---

Tartalom

1. BEVEZETÉS

2. AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE
2.1. AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS FOGALMA, CÉLJA, FELADATA
2.2. A TANULÁS FELÉRTÉKELŐDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖSSÉGI POLITIKÁJÁBAN
2.2.1. A tanulás felértékelődése a közös oktatáspolitikában
2.2.2. A tanulás felértékelődése a közös fejlesztési vagy strukturális politikában
2.2.3. Úton az "intelligens-, fenntartható-, és inkluzív növekedés" felé. Az Európa 2020 Stratégia
2.2.4. Összefoglalás

3. MOBILITÁSI ESZKÖZÖK
3.1. Europass portfólió
3.1.1. Europass Önéletrajz (Europass Curriculum Vitae)
3.1.2. Europass Bizonyítvány-kiegészítő (Europass Certificate Supplement)
3.1.3. Europass Mobilitási Igazolvány (Europass Mobility)
3.1.4. Europass Oklevélmelléklet (Europass Diploma Supplement)
3.1.5. Europass Nyelvi Útlevél (Europass Language Passport)
3.1.6. Európai Készségútlevél
3.1.7. Összefoglalás
3.2. Európai Képesítési Keretrendszer - Magyar Képesítési Keretrendszer
3.2.1. Az EKKR Ajánlás elfogadásának folyamata
3.2.2. Az EKKR céljai és működése
3.2.3. A képesítések tanulási eredmény alapú megközelítése
3.2.4. Magyar Képesítési Keretrendszer
3.2.5. MKKR fejlesztés folyamata
3.2.6. Összefoglalás
3.3. ECVET
3.3.1. Az ECVET fogalomrendszere
3.3.2. Tanulási eredmények. A közös nyelv
3.3.3. A tanulási eredmények és a tanulási egységek kialakításának szempontjai
3.3.4. ECVET pontok és kreditek
3.3.5. Értékelés - érvényesítés - elismerés - dokumentálás
3.3.6. Az ECVET dokumentáció
3.3.7. Az ECVET előnyei
3.3.8. ECVET Magyarországon
3.3.9. Összefoglalás
3.4. EQAVET
3.4.1. A szakképzési minőségbiztosítási nemzeti referencia pontok létrehozásának célja
3.4.2. Szakképzési Minőségbiztosítási Nemzeti Referencia Központ - EQAVET Hungary

4. BEFEJEZÉS

5. IRODALOMJEGYZÉK

---

Bevezetés

Az egész életen át tartó tanulás jelentősége mellett ma már nem szükséges hosszan érvelni, alaptételként fogadhatjuk el, hogy az egész életen át tartó tanulás megoldást jelenthet a jelenlegi legfontosabb társadalmi-gazdasági problémákra, úgymint a versenyképesség és foglalkoztatottság növelésére, az esélyegyenlőség és az életminőség javítására. Ezt támasztják alá az emberi tőke elméletek is, amelyek hangsúlyozzák, hogy egy ország gazdasági fejlődése szempontjából meghatározó a népesség humán erőforrás potenciálja, azaz a munkaképes korú lakosság minőségi összetétele, képzettségi és műveltségi színvonala, munkatapasztalata, motiváltsága, munkavégzési teljesítőképessége, kreativitása, alkalmazkodási, fejlődési, mobilizációs készsége stb. (v.ö. JÁNOSSY, 1975; SCHULTZ, 1983.). A piacgazdaságban a magasabb képzettség jelentős jövedelmi előnyöket hordoz, a tanulás jövedelmező befektetés. A tanulás és az egyéni boldogulás közötti összefüggés azonban mindmáig nem vált nyilvánvalóvá az emberek számára. A felnőtt populáció nem hosszú távú - a saját emberi tőkéjébe történő - beruházásként tekint az oktatásra, képzésre, hanem sokkal inkább mindennapi fogyasztásként, kényszerként, a munkanélküliség elkerülésének eszközeként. Ennek ellenére nem kérdés, hogy az oktatásnak, képzésnek esélyteremtő szerepe van, a statisztikai adatok egyértelműen igazolják, hogy az iskolai végzettség a munkavállalás szempontjából az egyik legfontosabb tényező. A folyamatos tanulás szükségessége azonban nemcsak munkaerő-piaci perspektívából, hanem egyéni és társadalmi szempontból is indokolt, hiszen a tanulás egyszerre segíti az egyén boldogulását valamint a társadalom és gazdaság fejlődését. A szakmai és társadalmi tudás mára rendkívül sokrétűvé vált, nagyon eltérő egyéni életpályák és ismeretszerzési útvonalak alakultak/alakulnak ki.

Az egyéni tanulási utak és a rugalmas pályafutás támogatását elősegítő rendszerek kialakítása a társadalmi befogadás, a gazdaságpolitika és a munkaerő-piaci politika szempontjából egyaránt elengedhetetlen. Az elmúlt évtizedben számos kezdeményezés indult az Európai Unióban az egyéni tanulási- és életpálya utakat támogató szolgáltatások és a jogszabályi környezet átalakítására, illetve tagországi harmonizációjára. Az európai törekvésekhez igazodóan Magyarországon is - jelentős uniós társfinanszírozással - számos fejlesztési program indult el az egész életen át tartó tanulást támogató mobilitási eszközök kidolgozására és bevezetésére (v.ö. TÓT - BORBÉLY - SZEGEDI, 2012). Ezek közül az Europass portfólió alkalmazása már Magyarországon is széles körben elterjedt, ugyanakkor az EKKR-MKKR vagy az ECVET betűszavak mögötti tartalmak és azok gyakorlati hasznossága még a szakemberek körében is kevéssé ismert.

Jelen kötet az egész életen át tartó tanulás fogalom- és célrendszerének tárgyalásán túl bemutatja az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó mobilitási eszközök rendszerét és részletesen elemzi az ECVET (Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer) valamint az EKKR-hez (Európai Képesítési Keretrendszer) illeszkedő MKKR (Magyar Képesítési Keretrendszer) tartalmi kérdéseit, gyakorlati megvalósítását, hasznosítását.

A kiadvány hasznos, gyakorlati információkkal szolgál szakmapolitikai szakemberek, kutatók, munkáltatók, iskolavezetők, tanárok, tanulók, hallgatók és minden érdeklődő számára.

---