Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Henkey Gyula

A magyarság és más kárpát-medencei népek etnikai embertani vizsgálata

TARTALOM, FÜLSZÖVEG


Tartalom

Dr. Henkey Gyula tudományos munkássága

Előszó

1. Dunántúli magyarok
   Fényképtáblák
   Táblázatok
   Német nyelvű kivonat

2. Csallóközi magyarok
   Fényképtáblák
   Táblázatok
   Német nyelvű kivonat

3. Székelyföldi magyarok
   Fényképtáblák
   Táblázatok
   Német nyelvű kivonat

4. Összmagyar összefoglaló
   Fényképtáblák
   Táblázatok
   Német nyelvű kivonat

5. A Kárpát-medence népei
   Fényképtáblák
   Táblázatok
   Német nyelvű kivonat

Fülszöveg

Dr. Henkey Gyula etnikai embertani vizsgálatait 1956 januárjában kezdte és 1997-ig a Kárpát-medencében 193, Bulgáriában pedig 8 helyszínen összesen 35103 felnőtt személyt vizsgált, akik közül 32899 a magyar, a többi hazai német, szlovák, horvát, bunyevác, sokác és bulgáriai tatár. 2001 őszéig 157 szakcikke és tanulmánya jelent meg. A kandidátusi fokozatot 1990-ben "A magyarság etnikai embertani képe" című értekezésének megvédésével szerezte meg.

A szerző dunántúli, csallóközi, székely és kárpát-medencei kutatásainak foglalatát e kötetben tesszük közzé. Dr. Henkey Gyula érdeme, hogy Bartucz Lajosnak a turanid típus alföldi (nagy-magyar-alföldi) változatával kapcsolatos nézetét szakfotókkal, egyéni adatokkal és átlagokkal bizonyította, vizsgálatai szerint is ez a változat a magyaroknál a leggyakoribb jellegegyüttes. A szerző kutatta a környezetünkben élő népek embertani jellegeit is, foglalkozott az antropológiai kölcsönhatásokkal. Vonatkozó eredményei e kötet utolsó tanulmányából ismerhetők meg. Vizsgálati eredményeinek lényege, hogy a falusi és mezővárosi magyarok Közép-Európa embertani szempontból legegységesebb népei közé tartoznak, s a 16-18. században is folyamatos, őslakos eredetű magyar népességeknél a közép-ázsiai eredetű jellegegyüttesek ma is abszolút többségben vannak, a finnugor formákhoz képest a túlsúlyuk tizennégyszeres.


×