
CÍMLAP
Peer-kódex
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
Szent Elek legendája
Remete Szent Pál legendája
Rövid imádságok, himnuszok változatos tematikát követve
Énekek
Apáti Ferenc feddő kantilénája
Vásárhelyi András kantilénája a Szűz Máriához
Szent László-ének
Latin nyelvű misesorozatok
János evangéliumának töredéknyi rövid részlete
Ismertető
...
A kódex eredetileg egy ember személyes használatára, nem pedig kolostori
célokra készült. Ezt a méretén kívül a tartalma is bizonyítja. A két
legendát változatos tematikájú, hosszabb-rövidebb - a kor latin nyelvű
gyűjteményeiből származó - imádságok követik a Szűz Máriáról való
imádságfüzérektől kezdve a nyíl és tőr ellen valón át egészen a Döghalálról
való imádságig. Ezek részben a babonás népi vallásosság nyomait mutatják,
azonban néhány ima antik, görög eredetű, ezeket talizmánként használták.
Az imákban több alkalommal fordul elő a Simon név. Ez az alapja annak a
vélekedésnek, hogy a könyvet talán Csepelyi Simon számára készítették, aki
birtokadományozója volt a vázsonyi pálosoknak.
A kötetet tartalma, külső jegyei alapján is többen a kiváló
scriptoriummal és festőműhellyel rendelkező nagyvázsonyi pálosok
munkájának tartották, de az emellett felsorakoztatható bizonyítékok nem
elég meggyőzőek ahhoz, hogy ez egyértelműen kijelenthető legyen. A pálos
eredet mellett szóló érveket Révai Miklós gyűjtötte össze először: a kötet
jellegében (méret, az írás típusa, rendeltetés) besorolható a biztosan
pálos Czech-kódex és Festetics-kódex mellé, párhuzamos helyeket is találunk
bennük. A Peer-kódex tartalmazza Remete Szent Pál nagylegendáját, mely
terjedelmében, részletességében teljesebb az egyéb kódexekben található
változatoknál (Érdy-kódex, Debreceni kódex). Horváth Cyrill a keletkezés
idejéhez is újabb adatot szolgáltat, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy
a scriptor megadja Remete Szent Pál sírjának pontos helyét, mely akkor a
budai Szent Lőrinc kolostorban volt. Az alapszövegnek eszerint 1526 előtt
kellett születnie, mivel ebben az évben dúlták fel a törökök a budai
pálos kolostort. A pálos eredet ellen szól viszont a kódexben olvasható
Vásárhelyi-kantiléna és a kötetben található kották.
Valószínűsíthető, hogy a könyv jelentős részét kitevő első és második kéz
írása és a későbbi részek nem egy időben és nem egy helyt készültek, azaz a
könyvben található üres leveleket később írták be.
A kódex kilenc kezének helyesírása különböző, a keverék és a mellékjeles
típus a leginkább jellemző.
Forrás: http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap/peerkodex