---

Tartalom

Szerkesztői bevezető

Némedi Dénes: Az értékmentesség elve a szociológiában
Kuczi Tibor: "Magánnyelv - szociológia - közbeszéd"
Némedi Dénes: A szociológia egy sikeres évszázad után
Léderer Pál: A szociológus, a módszerei, meg a szövege
A. Sokal - J. Bricmont: Intellektuális imposztorok
Emilie Durkheim: Az erkölcsi tény meghatározása
Max Weber: A tudomány, mint hivatás
M. Ossowska: Erkölcsszociológia
Th. Luckmann: A modern társadalmak erkölcsi rendje
Császi Lajos: A morál kulturális szociológiája és a média
Z. Bauman: Az erkölcs szociológiai elméletének vázlata
Molnár László: Van-e férfi és női etika?
A. Giddens: A kutatás etikai problémái: a kérdezett visszakérdez
E. Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
S. Kvale: Az interjúkutatás etikai kérdései
Héra G. - Ligeti Gy.: A kutató felelőssége
Fischer György: Kis közvélemény-kutatási praktikum
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
International Sociological Association (ISA) Etikai Kódex
A Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) Szakmai Etikai Kódex
A szociális munka Etikai Kódexe
Pedagógus Etikai Kódex
Bibliográfia

---

Bevezető

Az etika és a szakmai etika iránti érdeklődés növekedésének lehetünk tanúi napjainkban: a társadalmi gyakorlat különböző szintjein egyre gyakrabban fogalmazódik meg az erkölcsi nézőpontok érvényesítésének kívánatossága, a szakmai etikai kódexek kimunkálásának igénye. Mindez jelzi a téma fontosságát, a vele való foglalkozás szükségességét, akár olyan formában is, hogy a szakmai képzésbe, a szakmai kultúra elsajátításába, a szakmai szocializáció tudatos folyamatába emeljük a szakmai etika elméleti és gyakorlati kérdéseivel történő ismerkedést.

Ez különösen fontos lehet a szociológus szakma szempontjából, mert egyrészt a szociológiában a morál kérdéseivel való foglalkozás a XX. században a klasszikusok (pl. Durkheim, Weber) munkássága után erőteljesen visszaesett egészen a 90-es évekig, másrészt a szociológián belül a szakmai etika művelése is gyenge, az erkölcsi kódex nemzetközi és hazai kidolgozása, elfogadása is lassabban történt, mint más tudományok esetében, harmadrészt nem egyértelmű, hogy milyen is napjainkban a szociológia morális hivatása, elkötelezettsége, hivatástudata.

...

A szerkesztő közvetlen célja a hároméves szociológia BA hallgatói által használható szöveggyűjtemény összeállítása, azaz igazodik a képzés gyakorlati jellegéhez, hogy egyszerre támogassa a szükséges és nélkülözhetetlen elméleti alapok elsajátítását, és nyújtson konkrét segítséget a képzés erőteljesen gyakorlatorientáltságának megfelelő kutatóetikai kérdésfeltevésekkel való ismerkedéshez, foglalkozáshoz. Szándékosan nem "megválaszolást" írtam, mert ezeket a kérdéseket nem "megválaszolni" kell vagy lehet, hanem folyamatosan nyilvános szakmai diskurzusban újratárgyalni. Továbbá azzal is számoltam, hogy az etika és az erkölcsszociológia területén kevésbé járatos olvasó forgatja, így öltött megközelítése hármas tagozódású struktúrát.

...

Számos formában lehet szöveggyűjteményt szerkeszteni. A jelen szöveggyűjtemény összeállításánál egyrészt tartalmi, másrészt olyan praktikus okok is vezéreltek, hogy könnyen hozzáférhetővé tegyünk régebbi cikkeket, tanulmányokat, illetve felvillantsunk a témakörhöz tartozó problémákat, vitákat és vitatott kérdéseket, hogy az olvasó tovább gondolja azokat, megkeresse az eredeti szövegkörnyezet többi darabját, hiszen terjedelmi okok miatt lehetetlen például egy folyóirat hasábjain folyó vitát végigkövetni, a teljes anyagot beválogatni, de utalva rá, felhívhatja a figyelmet az eredeti forrásokra. Nyílván mindenki másként válogatott volna, ez e témában - tudtommal - az első hazai kísérlet, ilyen tárgyú szöveggyűjtemény, jegyzet stb. nem készült, szakirodalom is kevés van, ha hiányosságai és kritikus szemlélete másokat újabb összeállításra vagy akár a témával való foglalkozásra sarkall, már nem volt haszontalan a vállalkozás.

Debrecen, 2006. július Kiss Gabriella

---