---

Tartalom

Kiadói előhang
Előhang egy kihíváshoz
Korrupt - mert politikai
Öregedés - tradicionális rang és idő
A szépek és a szörnyetegek a politikai rendszerváltási retorikában
Honi neokolonializáció és retribalizáció
Politikai turizmus és az emlékezet forró kalandja
A tolerancia mint párbeszéd - hiány, hátrány
Polietnikus tér, dezeuropaizálódó társadalmak
Öngyarmatosítás - utak az újtörzsiesedés irányában
Igazság, politika, önrendelkezés
Históriák - hitek - olvasatok
Művelődés mint kultúraközi kultúrák esélye
Vallás-kartográfiai kísérletek
Megismerések, függések, kirekesztések
Albumiáda. Tudományos és népszerűs könyvekről
Földek, terek, kultúrák, közösségek
Lezáratlan szavak, falusi ezredfordulók
Értelmezési terek, történeti metszetek

---

Előszó

Szinte sejdíthetően meglepő, meghökkentő egy ilyesfajta könyvcím... Mintha bizony provokálna azzal, hogy önmagukat ekképpen definiáló tudásterületek talán nincsenek is. Vagy mintha az antro- és anti- (látszat-)alliterációja átfoghatná vagy sejdíthetné azt a vegyességet, amit azután a kötet írásai, előadások és reflexiók füzére, esszéformán körbejárt vagy publicisztikai könnyedségűre alakított szövegek válogatása kínál...

...

A kötetben helyet kapott "turkálmányaim" a nyilvánosság elérését kívánják szolgálni, egyúttal tépelődő, de empirikusan annál hitelesebb látleletet próbálnak nyújtani a bennünk és körülöttünk egzisztáló világról. Kiragadott, mintegy válogatott írások abból a végtelen halomból, amit rendszeresen előállítok. Hordozzák részint a háttértanulmányok, olvasmányok, összhatások lenyomatait, részint a kultúraközi és tudományközi átjárások-áthallások kölcsönös megértési szándékát is. Nem utolsósorban korábbi munkáimmal, más könyveimmel összhangban - ha ugyan ez nem méltatlan öndicséret... De olykor szemben is velük, meghaladva vagy átírva nézőpontokat, változtatva a tekintet irányán, a fókuszponton, s azon is, ami még méltó kritikai távolság a választott témakörökben, tépelődő belátások és empirikus élményvilág kölcsönhatásából fakadó pillantás lehetősége. A pillanatnyi állapotok között e pillantásnak sem súlya, sem hatása nemigen lehet, de legalább azt a tévképzetet sem erősíti, hogy aki politológiával foglalkozik, az döntéshozónak, útmutatónak, prófétai rangú "megmondóembernek" mutatkozhat. Kutatóként ugyanis inkább a kérdéseket, s nem a pragmatikus válaszokat tekintettem súlyozhatónak, továbbvihetőnek, érdemesnek. Így hát, aki másabbat/többet vár, annak vissza kell pillantania, önmagára, önmagunkra, egymásra, a pillanatok múlására és érvényességére is. Ehhez is autonómia kell, a Konrád György-i értelemben véve, a válaszadó merészségével, sőt személyességével. Nem próbálok tudományos személytelenségbe burkolózni, "kinézni valahogy", úgy tenni, mintha... Összegzéseim ennél jóval kevesebbek, szikárabbak vagy esetlegesebbek, ahogyan az antropológiai gondolkodás története is igazolja ezt: mások más kultúráját belátni, másságát megtisztelni, sajátlagos értékeit fölfedezni kockázatos egyfelől, de én-érvényű is, kutatótól függő is másfelől, ki a "megkövült gondolatok terhe alatt" nem kíván rogyadozni, hanem vállalja esetlen és esetleges közvetítő szerepét...

Az itt következő tanulmányokat és reflexiókat a szerző az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársaként és az ELTE Társadalomtudományi Kar kulturális antropológia tanszékének oktatójaként írta. E kettősség alighanem érzékelhető, sőt nehezen összesimítható az elemzések-áttekintések többségében, emiatt mintegy "köztes" területen, interdiszciplinárisan hangzanak esetenként. Hasonlóképpen van a befogadók oldalán is: a politológusok (többségükben) nem pártolják és nem is igen ismerik az antropológia közelségét a választott témakörhöz, közösséghez és feltárásmódhoz, az antropológusok pedig azon csudálkoznak, hogyan lehetséges élő és érzékeny társadalmi közösségekről oly mereven, elvont távolságból bármit is beszélni a rokon tudomány szótárával. Kétségtelen célom e két tudástartomány közelítése, vagy legalább bizonyos "átlátások", áthangzások elfogadtatása, késztetése. Az azonban már az Olvasóra vár, döntsön, mikor és melyik ad alkalmat, melyik biztosít alapot a közelebb kerüléshez, a megértéshez, belátáshoz, elfogadáshoz...

---