---

Tartalom

Előszó

I. Általános fogalmak
  A Geologia fogalma és felosztása

II. A föld helyzete a naprendszerben (Physiographikus Geologia)
  A föld a világürben
  A föld physikai minősége
  Földrajzi alapismeretek

III. Geologiai folyamatok (Dynamikus Geologia)
  A körlég, mint geologiai tényező
  A víz, mint geologiai tényező
  Az organikus (szerves) élet mint geologiai tényező
  Vulkanikus (kitörési) jelenségek
  A föld szilárd kérgének mozgásai s ezek következései
  Hegységeket képező geologiai folyamatok
  Talajsülyedések s a talajnak hirtelen s lassú emelkedései

IV. A föld története (Historikus Geologia)
  Általános tudnivalók
  Képződéstan
  Képződménytan

V. A hasznosítható ásványok telepei mint a föld szilárd kérgének részei (Alkalmazott Geologia)
  Általános
  A hasznosítható ásványok telepeinek Geologiája
  Ércztelepek
  Ásványszéntelepek
  Bitumentelepek
  Konyhakősótelepek
  Egyéb hasznosítható ásványok telepei
  A föld kortáblája

Betűsoros tárgymutató

---

Előszó

Ha az ásványtan, a bányamiveléstan alaptudománya; akkor a föld tömegével, mint az ásványok tárházával foglalkozó földtan, mint az ásványtan kiegészítő része, szintén alaptudománya a bányamiveléstannak.

Ha a bányamivelés tárgyát képező hasznosítható ásványok physikai és chémiai tulajdonságainak ismerete nélkül, az ásványokat tartalmazó telepek tanulmányozása lehetetlen: e telepek térbeli viszonyai, kora és lelőhelyei csak a Geologia segítségével állapíthatók, határozhatók meg.

Ha a geologus a földről beszél, a föld fogalma alatt, első sorban annak szilárd kérgét érti. E szilárd kéreghez azonban, a vízből és légből való borító rétegeket, az ott-, itt-, s emitt élt és élő állat- és növényvilágot is hozzá kell számitani, mert: a víz, a földkéreg legnagyobb mélyedéseit kitölti; - a levegő, a földgömböt több száz kilométernyi vastagságban körülzárja; az állat- s növényvilág a föld felületét benépesítette hajdan, s benépesíti manapság is.

Minthogy a föld szilárd kérge, ásványokból összealkotott kőzetek összetétele, természetes, hogy a földtan vagy Geologia, első sorban ezeknek tanulmányozásával foglalkozik.

A Geologia azonban nem elégszik meg, a kéreg kőzeteinek tanulmányozásával; hanem tovább menve, a föld fejlődés történetét is kutatja, azt is tanítja.

Hogy a kőzetek tanulmányozása révén, a föld képződés-történetét megszerkeszthetjük, egyszerűen abban leli okozatos magyarázatát, hogy a föld mostani alakjának és minőségének elnyerése előtt, physikailag, éghajlati és élettani tekintetben egymástól igen különböző fejlődésmozzanatok egész sorozatán ment keresztül. A fejlődés eme különböző változatai és a helyenként változó fejlődésmozzanatok, a kéreg megmérhetetlen idők folyamán keletkezett és különbözőségüket éppen ama különböző módú fejlődés-körülményeknek köszönő kőzeteiben tükröződnek vissza. A kőzetek, a Geologus munkakörében, ugyanama szerepet játszák, mint a történetbúvár kezében, régi okmányok; a történelem előtti időket kutató régiségbúvár kezében, épités-maradványok, fegyverek, szerszámok, stb.; a kőzetek a föld történetének alapadatai.

Minden kődarab, saját történetének hű elmondója.

E történet azonban nem egyéb, mint a föld általános történetének töredéke.

Ha az egyes kődarabok különleges történetkéit összefoglaljuk, ez összefoglalás eredménye, az egész föld történetének hatalmas épületét adja.

...

A bányászfelőr, a földtant, a Geologiát közvetetlenebb módon tanulmányozhatja, mint bárki más, - mert a bányászfelőrt foglalkozása, a földkéreg eddig ismert rétegsorozatainak tömkelegében fel-alá vezeti. A bányászfelőr, a földtant, a Geologiát behatóbb módon kell, hogy tanulmányozza, mint bárki más, - mert a bányászfelőr az ásványok megismerésén, mint alapon tovább építve, a Geologia tanulmányozásának útján, a föld szilárd kérgében fellépő hasznosítható ásványok telepeinek felismeréséhez, felkutatásához, nyomozásához és feltárásához múlhatatlanul megkívánt elő- és alapismeretekhez jut, melyeknek alapos ismerete nélkül, használható bányászfelőrt képzelni sem lehet.

Ez az oka annak, hogy a Geologiát részletesen tárgyaljuk; ezért választottuk külön a Geologiát a kőzettantól és őslénytantól; s mert főképpen gyakorlati bányászoknak kívánjuk e könyvet szánni, oly módon tárgyaltuk a földtan anyagát, hogy a telepismeretnek, a bányageologiának mintegy alapját, mintegy bevezetését képezze.

Segítő könyvekül használtam: Geikie, Geologia; Szabó, Geologia: Dr. Credner, Geologiája; Cotta, Geologie der Gegenwart czímü munkája; Hauer Geologiája; Neumayer, Erdgeschichte czímü munkája s végre a Schubert-féle, illusztrált Naturgeschichte der Mineralogie, Geologie und Paleontologie czímü művét.

Selmeczbánya, 1898. márczius hóban.
A szerző.

---