---

Tartalom

A Hét írói

A Hét írásai

I. Szépirodalom
1. Magyar szépirodalom
2. Amerikai szépirodalom
3. Angol szépirodalom
4. Arab szépirodalom
5. Bolgár szépirodalom
6. Cseh szépirodalom
7. Dán szépirodalom
8. Finn szépirodalom
9. Francia szépirodalom
10. Görög szépirodalom
11. Héber szépirodalom
12. Hindu szépirodalom
13. Holland szépirodalom
14. Ír szépirodalom
15. Japán szépirodalom
16. Jiddis szépirodalom
17. Kínai szépirodalom
18. Latin szépirodalom
19. Lengyel szépirodalom
20. Német szépirodalom
21. Norvég szépirodalom
22. Olasz szépirodalom
23. Orosz szépirodalom
24. Perzsa szépirodalom
25. Portugál szépirodalom
26. Román szépirodalom
27. Spanyol szépirodalom
28. Svéd szépirodalom
29. Szerb szépirodalom
30. Török szépirodalom

II. Irodalomtörténet
1. Irodalomelmélet, általános és összehasonlító irodalomtörténet
2. Magyar irodalomtörténet
3. Amerikai irodalomtörténet
4. Angol irodalomtörténet
5. Cseh irodalomtörténet
6. Dán irodalomtörténet
7. Délszláv irodalomtörténet
8. Finn irodalomtörténet
9. Flamand irodalomtörténet
10. Francia irodalomtörténet
11. Görög irodalomtörténet
12. Héber irodalomtörténet
13. Hindu irodalomtörténet
14. Holland irodalomtörténet
15. Izlandi irodalomtörténet
16. Jiddis irodalomtörténet
17. Latin irodalomtörténet
18. Lengyel irodalomtörténet
19. Német irodalomtörténet
20. Norvég irodalomtörténet
21. Olasz irodalomtörténet
22. Orosz irodalomtörténet
23. Perzsa irodalomtörténet
24. Román irodalomtörténet
25. Spanyol irodalomtörténet
26. Svéd irodalomtörténet
27. Szlovák irodalomtörténet
28. Török irodalomtörténet

III. Általános jellegű írások
1. Bibliográfia, könyvtártan stb.
2. Lexica
3. Sajtó

IV. Filozófia

V. Vallás

VI. Társadalomtudományok
1. Szociológia
2. Politika
3. Jog
4. Statisztika
5. Közgazdaság
6. Pedagógia
7. Néprajz

VII. Nyelvtudomány

VIII. Természettudományok

IX. Alkalmazott tudományok
1. Orvostudomány
2. Technika

X. Művészetek
1. Képző- és iparművészet
2. Színház
3. Film
4. Zene
5. Divat
6. Sport, szórakozás

XI. Földrajz, történelem
1. Földrajz
2. Történelem

XII. Vegyes írások

---

Bevezetés

A Hét a magyar irodalom legértékesebb és legjelentősebb folyóiratainak egyike. Hatását elődjei közül csak Arany szépirodalmi folyóiratainak, vagy szellemi utódjának, a Nyugatnak a hatásához lehet hasonlítani. Jelentőségét és a magyar irodalomban elfoglalt helyét csak a felszabadulás utáni irodalomtörténetírás értékelte kellőképpen és állapította meg és már a középiskolai oktatás vonalán is tudatosította. A Hét volt az első, európai értelemben vett és európai színvonalú, polgári szellemű szépirodalmi folyóirat a századfordulón. Jelentősége kettős. A hazai irodalom vonalán a múlt század második felének minden jelentősebb írója mellett a századforduló és a Nyugat-generáció íróinak is helyet adott, sőt legtöbbjüket ő mutatta be az olvasóközönségnek. Jókai, Mikszáth még írtak bele, de már írt bele Ady, Kosztolányi, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes is. A külföld irodalmát is állandóan figyelemmel kísérte és értékes fordításokban népszerűsítette. Az orosz irodalom magyar tolmácsolásában legtöbbet tett a magyar folyóiratok közül; Csehov első magyar nyelvű novellája is A Hét hasábjain látott napvilágot. Figyelemmel kísérte azonban a nyugati, sőt a kisebb népek irodalmát is, a finntől a csehig, a norvégtól a bolgárig.

A Hét szerkesztője és éltető szelleme Kiss József volt. Mellette a kiváló segédszerkesztők (Justh Zsigmond, Cholnoky Viktor, Szomaházy István stb.) gondoskodtak arról, hogy a lap mindig szellemes, friss és színvonalas legyen, és hogy a magyar glóbus mellett a külföld horizontját is megcsillogtassa.

A lap 1889 végén indult, egy próbaszámmal. 1890-től mint hetilap jelent meg, évenként két kötetben, kötetenként külön tartalomjegyzékkel. Az 1890. és 1893. évi évfolyamokat kivéve egy-egy évfolyam lapszámozása folyamatos. Az 1919., 1920. és 1921. évi évfolyamok csonkák. E csonkaságot a korviszonyok magyarázzák. Kiss József halálával a lap elvesztette jelentőségét és csakhamar meg is szűnt. 1923-ban Fehér Árpád próbálta feltámasztani, a régi címlappal és a régi gárda egy részének közreműködésével, azonban a szellem már nem volt a régi. Nemcsak az írók egy része maradt el, de megváltoztak a viszonyok is. Az 1923 év (XXXIII. évfolyam) csak egy számot eredményezett és A Hét 1924. február 21-én, az 1924. évi 5. számmal végleg megszűnt.

Jelen bibliográfiai összeállítás A Hét teljes anyagát nyújtja, az 1923. évi 3. és 6. számok kivételével. Az 1921. évfolyam 8 számot eredményezett, ezek közül azonban a fent említettek egy nagy közkönyvtárunkban sem volt fellelhető. Úgy a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Országos Könyvtár, mint a többi nagy budapesti közkönyvtár ezen példánya csonka.

A feldolgozás két kötetben készült. Az első kötet A Hét íróit foglalja magában az írók betűrendjében. Az egyes írók alatt az írásművek megjelenésük sorrendjében követik egymást. A második kötet A Hét írásműveit foglalja össze és beosztásában nagyjában az ETO rendszerét követi azzal az eltéréssel, hogy a kötet élére a szépirodalom és az irodalomtörténet került. A részletesebb beosztást a tartalomjegyzék foglalja magába.

A Hétben meglehetősen sok az álneves írás. Ezeknek megfejtését részben A Hét jubileumi számai nyújtják, részben pedig Gulyás Pál kiadás alatt levő Álnévlexikona lesz hivatva megfejteni.

---