---

Tartalom

Előszó

A Magyar Turista-Egyesület
A M. T. E. kiadványai
A M. T. E. Budapesti Osztálya
Útjelzések
Rövidítések
ÁLTALÁNOS RÉSZ. A vidék földrajzi képe
a) A budai hegység
b) A Pilis-hegység
A Pilis csoportja
A Dunai trachythegység
c) A Gerecse-hegység
d) A Vértes-hegység
e) A Börzsönyi hegység
f) A Cserhát
Növényvilág
Éghajlat
Közlekedési viszonyok
Irodalom

Gyakorlati szabályok turisták részére
1. Általános szabályok
2. Egészségi szabályok
3. A turista gyógyszerei
4. Felszerelés
5. Turisták megfigyelései

KÜLÖNÖS RÉSZ. I. Kirándulások a Budai hegységben
a) Az előhegyek
b) A Svábhegy vidéke
c) A Zúgliget
d) A Jánoshegy
e) A Hárshegy csoportja
f) Lipótmező, Hűsvölgy, Vadaskert
g) A Hármashatárhegy csoportja
h) Hidegkút, Solymár és Nagy-Kovácsi vidéke
i) Budakesz és Makkos-Mária vidéke
k) Budaörs vidéke
l) Kelenföld, Lágymányos

II. Kirándulások a Budapest-Esztergomi vasút mentén
a) Ó-Budáról
b) Ürömről
c) Solymárról
d) Vörösvárról
e) Pilis-Csabáról és Pilis-Csaba táborról
f) Leányvár-Csévről
g) Dorogról
h) Kenyérmezőről
i) Esztergomról
k) Pilis-Szántóról
l) Pilis-Szent-Keresztről

III. Kirándulások a Budapest-Szent-Endrei vasút mentén
a) Aquincum és Római fürdő állomásról
b) Árpádfürdő-Csillaghegy állomásról
c) Békásmegyerről
d) Kalázról
e) Pomázról
f) Margitligetről és Csobánkáról
g) Szent-Endréről
h) Pilis-Szent-Lászlóról
i) Sikárosról

IV. Kirándulások a Duna mentén Budapesttől Esztergomig
a) Szent-Endréről
b) Leányfaluról
c) Tahi pusztáról
d) Duna-Bogdányról
e) Visegrádról
f) Dömösről
g) Pilis-Maróthról
h) Mexikóról
i) A Dobogókőről
k) Esztergomról

V. Kirándulások Budapesttől lefelé a Duna jobb partján

VI. Kirándulások a M.Á.V. Budapest-Brucki vonala mentén

VII. Kirándulások a Déli vasút Székesfejérvár-Komáromi vonala mentén

VIII. Kirándulások az Esztergom-Almás-Füzitői vasút mentén

IX. Kirándulások a Pesti lapályon
a) A Budapest-Ráczkevei h. é. vasút mentén
b) A Budapest-Czinkotai h. é. vasút mentén
c) Budapest-Lajosmizsei h. é. vasút mentén
d) A Budapest-Szt.-Lőrinczi h. é. vasút mentén
e) A M.Á.V. Budapest-Hatvani vonala mentén

X. Kirándulások a M.Á.V. Budapest-Marcheggi vonala mentén

XI. Kirándulások a Párkány-Nána-Balassagyarmati vasút mentén

FÜGGELÉK Nehány kirándulás a Mátra- és Bükk-hegységekben
a) A Mátrában
b) A Bükk-hegységben

Nehány különösen ajánlható hegyi tour összeállitása

Betűrendes névmutató

---

Előszó

A Magyar Turista-Egyesület Budapesti Osztálya gróf Teleki Sándor elnök indítványára elhatározta, hogy a főváros környékét tárgyaló úti kalauzt fog kiadni, egyúttal ezen kalauz megirását tisztelettel alúlirottra bizta.

Ily munka hiánya évek óta érezhető volt; hiszen elegendő arra hivatkoznunk, hogy Gettinger Tivadarnak 1865-ben megjelent "Die Umgebungen von Pest und Ofen" czímű kis munkáján kivül egyetlen ily irányú munka sem látott eddig napvilágot s a nagyszámú fővárosi Baedekerek közül is csak Pálóczy Lipótnak "Budapest és környéke" czímű könyve (Budapest 1896) foglalkozik a főváros távolabbi környékével is, de természetesen nem oly tág keretben, mely a turistaközönség igényeit kielégíthetné. Munkánk ezen a téren tehát az első kisérletnek tekinthető.

Munkánk a dolog természeténél fogva a legnagyobb gondot a főváros tulajdonképeni turistavidékének, tehát a Pilis-hegységnek tüzetes ismertetésére fordítja s ezért itt a tárgyalás a közönség gyakorlati igényeinek szem előtt tartásával a hegységet érintő közlekedési vonalak szerint halad, melyeken belül a kirándulások a kiinduló pontok (tehát a vasúti vagy gőzhajózási állomások) szerint vannak csoportosítva, még pedig olyformán, hogy ott minden lehetséges tour, ha az csak némileg is jutalmazó, le van irva, az egyes leirt útrészletekből pedig - folytatólagos tourokra való utalás segélyével - bármely tetszésszerinti nagyobb útvonal könnyen összeállítható. Hasonló tüzetességgel van tárgyalva a Budai hegység is, míg a Gerecsét, Vértest, Börzsönyi hegységet és Cserhátot tárgyaló fejezetek sokkal rövidebbek és csak egyes fontosabb útvonalak leirását adják, mivel ezen hegységek a fővárosi közönségre nézve nehezebben hozzáférhetők és így annyira a részletekbe menő leirásra szükség sincs. A mennyiben továbbá ezen munkában mindig a turista szempontja volt az irányadó, a tájképileg szép és érdekes vidékek és útvonalak leirása rendszerint tüzetesebb, mint a kevésbbé érdekes touroké; ez magyarázhatja ki azt is, hogy a pesti síkság kiránduló helyeinek tárgyalása aránylag igen rövid.

Különös gondot fordítottunk munkánkban a menetidőnek lehetőleg pontos, és mindig a közönség átlagos gyalogló képességéhez mért megállapítására; általában, a nagy közönségnek óhajtván e munkával szolgálatot tenni, elvből kerültünk minden oly tour leirását, mely a bravouroskodás jellegével birhatna. Ezenkivül gondoskodtunk arról, hogy az elszállásolásra s a közlekedési viszonyokra vonatkozó tudnivalókat a legmegbizhatóbb forrásokból szerezzük be; e tekintetben köszönettel tartozunk a szomszédos járások főszolgabiráinak, kik ezen adatgyüjtést a községi jegyzők közbenjöttével nagy előzékenységgel eszközölték. Az ily módon megállapított - s ekként félig-meddig hivatalos jellegű - fuvarbérek egyúttal a közönség megzsaroltatása ellen is fognak némi védelmet nyújtani. Nagyon természetes, hogy az ezen téren előforduló gyakori változások folytán ezen gyakorlati érdekű közlemények folyton kiigazításra fognak szorulni, miért is ily kiigazításokat vagy bárminő egyéb pótlásokat nagy köszönettel veszünk.

Kalauzunk a szokásos úti könyvektől abban a tekintetben némileg eltér, hogy a szorosan vett Baedekerszerű közleményeken kivül még sok topografiai és történelmi anyagot ölel fel. Az a körülmény, hogy Kalauzunk az első munka, melyet a nagy közönség a Pilis egész hegyvidékéről és a főváros környékéről általában kézhez vesz, arra indított, hogy a turista czéljaira okvetlenül szükséges gyakorlati tudnivalókon kivül oly részletekre is terjeszkedjünk ki, melyek általában a vidék ismeretét előmozdíthatják. Ez okból a Kalauz a vidéknek akár történelmi, akár természeti szempontból nevezetes helyeit, a 20-22. lapon felsorolt eredeti kútforrások felhasználásával, lehetőleg tüzetesen irja le s az érdeklődő turistának a tudományos irodalomra való utalásokkal is szolgál, a nélkül azonban, hogy ezzel tulajdonképeni czélját és rendeltetését szem elől tévesztené.

...

---