Tétel adatlapja

CÍMLAP

Peer-kódex

TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

Szent Elek legendája
Remete Szent Pál legendája
Rövid imádságok, himnuszok változatos tematikát követve
Énekek
  Apáti Ferenc feddő kantilénája
  Vásárhelyi András kantilénája a Szűz Máriához
  Szent László-ének
Latin nyelvű misesorozatok
János evangéliumának töredéknyi rövid részlete


Ismertető

...

A kódex eredetileg egy ember személyes használatára, nem pedig kolostori célokra készült. Ezt a méretén kívül a tartalma is bizonyítja. A két legendát változatos tematikájú, hosszabb-rövidebb - a kor latin nyelvű gyűjteményeiből származó - imádságok követik a Szűz Máriáról való imádságfüzérektől kezdve a nyíl és tőr ellen valón át egészen a Döghalálról való imádságig. Ezek részben a babonás népi vallásosság nyomait mutatják, azonban néhány ima antik, görög eredetű, ezeket talizmánként használták.

Az imákban több alkalommal fordul elő a Simon név. Ez az alapja annak a vélekedésnek, hogy a könyvet talán Csepelyi Simon számára készítették, aki birtokadományozója volt a vázsonyi pálosoknak.

A kötetet tartalma, külső jegyei alapján is többen a kiváló scriptoriummal és festőműhellyel rendelkező nagyvázsonyi pálosok munkájának tartották, de az emellett felsorakoztatható bizonyítékok nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy ez egyértelműen kijelenthető legyen. A pálos eredet mellett szóló érveket Révai Miklós gyűjtötte össze először: a kötet jellegében (méret, az írás típusa, rendeltetés) besorolható a biztosan pálos Czech-kódex és Festetics-kódex mellé, párhuzamos helyeket is találunk bennük. A Peer-kódex tartalmazza Remete Szent Pál nagylegendáját, mely terjedelmében, részletességében teljesebb az egyéb kódexekben található változatoknál (Érdy-kódex, Debreceni kódex). Horváth Cyrill a keletkezés idejéhez is újabb adatot szolgáltat, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy a scriptor megadja Remete Szent Pál sírjának pontos helyét, mely akkor a budai Szent Lőrinc kolostorban volt. Az alapszövegnek eszerint 1526 előtt kellett születnie, mivel ebben az évben dúlták fel a törökök a budai pálos kolostort. A pálos eredet ellen szól viszont a kódexben olvasható Vásárhelyi-kantiléna és a kötetben található kották.

Valószínűsíthető, hogy a könyv jelentős részét kitevő első és második kéz írása és a későbbi részek nem egy időben és nem egy helyt készültek, azaz a könyvben található üres leveleket később írták be.

A kódex kilenc kezének helyesírása különböző, a keverék és a mellékjeles típus a leginkább jellemző.

Forrás: http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/peerkodex


  
×