Budapest-balpart általános csatornázása
TARTALOM, BEVEZETÉSTartalom
BevezetésI. rész. A Hungária-körúton belüli csatornamű s annak reviziója
Történelmi rész
A régi hálózat részletes ismertetése
Az új csatornamű terve
Revizió
II. rész. Budapest-balpart általános csatornázása
A vízgyűjtő terület általános adatai
A Duna-folyamra vonatkozó tudnivalók
Népsűrűség
Csapadékviszonyok
Sűrűségi együttható
A csatornázási rendszer megválasztása
Általános elrendezés
Higitási fok
Hálózat méretezése
A hálózat fővonalai s azok felszerelése
Mellékhálózat. Felszerelés
Csatorna-öblítés kérdése
A mellékhálózat üzeme
Angyalföldi szivattyútelep
Központi telep. Kitorkolási mű
Rákospatak szabályozása
Építési költségek. Munkaprogramm
Bevezetés
Budapest székesfőváros egészséges továbbfejlődésének egyik főfeltétele a város általános csatornázásának végleges megoldása, s a kivitelre megérett csatornázási munkálatok mielőbb való végrehajtása.
Tekintettel a város nagy kiterjedésére s arra, hogy a jobb- és balparti városrészek együttes csatornázását a közbeeső Duna-folyam úgyis megakadályozza, Budapest székesfőváros általános csatornázásának tervező munkáját kettéválasztottuk, s ez alkalommal csupán a balparti városrészekkel foglalkozunk.
Két feladat vár megoldásra:
1. Gondoskodnunk kell a Hungária-körúton belül már kiépített csatornaműnél mutatkozó közismert bajok orvoslásáról és
2. általános tervezetet kell készítenünk az ezen kívül eső területek víztelenítésére.
A Hungária-körúton belüli csatornaműnél mutatkozó hiányok és bajok nagyon régi keletűek, s a közegészséget és a vagyonbiztonságot egyaránt érintik és veszélyeztetik.
A már kiépített három főgyűjtő túl van terhelve. Elöntések a záporos idényben évről-évre előfordulnak. Megfelelő belméretű és vonalozású mellékgyűjtők hiányában a főgyűjtő s a mellék-csatornahálózat között szerves kapcsolat nincs. A mellékcsatornák jelentős része nagyon régi (40-80 év előtt épült) s így mélység, anyag, esés és belméret tekintetében nem üti meg a mértéket. A talajvíz sok helyen nagyon magas, s helyenként a csatornából kiszivárgó víz beszennyezi. A csatornába jutó szilárd alkatrészek leúsztatása és rendszeres eltávolítása sem felel meg. A csatornahálózat általában erősen el van iszapolva, ami a szerves anyagok állandó bomlását, egészségre ártalmas csatornagázok keletkezését idézi elő.
A meglévő csatornamű és annak üzeme tehát felülvizsgálatra és javításra szorul. A főgyűjtők a változott viszonyok figyelembe vételével felülvizsgálandók s a szükség és lehetőség szerint tehermentesítendők. Új mellékgyűjtők tervezése és építése s a régi keletű hiányos mellékcsatornák fokozatos átépítése mielőbb végrehajtandó; a csatornahálózatba jutó szenny rendszeres eltávolítása pedig sürgősen biztosítandó. Általában mindazok a kérdések, melyek akár a mű üzembiztonságát, akár pedig a közegészségügy érdekeit közelebbről érintik, mielőbb megoldandók.
Hasonlóképpen sürgős feladatot képez a Hungária-körúton kívüli területek általános csatornázásának végleges megoldása is.
Az itt elterülő városrészek modern értelemben vett rendezése és fejlesztése úgy közegészségügyi, mint szociálpolitikai tekintetekből elsőrendű fontossággal bír, s különösen sürgős a fejlődés feltételeinek, - melyek közé a rendszeres csatornázás is tartozik - mielőbbi biztosítása a város tulajdonát képező s éppen az említett magasabb célok elérése érdekében vásárolt területek hasznosítása szempontjából. (Angyalföldi Krausz-Mayer-féle terület; az Andrássy-féle telkek stb.)
A helyzet e tekintetben ma valójában az, hogy külső városrészeink rendszeres és végleges csatornázással nem bírnak, s ami csatornahálózat mégis van, az nem egyéb, mint erőszakolt kiterjesztése a Hungária-körúton belüli hálózatnak egy oly területre, mely a mai főgyűjtők méretezésénél figyelembe nem vétetett.
Ennek a "szükség"-hálózatnak a továbbépítéséről, mint végleges megoldásról természetesen szó sem lehet. Nem elégítené ki azonban az igényeket egy oly megoldás sem, mely csupán az egyes fejlődésnek indult területrészekkel pl. Angyalföld, Kőbánya, stb. külön-külön foglalkoznék, mert a balpart összes csatornázási és víztelenítésig kérdései a Duna-folyam, mint közös recipiens révén elválaszthatatlanul szoros összefüggésben vannak egymással, s így helyesen csakis együttesen oldhatók meg.
Egységes és harmonikus megoldást kellett tehát keresnünk az összes balparti városrészek általános csatornázására, sőt a megoldásnál figyelemmel kellett lennünk azon szomszédos községek jövendő sorsára is, melyek a székesfővárossal közös vízgyűjtő területet alkotnak, s így víztelenítésük helyesen csakis a székesfőváros határán át eszközölhető.
Általános víztelenítésről lévén szó, végül a Rákospatak szabályozásával is foglalkoznunk kellett, részben mert a patak a mai rendezetlen állapotában a külső városrészek, különösen Angyalföld fejlődését akadályozza, másrészt mert a patak szabályozása tulajdonképpen egyrésze a balparti általános víztelenítésének, s így igazán helyesen csakis ez utóbbival együttesen oldható meg.
Mindezeknek az itt felsorolt kérdéseknek végleges megoldását a közegészség, üzembiztonság, jövőfejlődés és gazdaságosság követelményeinek lehető teljes kielégítése mellett az idemellékelt általános csatornázási tervezet, s a jelen műszaki leírás öleli fel.
Úgy a tervezet, mint a jelen műszaki leírás két egymásba kapcsolódó s egymást kiegészítő részből áll: az egyik 1. a Hungária-körúton belüli meglévő csatornamű revíziója, a másik 2. az ezen kívül eső területek általános csatornázásának végleges megoldása.