---

Tartalom

A Takács-gyerekek új ruhája
Stukk
Megmozdul a Kistér
Bartos Elza üzenetet hoz
A nagy ütközet
Rózsa tanár úr nádpálcája
A vizsga napja
Az óriáskígyó
1/4 Gulden
Hurcolkodás
Indiánok
Szent István
A gimnazista
Piki házitanitó lesz
Búcsú a Muzitól

---

Bevezető

Ti azt hiszitek, hogy a Múzeumkert egy vasráccsal körülkerített kert, amelynek határa délről a Múzeum-körút, északról az Esterházy-utca, kelet felől a Múzeum-utca és nyugatnak a Főherceg Sándor-utca, - de mi, akik nem 1930-ban, hanem 1887 körül voltunk tízévesek, nagyon jól tudjuk, hogy a Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség.

Nem is Múzeumkert a neve, hanem röviden és mégis messzihangzón: Muzi!

- Jössz a Muziba?... - kérdezték a gyerekek akkor egymástól...

- Ott leszek a Muziban!... - hallatszott a felelet...

És a Muzi - az én gyermekkorom Muzija - sok csodálatos történetet tud, amiket a mai gyerekek már nem is ismernek.

Az én Muzim előtt még lóvasút szaladt, az én Muzim előtt katonabanda masírozott a "Nájgebáj"-ba, az én Muzimat Szent Istvánkor elözönlötte a sok falusi, az én Muzimban még nem állott Arany János-szobra, az én Muzimban a szolferinói és königgréci csaták molnárkék pantallós, szürkekabátos veteránjai állottak őrt, az én Muzimban rablót és pandurt, hosszú métát játszottunk, versenyfutásra ott gyűltek össze Pest fiúi, tavaszkor ott volt a legnagyobb gojzi vásár, ott virult az ájnstand, onnan indultunk verekedni a Kistérre, a messzi fatérre, a Károlyi-palota márványcsúzdáján ott lyukasztottuk ki mind a nadrágunkat, onnan vándoroltunk ki a ligetbe a Garibaldihoz, az első indiánokhoz, akik az állatkertbe jöttek...

Mondom, egy egész világ volt a Muzi és főhőse egy villogó feketeszemű fiú, akit Pikinek hívtak...

Ennek a Pikinek a históriáit mesélem el nektek 1930 gyermekei...

Tehát egyszer volt, hol nem volt 1887 körül...

---