---

Tartalom

Bevezetés

1. A Taktaköz és tágabb térsége természeti adottságai
2. A Taktaköz képe az integrált környezet-átalakító munkálatok előtt
3. A tájhasználat alapvető jellemvonásai a 18. század második felétől a 19. század közepéig
4. Folyószabályozási és ármentesítő, valamint belvízlevezető munkálatok a 19-20. század folyamán
5. A környezet-átalakító munkálatok hatása a taktaközi települések tájhasználatára
6. A gazdasági élet néhány sajátossága a századforduló után
7. A földhasználat változásai a Taktaközben 1945 után
8. A taktaközi falvak néhány népességföldrajzi jellegzetessége
8.1. A népességszám és a népsűrűség változása 1784/87 és 2010 között
8.2. A települések népmozgalma
8.3. A népesség nemek szerinti megoszlása
8.4. A népesség kormegoszlása
8.5. A népesség gazdasági aktivitása és foglalkozási átrétegződése
9. Adatok a Taktaköz 18-20. századi településföldrajzához
10. Kereskedelem és közlekedés a 18-19. századi Taktaközben
11. Összegzés

Irodalom
Fontosabb statisztikai források

---

Bevezetés

A Közép-Tiszavidék legészakibb kistáját, a Taktaközt keletről és délről a Tisza határolja, nyugatról a Harangod alacsony, dombsági jellegű tája, északról a mezőzombori párkánysík és a Tokaji-hegy. Elhatárolása a szomszédos területektől az elmúlt évtizedekben nem történt meg egyértelműen, így kiterjedésére vonatkozóan különböző adatok láttak napvilágot. Lényegében ma sincs pontosan meghatározva, hogy mely települések mekkora határrészei fekszenek a Taktaköz határain belül.

...

A Taktaközhöz legszorosabban Taktaszada, Taktaharkány és Tiszalúc kapcsolódott. Számottevő taktaközi határrésszel ezek a falvak rendelkeztek leginkább, s gazdasági életüket kétségtelenül befolyásolták a taktaközi állapotok. Az is valószínűnek látszik azonban, hogy előnyös forgalmi helyzetük, valamint a taktaközinél lényegesen jobb adottságokkal rendelkező Harangodon lévő földterületeik révén sokkal kedvezőbb lehetőségeik voltak gazdasági életük szervezéséhez, mint a Tisza menti településeknek.

A teljesség igénye nélkül, fentebb vázolt észrevételek is közrejátszottak abban, hogy feltáró munkámat elsősorban a folyó melléki településekre koncentráljam. Úgy gondolom, hogy csak e települések képviselik mindazokat az egyedi vonásokat, melyek segítségével megkísérelhető a vidék elmúlt kétszáz évének történeti földrajzi szempontú feltárása. A taktaközi emberek értékteremtő munkájának, a helyi társadalomnak és a sajátos természeti környezetnek térben és időben változó történeti folyamatait feltáró munka nem tisztán történeti földrajz, hanem részben történeti agrárföldrajz (pl. a határstruktúrák kialakulásának és változásainak a feltárása). A kutatás során a történeti földrajz különböző módszereit használtam, differenciáltan (retrospektív, retrogresszív, komparatív módszer), s a történeti földrajz speciális forrásaira támaszkodtam. A múltbeli állapotok rekonstruálását levéltári források, földrajzi leírások, helynevek, dűlő (határ-) nevek, vízrajzi nevek, régi kéziratos, illetve nyomtatott térképek és statisztikai adatok elemzésével végeztem. Mindezeken kívül hasznos ismereteket szerezhettem a különböző évszakokban végzett terepbejárások révén is. A feldolgozás során szerkesztett ábrák, térképvázlatok és táblázatok szervesen kiegészítik a szöveges leírást, információtartalmuk azzal egyenértékű vagy azon túlmutató.

...

Szerény terjedelmű tanulmányomban - egyebek mellett - elsősorban arra kerestem választ, hogy ezen a meglehetősen kedvezőtlen ökológiai és ökonómiai adottságokkal rendelkező, mindig is belső perifériának számító vidéken hogyan próbálta az ember a természeti tér-gazdaság-társadalom összefüggés rendszerében megteremteni az élet- és munkafeltételeket. Az összegyűjtött anyag elsősorban a helytörténeti kutatásokhoz szolgál adalékul, de alapot nyújthat a további földrajzi vizsgálatokhoz is. Nem titkolt célja továbbá, hogy a hasonló témájú egyetemi, főiskolai szakdolgozatokhoz, TDK munkákhoz ötleteket adjon, elsősorban az adatok feldolgozását és azok grafikus formában történő megjelenítését illetően.

A jelenlegi gazdasági helyzetben egyébként már az sem tűnik utópisztikus gondolatnak, hogy az újra autarchiára kényszerülő - s egyre fogyó - taktaközi népesség a túlélés érdekében feleleveníti majd a tradicionális taktaközi gazdálkodás egyes, mai viszonyok között is alkalmazható elemét. A közeli és távoli múlt megismertetése által ehhez is segítséget kívántam nyújtani.

---