---

Tartalom

BEVEZETÉS

I. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ISMERETEK SZATMÁR MEGYÉBEN A KIEGYEZÉS KORÁIG
1. NÖVÉNYVILÁG
2. ÁLLATVILAG
3. GEOLÓGIA. FÖLDRAJZ
4. KULTÚRNÖVÉNYEK. ÚJONNAN BETELEPÍTETT FAJOK
5. TERMÉSZETTAN

II. DIVÉKY FERENC ÉLETÚTJA

III. DIVÉKY SZATMÁRI TANÁRAI ÉS DIÁKTÁRSAI

IV. DIVÉKY GYŰJTŐÚTJAI

V. DIVÉKY NÖVÉNYGYŰJTEMÉNYE

VI. "VEZÉRFONAL A SZATMÁR KÖZELÉBEN TERMŐ VIRÁGOS NÖVÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA"

VII. DIVÉKY MUNKÁSSÁGÁNAK UTÓÉLETE ÉS RÖVID MÉLTATÁSA

VIAŢA ŞI ACTIVITATEA BOTANISTULUI SĂTMĂREAN FERENC DIVÉKY (1848-1869) - REZUMAT -
DAS LEBEN UND WERK DES SATHMARER BOTANIKERS FERENC DIVÉKY (1848-1869) - ZUSAMMENFASUNG -

BIBLIOGRÁFIA
NÖVÉNYNEMZETSÉGEK NÉVMUTATÓJA
FÖLDRAJZI NÉVMUTATÓ

---

Bevezetés

Mintegy fél évszázaddal ezelőtt szembesültem először Divéky Ferenc különös, szinte hihetetlennek tűnő és egyben tragikus sorsával. Egy alig húszéves, a természettudományok iránt érdeklődő fiatalember történetével, aki valamikor a XIX. század derekán, a Bach-korszak leáldozása idején, kutatóútjáról nem tért többé vissza. Ez az anyagi fedezet nélkül dolgozó gimnáziumi diák, akinek a tudása a képzett szakemberekével vetekedett, mindössze 19 éves, amikor olyan növénytani jellegű, kéziratban maradt könyvet ír, amely becsületére vált volna bármelyik korabeli tapasztaltabb botanikusnak is. A korábbi évtizedekben igyekeztem róla mozaikkockaszerűen összerakni mindazt, amit róla még megtudhattam, és most, hogy kéziratos munkája is előkerült, úgy vélem, mulasztás lenne, ha nem tárnánk a nyilvánosság elé e maga nemében páratlan életpályát. Tény, hogy életének és munkásságának számos mozzanatát ma már betakarja az elmúlás sötét fátyla, de a meglévő adatokból így is egy példaértékű, áldozatos tevékenység rajzolódik ki.

Nem túlzás azt állítani, hogy a szóban forgó szatmári diák, a növényvilág kutatásának szentelte életét. Noha az idősebb pályatársak közül is voltak néhányan, akiknek - főleg az egzotikus tájak élővilágának felkutatása során - hasonlóan tragikus sors jutott osztályrészül, de olyan esetre, hogy valaki alig húszéves korában érjen meg ilyen véget, nemzetközi összehasonlításban sem tudunk példát említeni. Úgy véljük ezért, hogy az igen fiatalon alapos kutatásokat végző Divéky Ferenc neve az áldozatkészség példájaként mindenképp helyet érdemel a hazai botanika történetének méltatása során is.

Jelen munka címe egyrészt arra utal, hogy Divéky gyertyafény mellett átdolgozott éjszakáinak (melynek során könyvét papírra vetette) bizonyára gyakran csak a hajnalhasadás vetett véget, másrészt pedig képletesen arra, hogy életének "láng"-ja, amely később "igen messzire világíthatott volna", már ifjúkorának hajnalán kioltódott.

A tragikus sorsú botanikusra való emlékezés kapcsán illesse köszönet, e munka megjelenéséhez nyújtott segítségükért, Várady Lajos és Lucian Cucuiet levéltárosokat, Marta Cordea, Viorel Câmpean és Sanda Raţiu könyvtárosokat, Pifkó Dániel, Andrik Éva, Szatmari Paul, Kerényi-Nagy Viktor és Sike Tamás biológusokat, Czier Andrea tanárnőt valamint Csirák Csaba és Hitter Ferenc helytörténészeket. Megjegyzem, hogy a különböző városokban, valamint országokban élő kollégák, ismerősök és korábban általam nem ismeret szakemberek is, akik tudomást szereztek Divéky Ferenc valóban nem szokványos történetéről, számos hasznos információval, javaslatokkal valamint bíztatással is hozzájárultak kitűzött célom megvalósításához. Ez pedig megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy az ő tragikus sorsát és tevékenységét bemutató munkának létjogosultsága van, még másfél évszázad elmúltával is.

Az egykor nagy becsben tartott és annyi áldozattal létrehozott gyűjteményének egyre ritkuló lapjainak árnyékában már régóta ott garázdálkodik a múló idővel karöltve járó feledés. Pedig szinte közhely az, hogy mindazon értékek megbecsülése, melyeket elődeink megfeszített munkával megalkottak, alapkövei a különböző szaktudományok további fejlődésének. A tisztelet pedig egyaránt kijár a szakma nagyjainak és "közkatoná"-inak is. Jelen munkát azzal a reménnyel bocsájtjuk az érdeklődők elé, hogy ezáltal nemcsak egy ismeretlen és tragikus sors rajzolódik ki előttük, hanem ugyanakkor egy olyan életpálya is amely mindenképp méltó a mai és a jövő nemzedékek megbecsülésére.

Nagykároly, 2014 július.

A szerző

---