---

Tartalom

Előszó

Bevezető

1. A kutatás célja, várható hatása, hipotézisei és a kutatás során alkalmazott módszerek
1.1. A kutatás célja
1.2. A kutatás várható hatásai
1.3. A kutatás hipotézisei
1.4. A kutatás során alkalmazott módszerek

2. A Dél-alföldi régió gazdasági jellemzői

3. Felmérés a Dél-alföldi régió akkreditált felnőttképzési intézményeinek működési jellemzőiről
3.1. Az intézmények általános adatai
3.2. Az intézmények működési adatai
3.3. Az intézmények képzési adatai
3.4. A felnőttképzési szolgáltatások
3.5. Esélyegyenlőség biztosítása
3.6. Jogi szabályozás

4. A Dél-alföldi régió munkaerőpiacának strukturális elemzése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat álláshirdetéseinek elemzéséből származó adatok alapján

5. A kutatás hipotéziseinek igazolása

6. A kutatások legfontosabb megállapításai
I. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat álláshirdetéseinek elemzése
II. Az akkreditált felnőttképzési intézmények általános adatai
III. Az intézmények működési adatai
IV. Az intézmények képzési adatai
V. Felnőttképzési szolgáltatások
VI. Esélyegyenlőség biztosítása
VII. Jogi szabályozás

7. A kutatás megállapításaiból következtethető javaslatok

8. Összegzés

9. Felhasznált irodalom

---

Előszó

Az andragógia tudománya Magyarországon az utóbbi években, a felsőoktatás bolognai rendszerének kialakításával párhuzamosan, az andragógia szak megjelenése okán kezdett ismertté válni. Egyelőre azonban elsősorban a szűkebb szakmai közvélemény ismeri közelebbről. Miközben Nyugat-Európában már az ötvenes években elkülönült a pedagógiától a neveléstudományon belül, és a hetvenes évektől egyre ismertebbé vált a szakterület, hazánkban még a neveléstudomány képviselői részéről is gyakran tapasztalható elutasító magatartás. Az élethosszig tartó tanulás, a felnőttképzés jelentőségét ugyan nálunk sem vonja kétségbe senki, azonban az ezzel foglalkozó, a felnőttkori tanulás törvényszerűségeit, módszereit, a felnőttnevelésnek a gyermekneveléstől eltérő sajátosságait kutató andragógia tudományának a létjogosultságát annál inkább. A hagyományos akadémiai tudományágak képviselői részéről talán érthető is az óvatos magatartás, hiszen egy fiatal tudományágról van szó - főleg, ha a matematikához, vagy éppen a filozófiához próbáljuk hasonlítani -, melynek még bizonyítania kell. Ráadásul olyan interdiszciplináris tudományágról beszélhetünk, amely több más tudományág eredményeit felhasználva dolgozik: így pl. a filozófia, a társadalomtudományok, vagy éppen a közgazdaságtudomány egyes területein már elfogadott ismereteket is alkalmazva építi ki saját rendszerét.

Mindezek miatt az andragógiai kutatásoknak kiemelt jelentősége van, hiszen minden egyes kutatás a szakma tudományos megalapozottságát erősíti, és ezen keresztül elfogadását segíti.

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának Felnőttképzési Intézetében 2006 óta folyik andragógia alapképzés, 2009 óta pedig mesterképzés is. Ennélfogva az andragógia tudományos fundamentumának erősítését, az andragógiai kutatásokban való kezdeményezést, illetve részvételt kötelező feladatnak tartja az intézet oktatói közössége. A szakterület hosszú távú működéséhez pedig újabb és újabb kutató generációk kinevelésére is szükség van, hiszen jelenleg még kevés a valóban hozzáértő, elkötelezett szakember. Ezért van úttörő szerepe az intézetünkben a Farkas Éva egyetemi docens által életre hívott Andragógiai Kutatócsoportnak, melyben lehetőség van a motivált, érdeklődő hallgatók és a már elismert szakemberként számon tartott oktatók közös munkálkodására. Az itt elkezdődött kutatások alkalmat adnak a tehetséggondozásra, az andragógia tudományosságát szolgáló kutatásokra éppúgy, mint az egyetemmel szemben támasztott elvárások teljesítésére: az oktatás és a kutatás egységének megvalósítására, illetve a kutatás eredményeinek a gyakorlatban történő hasznosítására.

Az Andragógiai Kutatócsoport immár komoly eredményeket tud felmutatni, alig egy éves működés után, hiszen lezárult az a kutatás, mely a Dél-alföldi Régió akkreditált felnőttképzési intézményeinek működését, annak jellemzőit kívánta feltárni. Ez a vizsgálat azért is fontos, mert sajnos régiónk a felnőttképzés rendszere szempontjából szerény eredményeket mondhat csak magáénak hazai és uniós összehasonlításban egyaránt. Így a működési jellemzők megismerése nyomán megfogalmazott javaslatok hozzájárulhatnak a rendszer átalakításához és fejlesztéséhez, ami egyébként kormányzati szándék is.

A kötet, melyet kezében tart az olvasó, a Felnőttképzési Intézet Andragógia és Kulturális mediáció című kiadványsorozatának második darabjaként ennek a kutatásnak az eredményeit foglalja össze, és adja közre. Az intézet vezetőjeként büszkeséggel és örömmel ajánlom figyelmükbe, hiszen meggyőződésem, hogy nagymértékben járul hozzá térségünk felnőttképzéssel kapcsolatos problémáinak széles körben való megismertetéséhez, és a helyzet javításához. Ugyanakkor a vizsgálatban részt vett, és az intézetünk keretei között felnövekvő új kutató generáció bemutatkozása is örömmel tölt el, hiszen reményt ad arra, hogy a jövőben az andragógia tudományos megalapozottsága tovább erősödik, bizonyítva, hogy helye van a tudományok rendszerében.

T. Molnár Gizella
intézetvezető

---