EMLÉKÜL
A FÉLSZÁZADOS MUNKÁSSÁGUKAT BETÖLTÖTT
SZAKTÁRSAK ÉS SZAKTÁRSNŐK
JUBILEUMÁRA


A M. KIR. ÁLLAMI NYOMDA SZEMÉLYZETE





EMLÉKFÜZET
9 SZAKTÁRSUNK ÉS 5 SZAKTÁRSNŐNK
50-60 ÉVES JUBILEUMA ALKALMÁBÓL.






A Tizennégyek ünnepére.

Futnak az évek, mint a csillagok.
A kimért utat mindegyik bejárja.
S lefut az év is, miként a csillag
Az ismeretlen nagy, szürke homályba...
De fut utána üstökös gyanánt
Fénylő uszállyal az Emlékezés,
S halott évekre ujra fényt derit
A messzi multból visszaérkezés...

Az emlékezés derüs sugarában
A régi rossz is fénylőn integet
S minden parányi régi könny, s öröm
Fölmelegiti az öreg sziveket.
A sziveket, amikben vér tüzelt
És célokat hajtott a szem elé;
A sziveket, amiket bánat vágott,
Hogy néha majd megszakadtak belé!

Régi szivek, most melegedjetek.
Mögöttetek több, mint félszázad áll;
Suta esztendők, robotos évek;
Krajcárnyi bérek; születés, halál...
Kezeteket tegyétek öletekbe,
S dajkáljátok a fáradt kezeket
- S vigyázzatok, hogy könny ne hulljon rájok -
Messzi az ut, mely ide vezetett.

A hosszu uton harc is volt elég:
Kenyérért, gonddal, egy kis örömért;
S az anyaggal, mely munkátok nyomában
Széditő messzi, messziségbe ért...
Emlék, hogy álljon a nagy stációnál
- Fiatalok! Hajrá! Gyürkőzzetek! -
Hordjátok össze órjás obeliszknek
Az ólombetüket és a könyveket...

Meglássátok a felhőkig fölér,
Mit a Tizennégy eddig alkotott
- "S cserébe ugyan mit kapott érte?"
Erről ne szóljon most az ajkatok, -
De irjátok föl lángoló betükkel
Az emlékoszlop hatalmas falára:
"Szabad legyen Gutenberg minden népe,
S a Gondolatnak ne legyen határa!"

Szakasits Árpád



Szivünk meleg szeretetével köszöntünk benneteket öreg munkástársaink és munkástársnőink, kik immár ötven-hatvan esztendő óta munkálkodtok a szedőszekrény, a nyomógép és a könyvkötő-asztal mellett. Félszázad! Hatalmas határkő az életuton, amely mellett csak a kiválasztottak haladhatnak el. Ha gondolatban visszaszálltok a multba, bizonyára fel-felbukkannak az emlékezés távol ködéből kedves, ismerős arcok, azoké a munkástestvéreké, akik telve reménységgel és ifju lelkesedéssel Veletek együtt indultak neki a nagy utnak: az "Életnek", de utközben kidőltek a sorból. Ti kiválasztottjai a Gondviselésnek! Nektek megadatott, hogy aránylag jó egészségben és az öregség nyugodt derüjével haladhattok el a félszázadot jelző határkő mellett! Mindnyájan, kik a munkából a munkának élünk, jól tudjuk, hogy a megtett ut nem volt mindenütt egyenletesen sima. Mi, akik a Ti nyomdokaitokban ugyanezen az uton haladunk, tudjuk, hogy a Gond és a Megalkuvás az állandó utitársak és csak nagyon ritka esetben szegődik egyikünk-másikunk mellé a Szerencse, de mégis szent a munkás életutja, mert megszenteli azt a Veriték. Az élet nehéz küzdelmében sokszor elfogja az embert a csüggedés, amikor talán pillanatnyilag tehernek érzi a munkát, de éppen a Ti példátokból meritünk erőt a további küzdelemre, mert ez az ünnep megtanit bennünket arra, hogy a munka tisztességet és becsületet jelent. Minden, ami a földön szép és értékes, a munka eredménye. Munkátokkal vivtátok ki magatoknak embertársaitok tiszteletét és szeretetét. Veletek együtt hálát adunk a Mindenhatónak, hogy Benneteket hosszu élettel ajándékozott meg és őszintén kivánjuk, hogy éltetek hátralevő részét a legjobb erőben és egészségben töltsétek. Igaz testvéri szeretetünk és megbecsülésünk feledtesse a mult szenvedéseit és aranyozza be éltetek alkonyát.




HERCSEK JÁNOS

betüszedő, Neudek községben (Morvaország) 1848. évi február hó 1-én született. 1861-ben ment tanoncnak Emich Gusztáv nyomdájába. Felszabadulása után rövid ideig az Egyetemi nyomdában és Athenaeumban dolgozott. A m. kir. állami nyomdába 1869. május 24-én lépett be. Mint tördelő több éven át készitette az "Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben" cimü müvet. E nagyszabásu münek az 1912. évben történt befejezése után Ő Felsége a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki.





LIGETI JÓZSEF

betüszedő, 1848. évi november hó 25-én Budapesten született. Tanoncéveit 1861-ben a Bagó Márton-féle nyomdában kezdte meg és 1865-ben szabadult fel Khór és Wein-nél. Ez utóbbi helyen dolgozott 1866-ig, amikor vándorutra kelt. Beutazta Ausztriát és Németországot, több vidéki városban dolgozott, majd 1869. visszatért Budapestre és egyideig a Bucsánszky-nyomdában dolgozott, 1869. évi október hó 10-ike óta pedig a magyar királyi állami nyomdában mint tördelő müködik.





KAUL ÁGOSTON

könyvkötő, 1851-ben született Budapesten. 1864. évi január hó 1-től 1869-ig tanonc volt. Tanoncéveinek kitöltése után 1871-ig Hornyánszky Viktornál dolgozott. 1871-ben vándorutra kelt és Grácban, majd Bécsben dolgozott. 1872- 1875-ig katonai szolgálatot teljesitett, 1876-1878-ban pedig édesatyja üzletében müködött. 1878-ban Gellért József udvari könyvkötészetében vállalt kondiciót, honnan 1885. évi május hó 18-án a m. kir. állami nyomda kötelékébe lépett, ahol mai nap is müködik.





JUNG JÓZSEF

könyvkötő, 1853. évi Január hó 3-án Budapesten született. Tanoncéveit 1866. évi március hó 4-én kezdte meg és 1870-ben történt felszabadulása után 1870-től 1872-ig Budapesten a Hirsch Károly-féle könyvkötészetben dolgozott. 1872. évben Bécsbe utazott és ott egy évig tartózkodott; ez idő alatt a Strelletz Rudolf cégnél, majd az osztrák császári és udvari államnyomda könyvkötészetében müködött. A m. kir. állami nyomdában 1873. október 6. óta megszakitás nélkül müködik.





PONGRÁCZ KÁROLY

gépmester, 1857. január 11-én Budapesten született. Iskoláinak elvégzése után, mint tanonc, 1871-ben a m. kir. állami nyomda kötelékébe lépett és azóta megszakitás nélkül itt müködik. Ünnepeltünk pályafutása egyedülálló, mert az eddig jubilált nyomdászok között - tudtunkkal - ő az egyetlen, aki egész életében, egyhuzamban, félszázadot meghaladó ideig egy munkaadónál dolgozott. Őt megkimélte a sors a munkanélküliségtől. Korát meghazudtoló fürgeséggel végzi munkáját mai nap is.





BALOGH MIHÁLY

könyvkötő, született 1858. évi január hó 20-án Budapesten. 1870. évi október hó 26-án tanoncnak ment és 1874-ben történt felszabadulása után 1875-ig Karsch könyvkötőnél, 1875. évi április hó 24-től 1879. évi február hó 16-ig pedig Kriszt György könyvkötészetében, 1886-ig Látár Györgynél, 1886-tól 1893-ig pedig Gelber József udvari könyvkötészetében dolgozott. A magyar kir. állami nyomda kötelékébe 1893. évi október hó 16-án lépett és azóta megszakitás nélkül itt müködik.





SZATHMÁRY KÁLMÁN

betüszedő, Hajduböszörményben született 1858-ban. Öt esztendős korában tifusz-betegség következtében elvesztette a hallását. Iskoláit a váci siketnéma-intézetben végezte és ugyanott az intézeti nyomdában kezdte tanulni a betüszedést is. Tanoncéveit az Athenaeumban fejezte be, ahol mint szedő 1879. szeptember végéig müködött. Hosszabb-rövidebb ideig több fővárosi nyomdában dolgozott. A m. kir. állami nyomda kötelékébe 1884. január 7-én lépett és itt müködik mai nap is.





DOBROVSZKY LAJOS

galvanoplasztikus, 1859. évi junius hó 5-én született Munkácson. 1871-ben fényképész-tanoncnak ment. Mint fiatal segéd vándorutra kelt, bejárta Ausztriát és Németországot. Bécsben egy uj iparág: a galvanoplasztika keltette fel figyelmét, amelyet a bécsi August-cégnél ki is tanult. Hazatérve végleg ez uj iparágnak szentelte tevékenységét. A felső ipariskolában és a Technológián éveken át előadó volt. 1885. évben a m. kir. állami nyomda kötelékébe lépett és mai nap is mint galvanoplasztikus müködik.





GERŐ JÓZSEF

betüszedő, 1860. évi november 5-én Noviban (Horvátország) született. Iskoláit Budapesten végezte. A betüszedést a Légrády Testvérek nyomdájában tanulta, ahová mint tanonc 1872-ben lépett be és felszabadulása után is mint szedő ott müködött 1881-ig. Ugyanezen év májusában az Egyetemi nyomdába, augusztus hó 1-én pedig a m. kir. állami nyomda kötelékébe lépett. 1895. novemberben kilépett, de néhány heti távollét után ismét elfoglalta helyét és mai nap is mint tördelő müködik.





ÖZV. SZEILER LAJOSNÉ
SZÜL. PUVE TERÉZIA

könyvkötő-munkásnő, 1846-ban Ischlben (Felső-Ausztria) született. 1871. január 21-én mint tanulóleány lépett a m. kir. állami nyomda kötelékébe és azóta megszakitás nélkül itt dolgozik.





ÖZV. KOCSIS ISTVÁNNÉ
SZÜL. KNOTT ERZSÉBET

könyvkötő-munkásnő, 1851-ben született Budapesten. A m. kir. állami nyomda. kötelékébe mint tanulóleány 1871. évben lépett és kisebb-nagyobb megszakitásokkal mai nap is itt dolgozik.





SCHÄFFER LŐRINCNÉ
SZÜL. MEHLBECK TERÉZ

berakónő, 1852-ben született Budapesten. 1867-től 1869-ig az Egyetemi nyomdában dolgozott, honnan a m. kir. állami nyomda kötelékébe lépett és azóta megszakitás nélkül itt dolgozik.





ÖZV. BOBROVSZKY JÓZSEFNÉ
SZÜL. RUPPEK ANNA

berakónő, született 1858. április 7-én Budapesten. A m. kir. állami nyomdába 1872-ben lépett be. Rövid ideig a Hornyánszky-, majd az Egyetemi nyomdában, 1895. óta pedig ismét itt dolgozik.





MENNER ANNA

könyvkötő-munkásnő, 1859. évi május hó 24-én született Budapesten. 1873. évi julius hó 28-án mint könyvkötő tanulóleány lépett a magyar királyi állami nyomda kötelékébe és azóta minden megszakitás nélkül a mai nap is itt dolgozik.




A füzetben közölt életrajzi adatokon kivül meg kell még emlékeznünk egyik-másik szaktársunk közéleti tevékenységéről is: LIGETI JÓZSEF szaktársunk a Segélyző-Egyesületnek választmányi tagja és jegyzője, valamint alapitó-tagja volt a budai nyomdászok Önképző-körének, amely 1870-ben a pesti Önképző-körrel egyesült. Alapitó-tagja és ugyszólván életrekeltője volt a "Budapesti Typographia Dalkörnek", amelynek 50 éven át elnöke, majd jegyzője, másodkarmestere, de mindenkor legbuzgóbb müködő tagja és vezére volt. Ugyancsak megalapitója és lelkes müködő tagja volt a "Typographia Dalkör" kebelében megalakult első nyomdász-zenekarnak is. - HERCSEK JÁNOS szaktársunk a Segélyző-Egyesületnek választmányi tagja és a Hitelszövetkezetnek hosszu ideig ellenőrző-bizottsági tagja volt. LIGETI-vel együtt megalapitója volt a "Budapesti Typographia Dalkörnek" és nemcsak mint énekes, hanem mint pénztárnok, majd mint ellenőr évtizedeken át müködött. Ők ketten sokat fáradoztak azon, hogy a budai nyomdászokat a "Typographia" dalkörben tömöritsék és a dalkörnek legszebb sikerei az ő nevükhöz füződnek. - DOBROVSZKY LAJOS galvanoplasztikus szaktársunk a felső ipariskolában éveken át a galvanoplasztikát adta elő. Megalapitója és éveken át elnöke volt a "Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdij-Egylete" budai fiókjának, továbbá igazgatósági tagja a Kerületi Munkásbiztositó Pénztárnak. Számos közhasznu intézménynek ma is vezető tagja. F. évi augusztus 1-én m. kir. állami nyomdai tisztviselővé neveztetett ki. - Mielőtt ez emlékfüzetet lezárnánk, el nem mulaszthatjuk köszönetet mondani mindazoknak, akik velünk együtt buzgólkodtak, hogy jubiláns szaktársaink és szaktársnőinknek egy felejthetetlen napot szerezzünk. - Hálás köszönetünket nyilvánitjuk a m. kir. állami nyomda tekintetes igazgatóságának a szükséges nyomtatványok dijtalan elkészittetéseért, valamint az Első Magyar Papiripar r.-t.-nak és Goldzieher-cégnek az ajándékképen szállitott papirosokért. Végül köszönet a nyomdai tisztviselő uraknak szives támogatásukért. És köszönet mindnyájatoknak szaktársaink és szaktársnőink, kik szives megjelenésiekkel a szaktársi szeretet és nyomdász-szolidaritás szép és felejthetetlen ünnepévé avattátok a mai napot. - Budapest, 1922. évi szeptember hó 30-án.

A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI NYOMDA SZEMÉLYZETE.



A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI NYOMDA SZEMÉLYZETE:

Almási Róza
Ambrus Elekné
Andrekovits Antalné
Andrekovits Etel
Argalás Mária
Arold Anna
Ádám Géza
Babai Józsefné özv.
Bajnai Rókus ifj.
Bajnai Rókusné
Balázs Gábor
Balázs Imréné
Barabás György
Baranyi Sándorné
Barát Károly
Bartoschek Márta
Bär Ernő
Beigel Henrik
Belosánszky Ella
Benedek András
Berghammer Mária
Béres Károlyné
Bika Géza
Biró Margit
Blacha Ferencné
Bodnár Margit
Bonyai Gyula
Borgula Sándor
Borsos Ferencné
Breinbach Vilmosné özv.
Bujka Flóriánné özv.
Buksa Hermin
Büky József
Czelba Róza
Czimeres Károlyné özv.
Czirbusz Bertalan
Czrenner Irma
Cseh Erzsébet
Csipka Károly
Csurgó János
Deutsch Etel
Deutsch Rezső
Décsy Dezső
Disztinger Imréné
Dobrovolny Károly
Dobrovszky Lajos ifj.
Drabek Jánosné özv.
Draschitz Ferenc
Dubitzky István
Dukó István
Egry Lajos
Egry Zoltán
Eisler Mihály
Endlich József
Erneszt Gábor
Farkas Mária
Farkas Rózsi
Filip Kálmán
Filip Károlyné
Fleith Gusztáv
Fleith Irma
Forgács Ferenc
Földi János
Fölsinger Gézáné
Franz Viktor
Fritz Mária
Fröhlich Józsefné
Fuchs Lipótné
Furták Edéné
Furták Róza
Furták Teréz
Fux Mária
Gabriel Jánosné
Gabriel Tamás
Galaba Károlyné
Gálcsik József
Gáll József
Gazdag Lászlóné
Gembala Ilona
Gembala Zsuzsánna
Gerő István
Gerő Vilma
Gerstl Friderika
Ginter József
Goldschmiedt J.-né özv.
Gombai Gyula
Götz Mária
Gulyás Elemér
Gunesch János
Gyurcsa Teréz
Haberler Antal
Haberler Magdolna
Hahn Erzsébet
Hajdó Dénes
Hajnal Albert
Hajszán Julia
Halász Sándorné
Halva Anna
Halva József
Hammer Vilmos
Hampl Ferenc
Haura Tibor
Havas Dániel
Härtl Ferenc
Härtlein Matild
Hemli János
Heuszler Teréz
Hirsch Borbála
Hirsch Jozefa
Hirsch Katalin
Hirsch Margit
Hirsch Teréz
Hochwir E. Győző
Hofbauer Imréné
Hofferr Erzsébet
Hoffher Ferencné
Holley Anna
Holley Frigyesné
Holzspach Erzsi
Holzspach Katalin
Holzspach Magdolna
Horváth Istvánné
Horváth Juliska
Horváth Károly
Horváth Mihályné
Horváth Sándor II.
Huber János
Hutter Irma
Illés Domokos
Jaks Rezső
Jelinek Krausz Jozefa
Jekel Margit
Juhász Sándor
Kalapács Katalin
Kántor Mária
Károlyi Imre
Kárpáti Béla
Kellő Miklós
Kéner Ferenc
Kicher Lászlóné
Kiss Árpád
Kiss Emilia
Kiss János I.
Kiss János IV.
Kiss Jánosné özv.
Klausz Nándorné
Klein Irma
Klein Vilmosné
Knott Rezső
Klimasz Mária
Klitsch Imre
Klopfer Ferenc
Kluták Erzsébet
Kolkoff Lénárd
Kolmár György
Konecsny Józsa
Koržinek Franciska
Kovács Etel
Kovács Jenő
Kovács Józsefné
Koza Róza
Köpeci Nagy Irma
Köpeci Nagy Sándor
Köppel Józsa
Krausel Hermin
Krepp János
Krisztl Antal
Kroneraff István
Kubát Ferenc
Krucker Gizella
Kržebek Auguszta
Kubesch Katalin
Kunst Róza
Kunstl Aranka
Kutai Imre
Kuttner András
Küzdő Gyula
Ladány Alajos
Lapp Adél
Lapp József
Lauber József
Lauterbach Mária
László Jenő
Leibl Gizella
Lenhardt Anna
Lenhardt Mária
Lengyel Ilona
Lettner József
Leveszy Ferenc
Leyerer Ferencné
Lépes János
Ligeti Sándor
Lingsch Béláné
Linimayer Anna
Linimayer Ilona
Lipták Gusztáv
Lorenz János
Mahner Ferenc
Magyar György
Major Ágoston
Marosi János
Martin István
Martin Lajosné
Matulai Teréz
Matusz Rozália
Matuska Györgyné
Mayer Andrásné
Mayer Anna
Mayer Gusztáv
Mayer Gyula
Mayer Rezső
Mayer Rudolfin
Mayer Sándor
Márkus István
Márkus Istvánné
Márkus Sándorné
Meusel Kelemen
Mészáros István
Mézes Teréz
Mihályfi János
Mihálszky Amália
Mihálszky Róza
Mike Ignác
Miklós Ferencné
Miklóska Nándor
Mikula Sándor
Minkovics Károly
Mireisz Mátyás
Mitterszky Lajos
Moharos Lajos
Molnár Pál
Moravcsik András
Munka Lajosné
Muzsik Ferenc
Müller Mária
Nádasi Miksa
Nagy Ferenc
Nagy Gusztáv
Nagy László
Nagy Kanász Simon
Nedics János
Németh Erzsébet
Németh Teréz
Novák András
Novák Andrásné
Noviszedlák Jenőné
Nyikos Ida
Ollinger Gyuláné
Opálka Lajos
Paftsek Tivadar
Paulini Alajosné
Pavlik Anna
Paxián Jánosné
Payer József
Pálok István
Pecsics Gyuláné
Pertl Irén
Petz Rezső
Petz Rezsőné
Pigler István
Pintér Emilia
Pippig Ágoston
Piquet Róza
Polgár Lajos
Pollacsek Lajos
Polonyi Anna Jozefin
Polonyi Mária
Poreisz Paula
Preczner Gyula
Prihoda János
Prohászka Tamásné
Puppán Lőrincné
Rákosi Vilmos
Reck Vilmos
Reisz Mátyás
Répás Sándorka
Riboss József
Ricci Károlyné
Richter Mária
Riesz Antal II.
Riesz József
Ritter Teréz
Rohmi Andrásné
Rohrbeck Istvánné
Roth Lajos
Rothammer Gizella
Röszler Gizella
Ruppek Erzsébet
Ruthensdorfer Jánosné
Rozovics Tamás
Sándor Mihály I.
Sarbach János
Sarbach József
Sarbach Józsefné
Scheftsik Ferenc
Scheiring Borbála
Schiffner Lajos
Schildberger Elek
Schinogl Istvánné
Schneider Mária
Schmidt Márton
Schnierer Janka
Schön József
Schraut Paula
Schultz Paula
Schwarcz Stefánia
Schwanicke János
Schweitzer Mariska
Schumy Rezső
Schumy Károlyné
Scultéty Béla
Seprős György
Simoradik Pálné
Siró Ferencné
Sós István
Spevák Mária
Spoutil Vince
Stahovits Mária
Staub Béláné
Steidl Antalné
Steiner Nándor
Steinfeld Jenő
Stifl Anna
Stimákovics Jánosné
Stoffer Franciska
Straszner Ferenc
Strein Józsefné
Strein Mária
Strombach Erzsébet
Stuchlich Teréz
Sturm Richárd
Svecz Béla
Szabó Erzsébet
Szabó Károly
Szabó Rezső
Szabó Sarolta Karolin
Szalánczy Aladár
Szatmáry Kálmán II.
Szász Ferenc
Szehr Ferencné
Szegedi Margit
Szenczi István
Székács Mária
Szijártó Katalin
Szijj Vincéné
Szilveszter Dénes
Szkalka Erzsébet
Sztanek Ferenc
Sztarek János
Szuhodovszky Rezső
Szunyog Margit
Tábori József
Tagwerkshoffer Amália
Tagwerkshoffer Istvánné
Talviezer Gizella Éva
Tarnóczy Eszter
Tarnóczy Ilona
Tarnóczy János
Tauer Ferencné özv.
Theisz János
Till Lajosné
Tiszekker Teréz
Tomacsik Lajos
Tóth Antal
Tóth Antalné
Tóth Margit
Tóth Miklós István
Turczer Katica
Türbeck Rezsőné
Udvarhelyi Károly
Ujlaky Irma
Urbán Lajosné
Uszléber Sándor
Vaczula Károlyné
Vagyóczky Mária
Varga Sándor
Verebes Erzsébet
Verebes Julianna
Vojacsek Erzsébet
Wagner Ferenc
Wagner Frigyes
Walter Antalné
Walter Mária
Walter Teréz
Wanka Rezsőné
Wasserab Borbála
Weckermann Teréz
Wendl Karolin
Werfl Margit
Witthalm Gézáné
Witzelsberger Anna
Witzelsberger Borbála
Witzelsberger Magda
Wührl István
Würth Ödön
Zámecsnyik Márton