---

Tartalom

Előszó

I. A magyar nyelv változatai a Kárpát-medence külső régióiban - elmélet, módszer és gyakorlat a Termini hálózati kutatásaiban

BENŐ ATTILA: Tükörszók, tükörszerkezetek és jelentéskölcsönzések a kisebbségi magyar nyelvváltozatokban
BÍRÓ ENIKŐ: A motiváció és az attitűd szerepe a második nyelv elsajátításában és használatában. Egy Erdélyt átfogó felmérés tanulságai
GRABOVÁC BEÁTA - PLÉH CSABA: Az érzelmek reprezentációja, feldolgozása, megnyilvánulása és tapasztalata kétnyelvű személyeknél
GRÓF ANNAMÁRIA: Határtalanított beszédaktus-kutatás a szlovéniai Muravidéken
LAIHONEN, PETTERI: Nyelvi ideológiák és regionalitás
MÁRKU ANITA: A kódváltás funkciói a kárpátaljai magyarok beszédszituációiban
SZOTÁK SZILVIA: "Akkor az egész német szótárt beírhatja!" Az őrvidéki magyar nyelv a határtalanítás folyamatában


II. Itämerensuomalaisten vähemmistöjen kieli- ja kulttuuri-identiteetin muotoutuminen / A balti finn kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának alakulása

EDIT G. BOGÁR: Montako saamen kieltä on olemassa? - Kielen ja murteen erottaminen saamen näkökulmasta / Lapp nyelvjárások vagy lapp nyelvek? Nyelv és nyelvjárás megkülönböztetése, különös tekintettel a lappra
ENIKŐ MOLNÁR BODROGI: Kunkas transsylvanianunkarilainen saattaa tukea meänkielen revitaliseerinkiä? / Hogyan segítheti egy erdélyi magyar kutató a meänkieli nyelv revitalizációját?


III. Nyelvjáráskutatás a Kárpát-medencében: integrálható adattárak építése és elemzése

CS. NAGY LAJOS: Jelentésföldrajzi vizsgálatok informatizált nyelvatlaszok korpuszaiban
HOCHBAUER MÁRIA: A Szamosháti nyelvatlasz informatizálásának munkálatai
N. CSÁSZI ILDIKÓ: Földrajzi köznevek térképes megközelítése a BB Bihalbocs segítségével
VARGHA FRUZSINA SÁRA: A hangzó adat szerepe a magyar dialektológiában


IV. Szociolingvisztika - régió és nyelvváltozatok

KATONA EDIT: Nyelvbe zárt identitás
MOLNÁR CSIKÓS LÁSZLÓ: A magyar nyelv tekintélye
PAPP ANNA MÁRIA: Nyelvválasztás és nyelvválasztást befolyásoló tényezők három erdélyi beszélőközösségben
PARAPATICS ANDREA: Magyarországi középiskolások nyelvi attitűdjei a szlengről
SILLING ISTVÁN: Í-zés a vajdasági magyar nyelvjárásokban a XXI. század elején
SZABÓ T. ANNAMÁRIA: Nyelvek és kultúrák találkozásának identitásképző szerepe a nyugati diaszpórában
T. KÁROLYI MARGIT - P. LAKATOS ILONA - IGLAI EDIT: Kulturális és nyelvi változás a változó régióban a hármas határ mentén Néhány lexéma társadalmi, területi megoszlásának bemutatása
VÖRÖS OTTÓ: Integráció? Szegregáció? A roma kérdés nyelv- és oktatáspolitikai nézőpontból

A kötet szerzői
Név- és tárgymutató

---

Előszó

A VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus 2011. augusztus 22-27. között Kolozsvárott került megrendezésre a Nyelv és kultúra a változó régióban címmel. Jelen kötetünkbe négy szekció írott anyagát válogattuk össze. A négy tematikus egység tanulmányai más-más nézőpontból vizsgálják a kisebbségi nyelvhasználatot, illetve a magyar nyelv területi változatosságait, változásait.

A kongresszus megrendezésének évében, 2011-ben ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémián a határon túli nyelvi irodákból szerveződött hálózati együttműködés, a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat. A hálózat egységesen azt képviseli, hogy a magyar nyelv a trianoni békeszerződések következtében már nem egy, hanem nyolc országban fejlődik egyszerre és ki van téve minden régióban az államnyelv hatásának. A magyar nyelv változatai a Kárpát-medencében címet viselő tematikus egység többségében a Terminihez kötődő munkatársak empirikus kutatásait tartalmazza a határtalanítás szellemiségében, amely lexikológiai, lexikográfiai és korpusznyelvészeti munkálatokat jelent.

Látványosan megnőtt a társadalomkutatók érdeklődése az utóbbi tíz évben a finn kisebbségi nyelvek iránt. A második részben olyan tanulmányok kaptak helyet, amelyeknek fő témája a balti finn kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának alakulása. Az itt közölt két tanulmány a kisebbségek nyelvi és kulturális identitása közti kapcsolatokat elemzi, illetve egy konkrét példa, a meänkieli nyelv kapcsán bemutatja a nyelvi revitalizáció lehetőségeit.

A közösségi konvenciók továbbélésében, átörökítésében kitüntetett szerep jut a nyelv területi változatainak, a nyelvjárásoknak, amelyek - a kulturális értékek hordozójaként - a változásokról is tanúskodnak. A harmadik részben - a Geolingvisztikai Műhelyhez kapcsolódóan - a legújabb dialektológiai és helynévtani kutatásokból láthatunk példákat. A dialektológiai kutatásokhoz kifejlesztett nyelvészeti technológiák felhasználásával könnyen feldolgozhatóvá válnak az eddig kiadatlan nyelvjárási adattárak. Az informatizált nyelvjárási atlaszok integrálásával kitágulnak a lehetőségek a nyelvföldrajzzal, jelentésföldrajzzal foglalkozó kutatók számára. Az újabb, eddig kevésbé alkalmazott kutatási módszerek (például az akusztikai elemzések) bevezetése a dialektológiai kutatásokba új megvilágításba helyezheti a nyelvjárások közti rendszerszerű különbségek, azonosságok feltárását és leírását. A dialektológiában kifejlesztett számítógépes módszerek sikerrel alkalmazhatók, továbbfejleszthetők a helynévtani adattárak feldolgozására és elemzésére.

A szociolingvisztika körébe tartozó tanulmányokat ad közre a kötet negyedik része: Szociolingvisztika - régió és nyelvváltozatok címmel. A fejezet fő célja a magyar kulturális és nyelvi régiók egyes szociolingvisztikai jellegzetességeinek bemutatása az eddigi kutatások alapján. A szimpózium tematikája két témakörből állt: a) általános, a régió, a kultúra és a nyelv összefüggéseit bemutató tényezők, b) specifikus szociolingvisztikai tényezők. Az itt megjelenő tanulmányok elsősorban a nyelv és az identitás összefüggéseit, illetve ebben a vonatkozásban a nyelvi változást tárgyalják a Kárpát-medencében és a nyugaton élő magyarok körében. Helyet kapott továbbá egy szlenggel kapcsolatos attitűdvizsgálat és egy tanulmány a cigány gyerekek oktatásával kapcsolatos kérdésekről.

A SZERKESZTŐK

---