---

Tartalom

Előszó

I. Bevezetés
II. A csillagászat nyelve
III. Az éggömb tudományos beosztása
IV. A csillagok pályafutása
V. A Föld mint gömb
VI. A Föld tengelye körül forog
VII. A Föld a Nap körül kering
XIII. A hajós csillagászata
IX. A csillagvizsgáló és műszerei
X. A Hold
XI. A Nap
XII. Nap- és holdfogyatkozások
XIII. A bolygók
XIV. Az egyetemes tömegvonzást bizonyító érvek
XV. Üstökösök és hullócsillagok
XVI. A csillagok és a kozmogónia

Függelék
Műszótár
Betűrendes névjegyzék és tárgymutató

---

Előszó

E népszerű csillagászat megírására főleg az indított, hogy eddig nem igen törődtek azzal, mikép lehetne a csillagászatot is kisérleti előadások tárgyává tenni. Minthogy művem megírásánál tisztán pedagógiai czél lebegett előttem, mindenütt nagyobb súlyt kellett helyeznem a bármilyen egyszerű alapelvek helyességére, mint az eredmények nagyobb szabású ismertetésére. Elég, ha erre egy példát idézek: Ha a növendéknek egész felszerelése mindössze egy méterrúd, tűvel átfúrt kártyalap, és a hármasszabály, nem lesz-e nagyobb hasznára, hogy önmaga méri a Napot, mintha bármilyen részletesen ismeri ama módszereket, melyekkel a csillagászok pontosan méregetik a világító égi testet?

A csillagászat első sorban megfigyeléseken alapuló tudomány, és nincs ok arra, hogy tanulmányozása ne történjék ugyanily módon. Ez az eljárás bizonyos szellemi éberséget is fejleszt, mely nem engedi, hogy bármi elkerülje a figyelmet. Tizenhat évi tanítás tapasztalataiból tanultam magam is igen sokat abból, a mit e könyvben megvalósítani törekedtem. Föld, levegő, víz (megannyi pusztán anyagi tárgy) mindig van körülöttünk. Érinthetjük e tárgyakat, tulajdonságaikat vizsgálhatjuk, vonatkozásaikat kisérletileg megállapíthatjuk. Nyilvánvaló, hogy tanulmányozásuk lehet kisérleti előadás tárgya. De azzá tehetjük a csillagászatot is, a nélkül, hogy tényleg az égi testekbe utaznánk; mert a fény ezektől is hoz érthető üzenetet, melynek tolmácsolói a geometriai igazságok. Azonban szükséges, hogy a csillagászat tanulmányozója a csillagászat sarkelveit olyanfélekép juttassa kapcsolatba a közönséges, kézzelfogható tárgyakkal, mint a hogyan a fizikus és chemikus teszi; épen azért czélom volt gyakorlati útmutatást adni, hogy a tanár és növendéke már középszerű kézi ügyességgel is szerkeszthessen számos sarkalatos elv megvilágítására alkalmas készülékeket, melyek azonban ismételten elkészíttetvén, tényleg már beváltak, s ezért a haladottabbak tanulmányaihoz való felszereléseknek az útját egyengethetik.

Kiváló figyelmemnek volt tárgya a "The Committee of Ten"-nek 1892. évi utasítása, a New-York állami Board of Regents által (1895) kiadott csillagászati tanítási terv, és a The Astrophysical Journal szerkesztő bizottságából, az asztrofizikai és színképelemzési állandók tárgyában (1896) megindult mozgalom.

Nevelési szempontból lehetőleg értékessé óhajtván tenni művemet, a csillagászatot nem mint elszigetelt és laza összefüggésű tények egymásutánját, hanem mint egymással kapcsolatos tudományos elvek sorozatát igyekeztem bemutatni. Különös súlyt helyeztem az éggömb geometriai felfogására, valamint a csillagászati műszerekhez való vonatkozására. De még a geometriánál is jóval fontosabb a geometriai rendszerek tudományos kapcsolata. Minthogy tengeri utazások most már nem tartoznak a ritkaságok közé, a hajózásnak elemeit is tárgyalom, azokat t. i., a melyekhez a csillagászatnak valami köze van. Kevés fiatal tudománykedvelő jut valaha hozzá, hogy valamely csillagvizsgáló intézet belsejét lássa, de épen ezért annál szükségesebb, hogy legalább az ott használatos műszereket ismerje és értéküket megbecsülhesse, ha mégis alkalma nyílik, hogy ilyen intézetet meg is tekinthessen.

Mindenki tudja és szem előtt tartja, hogy milyen fontos a tudománynyal való foglalkozáskor inkább gondolkozni, mintsem az emlékező tehetséggel dolgozni. A hol a puszta emlékezés elkerülhetetlen, ezt legalább meg kell könnyíteni. Ez okból a bolygók tárgyalásakor ez égi testekről való ismereteinket nem a szokásos módon adtam elő, azaz nem egyes bolygók szerint, hanem ezeknek speciális elemei és ismertető vonásai szerint csoportosítva. Az általános tömegvonzás törvényét, mert jelentősége úgy kivánja, részletesebben fejtettem ki, mint a hogyan elemi könyvekben közönségesen szokás. Életrajzi adatok, melyek nem a szövegbe való toldások, a névjegyzékbe szorultak.

...

Az Amherst College obszervatóriumában
David P. Todd.

---