---

Tartalom

Kőzettan

Előszó a Kőzettanhoz

I. Általános fogalmak
  A föld szilárd kérgének anyaga
  Kőzetek
  A kőzetek korviszonyai
  Kőzettan

II. A kőzetek meghatározása
  Makroskopos módszer, vagy kőzetek meghatározása, külső megfigyelés útján
  Mikroskopos módszer
  Kőzetek meghatározása lángkisérletek útján (Szabó módszere)

III. A kőzetek szövezete
  Kőzetszövet
  Az érkitöltések-, telep- és fekvetkitöltések szövete
   Az ércztelepek szövete
   A szénfekvetek szövete
   A sótelepek szövete
   Váladékok (A kőzettömegek váladékai; váladékok a széntelepek tömegében)
   Concrécziók

IV. A kőzetek rendszeres leirása
  Kőzetrendszer
  Kristályos kőzetek
  Egyszerű kristályos kőzetek
   Tömegesen is előforduló kristályos kőzetek
   Kiválólag rétegekben előforduló egyszerű kristályos kőzetek
   Tömzs- vagy telepkőzetek
   Ereket kitöltő egyszerű kőzetek (Érkőzetek)
  Összetett kristályos kőzetek
   Tömeges kőzetek
   Földpátos összetett kristályos kőzetek
   Paláskőzetek
   Törmelékkőzetek

V. A legfontosabb kőzet typusok összefoglaló átnézete

Őslénytan

Előszó az őslénytanhoz

I. Általános fogalmak
  A Paleontologia vagy őslénytan fogalma

II. A föld korszakainak paleontologiai jellemzése
  Paläozoikus vagy primaer formácziócsoport
  Mesozoikus vagy szekundaer formácziócsoport
  Neozoikus formácziócsoport

III. Paleontologiai leletek

IV. A geologiai korszakok paleontologiai jellemzése (Táblázatos összeállítás)
  A) Azoi vagy őskori csoport
  B) Paleozoi vagy ókori csoport
   a) Átmeneti képződmény
   b) Kőszénképződmény
   c) Permi képződmény
  C) Mesozoi vagy középkori csoport
   a) Triasz formáczió
   b) Jura formáczió
   c) Kréta formáczió
  D) Kaenozoi vagy ujkori csoport
   a) Tercziaer formáczió
   b) Quartär formáczió

V. A különböző földkorszakokban élt jellegzetes állatok és növények vázlatos ismertetése
  Palaeozoikus korszak
  Mesozoikus korszak
  Kaenozoikus korszak

Betűsoros tárgymutató

---

Előszó

A kőzettan vagy Geognosia, a Mineralogia kiegészítője, a Geologia segítő- s társtudománya s mint ilyen, azokkal egyetemben a bányamíveléstannak, illetve a telepismeretnek és kutatástannak előtana.

E kézi könyvtár második kötetének előszavában, a Mineralogiának; harmadik kötetének bevezető soraiban a geologiának a bányászaltisztre való fontosságát volt alkalmam kimutatni, - s most e sorok folyamán, a kőzettannak a bányász foglalkozáskörében való jelentőségéről kellene bővebben szóllanom, - ha ezt általán közelebbről- behatóbban-, kimerítőbben tárgyalni kellene.

A ki a hasznosítható ásványok fogalmával és azok geologiájával tisztában van, behatóbb magyarázás nélkül, már puszta szemlélés, már önszerezte tapasztalásból tudja, - hogy a bányászati úton jöveszthető és kohósítás útján hasznosítható tömeg, a föld szilárd kérgének összetételében csak igen alárendelten részesedik, s hogy a hasznosítható anyagot a meddő földkéreganyag óriás, változó tömegei kisérik, határolják, takarják, fedik és szakítják meg.

Ezek, a meddő tömegek közé beágyazott és a meddő tömegek közé ékelődött hasznosítható ásványos-anyagok, a környező meddő tömegekkel együtt, részben összefüggő, részben jellegzetesen tagolt hegységrészleteket képeznek, mely hegységrészletek ásványos tartalmuk, geologiai mivoltuk s alkotórészeik keletkezésének módja szerint épp oly változatosak és sokfélék mint a mily változatosak és sokfélék ásványos alkotó-elemeik.

Az ásványok a kőzetek elemei; a kőzetek a föld szilárd kérgének alkotói.

Miután a bányász munkálatainak czélját, a hasznosítható ásványok fölkeresése, feltárása és lefejtése képezi; a hasznosítható ásványok pedig közvetetlen rokonai a kőzeteknek, természetes, hogy a hasznosítható telepeket kisérő, nagyrészt önmagukban is hasznosítható, és a hasznosítható ásványok kísérőiként szereplő kőzetek ismerete is a bányászfelőr tudáskörébe esik.

Már az ásványtanban rámutattam, hogy az ásványok, a kőzetek gyors és biztos felismerése s osztályozása, mily fontos alapfeltétele valamely bányászat megalapításának, fejlesztésének és virágzásának; a geologiának alkalmazott részében pedig meg éppen azt mutattam ki, hogy a mellékkőzetnek, mily rendkívül fontos a szereplése a telepek hasznosítható tartalmára.

A kőzettanban, mint a bányászfelőr tudáskörének egyik igen fontos szakaszában tehát, behatóan fogunk foglalkozni: a kőzet fogalmával, a kőzetek előfordulásával és képződésével; vizsgálni fogjuk a kőzetek physikai és chémiai tulajdonságait; tagolni fogjuk a kőzeteket: összetétel, chémiai alkat, geologiai kor, település s a szerint a mint a fémes ásványok és érczek telepeihez, a szenek és szénhydrogénvegyületek természetes lerakodásaihoz, a sókhoz vagy más hasznosítható ásványokhoz közelebbi-távolabbi geologiai és képződési rokonságban állanak; s végre a kőzetek meghatározásáról fogunk behatóan értekezni, hogy a később tárgyalandó, "a geologiai és bányageologiai felvételek rendszere" czímű szakasz tökéletes megérthetését lehetővé tegyük.

Használt segítő-könyvek voltak: a Fischer-féle "Taschenbuch für Mineralsammler", Szabó Geologiája s a Kayser-féle és más geologiai művek kőzettani részei.

E könyv rendszere, az eddig megjelent kötetek rendszereit mindenben szorosan követi; kérdésekre való elosztása által a tanulást; részeinek összefüggősége által a folytatólagos tanulmányozást; betűsoros tárgymutatója által a keresett anyag gyors feltalálhatását kívánja megkönnyíteni.

Selmeczbányán, 1898. évi julius hóban.
A szerző.

---