház
4. Film
5. Rádió
6. Sport, szórakozás

XI. Földrajz, történelem, életrajz
1. Földrajz, útleírás
2. Történelem
3. Életrajz

XII. Vegyes


Ismertető

...

A lap indulásakor Az olvasóhoz címzett beköszöntő azt hangsúlyozta, hogy az Új Idők a régi értékek új keretbe foglalására törekszik, a magyar családhoz fordul, társul ajánlkozik. Családi olvasmányt, közös élményt kínál, miközben figyelmét elsősorban a társaséletre összpontosítja, olyan témákkal foglalkozik, amelyek a családhoz, az otthonhoz, a társasághoz kapcsolódnak, amelyek széppé, értékessé, értelmessé és gazdaggá teszik az életet. S valóban, gyakorlati tanácsaival, igényes társalgási témáival kezdettől fogva következetesen ízlés- és értékformáló igénnyel lépett fel.

A Singer és Wolfner Kiadó új hetilapja Szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilapként indult. Célkitűzéseiben - A Héttel ellentétben - nem szerepelt a politikai eseményekre való reflektálás, ellenben feladatául vállalta a társasági életről való híradásokat. A nemzeti hagyományok folytatójaként tekintett magára és az olvasók is így tekintettek rá. A Hét - a szerkesztő bevallása szerint - az íróknak is íródott, az Új Idők inkább a nagyközönségnek szólt, a középosztály szélesebb rétegeihez íródott, vidéken és a fővárosban egyaránt olvasták.

Az Új Idők terjedelmesebb volt, mint A Hét: először (borítóval együtt) huszonnégy, majd huszonnyolc, később harminckét oldalon jelent meg. Témái változatosak voltak: a közéleti eseményektől az útleírásokon át a művészetekig terjedő széles körbe vonta be olvasóit. Különösen hangsúlyos szerephez juttatta a képzőművészeti és iparművészeti ismeretterjesztést és mintaállítást. Időről időre bemutatta a legújabb és legmodernebb művészeti iskolák és irányzatok követőinek: a nagybányaiaknak vagy a különféle szecessziósoknak (Csók István, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, illetve Rippl-Rónai József vagy Walter Crane) törekvéseit és munkáit. A művészeti cikkek színvonalát az írások többségét papírra vető Lyka Károly emelte magasra. Bár A Hétben is többször jelent meg művészeti kritika, az Új Idők képzőművészeti anyaga nagyobb teret foglalt el, erőteljesebb és hangsúlyosabb volt. Sokat foglalkoztak a mindennapi élet különböző területeit érintő életvezetési tanácsadással és mintaállítással is. Az Új Idők "életvezetési tanácsait és ismeretterjesztő írásait tekintve - legalábbis fennállása első húsz esztendejében - következetesen a változtatás, az új eszmények szószólója és népszerűsítője volt".

A szerkesztők a legkülönfélébb témákhoz kapcsoltak illusztrációkat, sőt, nemegyszer önálló képmellékletekkel ajándékozták meg olvasóikat. A képi gazdagság éppannyira hozzájárulhatott az Új Idők népszerűségéhez, mint a széles olvasóközönséget megragadó tartalmi sokszínűség.

A lap - ellentétben A Héttel - mindig szépirodalmi művel indult, amelyet társadalmi és ismeretterjesztő cikkek, leírások követtek. A Képeink rovat a megjelent cikkekhez, hírekhez nem kapcsolódó, önállóan megjelent képekhez fűzött rövid történeteket, leírásokat, a Színház és Irodalom az új előadásokat, a megjelent köteteket, míg a Művészet az aktuális kiállításokat vagy egy-egy alkotó műveit elemezte és ismertette. A legváltozatosabb (színes) híranyagot, az újdonságokat - esetenként a valamilyen okból a pillanatnyi érdeklődés középpontjába került személyiséget - a Mindenféle rovat mutatta be. Olvashattak ebben az érdeklődők illatszerekről és régi pipákról, a divatról és a bicikliről, a különféle társasági eseményekről, bukott miniszterekről és új mágnásokról, a Park Klubról és a Belváros új orgonájáról, a nőemancipációról, sőt a női agyvelőről is, találhattak írást a 19. századi boszorkányégetésről éppúgy, mint a legújabb puska-revolverről vagy vasúti balesetekről. Később ebbe a rovatba kerültek egybe az irodalmi, színházi és művészeti hírek is.

A lap végére illesztett Melléklet általában egy-egy regényt közölt folytatásokban.

Akárcsak A Hét, az Új Idők is kitartóan törekedett a Szerkesztői üzenetekkel, különféle pályázatokkal, felhívásokkal az olvasókkal való közvetlen kapcsolattartásra. A hirdetések itt is sokszínűek, egyszersmind mértéktartók voltak; a kozmetikumok mellett azonban technikai újdonságokat is kínáltak a nőknek: többször reklámoztak varrógépeket és konyhai eszközöket. Mindez (ha nem is bizonyítja, de) felveti annak lehetőségét, hogy az Új Idők nagyobb figyelmet fordított a női olvasókra.

Forrás: Dede Franciska: "Szerzők a lámpa előtt"
https://epa.oszk.hu/00000/00001/00418/pdf/


  
×