---

Tartalom

1. BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS
1.1. A TÖMEGES DIGITALIZÁLÁS FOGALMA
1.2. A TÉRKÉPDIGITALIZÁLÁS FOGALMA
1.3. MÓDSZERTANI ÉS SZAKMAI ELŐZMÉNYEK

2. KATASZTERI FELMÉRÉSEK, KATASZTERI TÉRKÉPEK
2.1. A KATASZTERI TÉRKÉPEK FELTÁRÁSÁNAK KÉRDÉSEI
2.2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
2.3. A KATASZTERI TÉRKÉPEZÉS MAGYARORSZÁGON A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
2.4. A MOL KATASZTERI TÉRKÉPGYŰJTEMÉNYE
2.4.1. A gyűjtemény létrejötte és gyarapodása
2.4.2. Az S 78 Kataszteri térképek állománya
2.4.3. Adatbázis a térképekhez

3. TÉRKÉPDIGITALIZÁLÁS
3.1. ELŐZMÉNYEK
3.1.1. Magyar Országos Levéltár
3.1.2. Budapest Főváros Levéltára (BFL)
3.2. A DIGITALIZÁLÁS MENETE
3.2.1. Milyen anyagot kell digitalizálni, hogyan kell előkészíteni?
3.2.1.1. Tervezés
3.2.1.2. A közbeszerzés lebonyolítása
3.2.1.3. Az elvégzendő feladat paraméterei
3.2.1.4. Előkészítés
3.2.2. Ki végezze a digitalizálást?
3.2.3. A digitalizálás helyszíne
3.2.4. Állományvédelem
3.2.4.1. Állományvédelmi előírások az ajánlattételhez
3.2.4.2. Állományvédelmi előírások a munkavégzéshez
3.2.4.3. Állományvédelmi tevékenység a digitalizálás során
3.2.5. Digitalizáló eszközök
3.2.6. Képparaméterek
3.2.7. Adatállomány átadása, ellenőrzése, tárolása, használata
3.2.8. Metaadatok, adatbázis
3.2.9. A földrajzi nevek jegyzéke
3.2.9.1. A kataszteri térképek tömeges digitalizálásának eredményessége és a kutató
3.2.9.2. Földrajzi név - helységnév - településnév
3.2.9.3. A nemzetközi szabványosítás és a hazai gyakorlat
3.2.9.4. A kataszteri térképek földrajzi nevei
3.2.9.5. Megoldási kísérletek a digitális térképek adatainak maradéktalan és gyors megtalálására
3.2.9.6. A földrajzi nevek elérhetőségét biztosító segédletek (kézikönyvek, katalógusok, adatbázisok, névtér)
3.2.10. Továbbfejlesztés, szolgáltatás, publikáció
3.3. A PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐI, EREDMÉNYEI

4. IRODALOM

---

Bevezetés

A Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma 2006 őszén meghívásos pályázatot írt ki a Magyar Országos Levéltár számára a tömeges térképdigitalizálás technológiájának - elektronikusan hozzáférhetővé teendő - módszertani tanulmányban rögzítésére, továbbá a kataszteri térképek gyűjteményéből legalább 25 000 térképszelvény digitalizálására (I. ütem).

A jelen tanulmány a pályázat keretében elvégzett - valamint az ahhoz sok tekintetben hasonló, a Budapest Főváros Levéltára Térképtárában folyó - térképdigitalizálási tevékenység tapasztalatait, módszereit és eredményeit dokumentálja, valamint az előzményekre vonatkozó szakirodalom adatait foglalja össze. A tanulmánynak nem célja, hogy - újra - meghatározzon intézmény- vagy dokumentumspecifikus digitalizálási stratégiákat, finanszírozási és műfaji prioritásokat, mivel mindezeket az előzmények között felsorolt munkák már megtették.

A "tömeges térképdigitalizálás" tevékenységét csak korlátozásokkal mutathatjuk be, mert sem a "tömeges", sem a "térképdigitalizálás" fogalma nem definiálható egyértelműen. "Tömeges digitalizálás" alatt a nagyobb mennyiségű, teljes gyűjtemény(egység)eket digitalizáló, legalább részben automatizált, nagy teljesítményű technikai berendezéseket alkalmazó, üzemszerű digitalizálási - vagyis az analóg információt digitális formára átalakító - tevékenységet értünk, és a levéltári szakterületen a térképdigitalizálás csak digitális képként történő rögzítést jelent.

A módszertani előzmények között ismertetjük a 2003-ban végzett Közvagyonfelmérés levéltárakra (is) vonatkozó megállapításait, amelynek összegzése szerint "a hazai levéltárakban található irat- anyagok közül a kéziratos térképek nyilvántartásainak, majd ezt követően maguknak a térképeknek a digitalizálása került első helyre a prioritási sorrendben." Ez a felmérés/tanulmány az állóképek digitalizálásának módszertanához is részletes szempontrendszert ad, amely jól egészíti ki a 2004-től már magyar nyelven is elérhető, Sikeres digitalizálás lépésről lépésre általános módszertani útmutatót (best practice). E munkák eredménye tükröződik az NKA meghívásos vagy tematikus digitalizálási felhívásaiban is, továbbá az ezek keretében elvégzett Levéltári adatbázisok felmérés és értékelés jól hasznosítható az alkalmazandó szabványok megértésében és felhasználásában. Azok számára, akik digitalizálási tevékenységre vállalkoznak, jó elméleti-gyakorlati útmutató e három dokumentum.

A történeti előzményekben a kataszteri felméréseknek csak a szakirodalom alapján készített rövid összegzésére vállalkoztunk, és jeleztük, hogy e témában számos kérdés még feltáratlan, ez pedig fogalomzavart, adathiányt is eredményez. A kataszteri felmérések történeti feldolgozása részben előzmény, részben következmény lehet a kataszteri térképek digitalizálásához, így az arra vonatkozó tényleges történeti kutatásokat - legalább kérdésfelvetés szintjén - szükséges megkezdeni. Ezt támasztja alá a MOL ún. Kataszteri gyűjtemény fondja létrejöttének és alakulásának bemutatása is, amelyből megállapítható, hogy a kataszteri térképek egy része nem is közgyűjteményben van, illetve nem az illetékes levéltárban őrzik. A kataszteri felmérések és térképek feldolgozásához elengedhetetlennek tartjuk a forrásanyag lehetőség szerint illetékességi alapon történő tényleges, ennek akadályoz(tat)ása esetén legalább virtuális begyűjtését, majd egyesítését.

A térképdigitalizálás ismertetése részben a jó gyakorlat tematikája (mit, kik, hol, mikor, hogyan, mennyiért) szerint halad, bár megjegyzendő, hogy a Közvagyonfelmérés megállapításai és az NKA pályázati kiírásai a "Mit?" és részben a "Mennyiért?" kérdést megválaszolták. Legrészletesebben a "Hogyan?"-ra kerestük - és találtuk meg az egyik megfelelő - választ. Az alfejezetekben az általános szempontokat, a BFL térképdigitalizálási tapasztalatait, majd a MOL szempontjait, tevékenységét, tapasztalatait mutatjuk be. Tekintettel arra, hogy sem a kiindulási pont, sem a munkafolyamatok, továbbá a megszerzett tapasztalatok és eredmények sem teljesen azonosak - bár szerencsére hasonlók -, igyekeztünk megőrizni a részelemzések integritását, még akkor is, ha ez bizonyos ismétlődéseket okoz egy-egy kérdés vagy megállapítás esetében. Álláspontunk szerint e tanulmány a szakmai alapokat és két levéltár külön-külön tapasztalatait is dokumentálja, így erre szükség is van. A tapasztalatok és eredmények hasonlósága miatt, a további ismétlés elkerülése érdekében csak jelezzük, hogy a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára térképdigitalizálási gyakorlatát is figyelembe vettük, de az összegzésben részleteiben nem ismertetjük.

A kataszteri térképanyag digitalizálásának országonként eltérő mélységű és értékű nemzetközi eredményei vannak. Az Osztrák(-Magyar) Monarchia területén található államokban az osztrák és a szlovén kataszteri anyag digitalizálása és hozzáférhetővé tétele valósult meg, de ez a 19. század első felében végzett munkálatok produktumait adja közre, így csak analógiaként, és nem közvetlen összehasonlításként vehetjük alapul. Romániában - a román nemzeti levéltár főigazgatójának szíves tájékoztatása alapján - a kataszteri térképeket a Suceava-i fióklevéltárban őrzik, és egy osztrák cég bevonásával fogják majd digitalizálni. A horvát területekre vonatkozó térképanyagról ismertető feldolgozás már készült, de digitalizálás még nem történt. Minderre tekintettel a kataszteri felmérések és térképek feltárásában, valamint a forrásanyag digitalizálásában a jelenlegi magyarországi törekvések minőségi és/vagy mennyiségi okokból határainkon túl is példaadóak lehetnek.

---