Charles Darwin
Fajok keletkezése természetes kiválasztás útján
TARTALOM, BEVEZETÉSTartalom
ELSŐ KÖTET
Fajok keletkezése.
Bevezetés
I. FEJEZET. Változás a háziasítás közben
II. FEJEZET. Változás a természet ölén
III. FEJEZET. Küzdelem a létért
IV. FEJEZET. A természetes kiválasztás, vagy a legalkalmasabbak megmaradása
V. FEJEZET. A változás törvényei
VI. FEJEZET. Az elmélet nehézségei
VII. FEJEZET. Különféle kifogások a természetes kiválasztás elmélete ellen
MÁSODIK KÖTET
IX. FEJEZET. Korcsképződés
X. FEJEZET. A geológiai adatok tökéletlenségéről
XI. FEJEZET. Szerves lények geológiai egymásutánjáról
XII. FEJEZET. A geográfiai eloszlás
XIII. FEJEZET. Geográfiai eloszlás (folytatás)
XIV. FEJEZET. Szerves lények kölcsönös rokonsága. Morphológia. Embryológia. Csökevényes szervek
XV. FEJEZET. Összefoglalás és befejezés
Bevezetés
Mikor mint természetbúvár, a "Beagle" koronahajón utaztam, rendkívül megleptek bizonyos tények, amelyek a Dél-Amerikában lakó szerves lények eloszlására, valamint e földrész mostani és hajdani lakóinak egymással való geológiai kapcsolataira vonatkoztak. Ezek a tények, mint e munka későbbi fejezeteiből kitetszik, látszólag némi fényt vetettek a fajok eredetére - a titkok e titkára, mint ahogy egyik legnagyobb bölcselőnk nevezte. Mikor hazatértem, az ötlött eszembe, 1837-ben, hogy talán elő lehetne mozdítanom e kérdés megoldását, ha türelmesen összegyüjtök és meghányok-vetek mindenfajta tényt, amely bármikép is kapcsolatban lehet ezzel a kérdéssel. Öt esztendei munka után rászántam magam arra, hogy rendszeresen elmélkedjem erről a dologról és egyet-mást röviden fel is jegyeztem; jegyzeteimet 1844-ben kibővítettem mindama következtetések vázlatává, a melyeket akkor valószínűeknek tartottam: ez időtől fogva a mai napig állhatatosan foglalkoztam ugyanezzel a tárggyal. Remélem, senki sem fogja zokon venni e személyes jellegű részletek megemlítését, hiszen azt akarom velök bizonyítani, hogy elhatározásomban nem voltam hamarkodó.
Munkámnak most (1859-ben) immár csaknem a végére jutottam. Minthogy azonban még jó néhány esztendőre van szükségem, hogy munkámat teljessé tegyem, s minthogy egészségem meglehetősen gyönge, sürgőssé vált rám nézve ennek a kivonatnak a közzététele. Még inkább ösztökélt erre az a körülmény, hogy Wallace, aki mostanában a Maláj szigettenger természetrajzát tanulmányozza, csaknem pontosan ugyanazokra az általános következtetésekre jutott, mint én, a fajok eredetére vonatkozóan.
1858-ban egy értekezést juttatott hozzám e tárgyról, s arra kért, hogy adjam át Sir Charles Lyellnek, aki beküldte a Linnean Society-nek, s az értekezés meg is jelent e társaság folyóiratának harmadik kötetében. Sir C. Lyell és dr. Hooker, akik mindketten tudtak a munkámról - az utóbbi olvasta is 1844-ből való vázlatomat, - azzal a jó tanáccsal tiszteltek meg, hogy célszerű lesz, ha Wallace kiváló értekezésével egy időben megjelenik az én kézirataim rövid kivonata is.
Ez a foglalat, amelyet most ime közzéteszek, szükségképen tökéletlen. Utalásokat és tekintélyeket különböző állításaim mellett ehelyütt nem idézhetek; s arra kell számítanom, hogy az olvasó megbízik némikép pontosságomban. Kétségtelen, hogy becsúsztak munkámba tévedések is, bár azt hiszem, mindig óvatos voltam és csupán elismert tekintélyekre támaszkodtam. Ehelyütt csak az általános következtetéseket adhatom elő, amelyekhez eljutottam s példaképen csak egynéhány tényt sorolhatok fel; remélem azonban, hogy e tények a legtöbb esetben elegendők lesznek. Én nálam jobban senki sem érezheti annak szükségességét, hogy mihamarébb közzététessenek részletesen mindazok a tények, az utalásokkal együtt, amelyeken következtetéseim alapulnak: és remélem, hogy egy következő munkámban módom is lesz erre. Mert tisztában vagyok vele, hogy e könyvemben alig fejtegetek egyetlen olyan pontot, amelyre vonatkozóan nem lehetne felhozni tényeket, amelyek gyakran az én következtetéseimmel látszólag homlokegyenest ellenkező következtetésekre vezetnek. Kifogástalan eredményhez nem is juthatunk el másként, csak úgy, ha minden kérdésben pro és kontra kimerítően megállapítjuk és mérlegeljük a tényeket és érveket; ez pedig ehelyütt lehetetlenség.
Nagyon sajnálom, hogy térszűke miatt le kell mondanom arról az elégtételről, hogy hálámat fejezzem ki azért a nagylelkű támogatásért, amelyben igen sok természetbúvár részesített, köztük nem egy olyan, akit személyesen nem is ismerek. Mindazáltal megragadom az alkalmat arra, hogy forró köszönetet mondjak dr. Hookernak, aki az utolsó tizenöt esztendő alatt minden lehető módon segítségemre volt tudása nagy tárházával és kitünő ítélőképességével.
...