---

Tartalom

Vezetői összefoglaló

1. Demográfiai folyamatok
1.1. Bevezetés
1.2. Az Európai Unió demográfiai helyzete - makrofolyamatok és előrejelzések
1.3. A demográfiai folyamatok társadalmi-gazdasági következményei
1.4. A demográfiai változások közvetítői: a háztartások szerkezete
1.5. Háztartásszerkezet és jövedelem

2. Munkaerő-piaci helyzetkép
2.1. Bevezetés
2.2. Aktivitás, foglalkoztatottság és munkanélküliség
2.3. A háztartások és az egyének munkaintenzitása
2.4. Iskolázottság és munkapiac

3. A jövedelmek eloszlása
3.1. Bevezetés
3.2. A jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység jellemzése: adatok és módszerek
3.3. Jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénység: eredmények
3.4. Az életkor, az iskolázottság és a foglalkoztatottság szerepe az egyenlőtlenségek meghatározásában: a dekompozíciós elemzés módszere
3.5. Az életkor, az iskolázottság és a foglalkoztatottság szerepe az egyenlőtlenségek meghatározásában: a dekompozíciós elemzés eredményei

4. Lakáskörülmények és a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság
4.1. Bevezetés
4.2. Lakásjellemzők
4.3. A tartós fogyasztási cikkek elterjedtsége

Hivatkozások

---

Bevezetés

E tanulmány célja, hogy Magyarország társadalmi-gazdasági helyzetét az egységesülő Európa kontextusában mutassa be. A vizsgálódás empirikus alapját az Eurostat által 2005-ben elvégzett EU "Community Statistics on Income and Living Conditions" (EU-SILC) vizsgálat adja. Ez az első olyan alkalom, amikor lényegében a teljes, 2004-ben kibővült Európai Unióra rendelkezésre állnak egységes módszertannal készített lakossági vizsgálatok adatai.

Tanulmányunkban az EU-SILC-adatbázis 2005. évi adatait használjuk fel. Az adatfájlban 26 ország felmérésének adatai vannak (n = 196 686 háztartás). Az EU régebben csatlakozott 15 állama mellett, Málta kivételével, megtalálható a tíz, 2004-ben csatlakozott tagország, valamint Izland és Norvégia. Ez utóbbi két országot ebből az elemzésből kihagytuk, így csak az Európai Unió tagállamaira fókuszálunk. Az elemzésben használt adatbázis az EU 24 tagországára terjed ki, Málta nem szerepelt a vizsgálatban, Románia és Bulgária pedig akkor még nem voltak tagországok. Az adatok a magánháztartásokban élő népességre terjednek ki, az intézményekben élő népesség nem szerepelt a mintában. A vizsgálat háztartási mintán készült az országok többségében, kivételt ez alól csak a skandináv országok és Szlovénia jelentettek. Az elemzésünk alapegysége általában a háztartás; a súlyozott adatok közel 190 millió európai háztartást reprezentálnak. Bizonyos fejezetekben egyéni adatokat használunk (például a munkaerő-piaci elemzések esetén). A kutatás során az EU-SILC-adatbázison kívül minden témában igyekszünk az elérhető egyéb adatforrásokat is felhasználni, hogy az elemzéseink minél kiegyensúlyozottabbak és megalapozottak lehessenek.

Mint jeleztük, az elemzés egyedi lehetőséget használ ki azzal, hogy először van lehetőségünk valóban összehasonlító elemzést adni a vizsgált országokról. Az egyes fejezetek ugyanakkor számos módszertani innovációt is tartalmaznak. Ezek közül a legfontosabb, hogy ahol az adatok engedik, az európai unió országainak lakosságát mint egységes társadalmat igyekszünk bemutatni. Ahol lehetett, olyan elemzéseket készítettünk, amelyek például nem egyszerűen egymás mellé teszik az EU társadalmait, hanem a különböző országokban élőket igyekeznek a teljes EU kontextusába helyezni. Ezáltal például nemcsak azt tudjuk meg, hogy egyik vagy másik országban mekkorák az egyenlőtlenségek, hanem azt is, hogy egy adott egyén vagy háztartás az "összeurópai társadalmon" belül milyen relatív pozíciót foglal el. Másik fontos innovációnk az, hogy a munkaerő-piaci elemzésben az egyes országokon belüli iskolázottsági egyenlőtlenségekből is megpróbáljuk megmagyarázni a foglalkoztatási szintek különbözőségeit. Tudomásunk szerint ilyen típusú elemzést az országok ilyen széles körére még senki nem végzett. Harmadik - az adatok révén most először lehetővé tett - módszertani újításunk az, hogy a demográfiai elemzést kombináljuk a jövedelemeloszlás vizsgálatával. Ezáltal egységes módszertan segítségével tudjuk vizsgálni a különböző típusba tartozó háztartások relatív jövedelmi helyzetét. Végezetül az anyagi életkörülményeket és a lakáshelyzetet elemző fejezet új mutatót vezet be a lakhatási integráció témakörében. Ezeknek az újításoknak a segítségével lényeges, az eddigi szórványos elemzésekben nem tapasztalható mélységben tudjuk formálni az Európai Unió különböző országaiban lévő háztartások helyzetéről kialakult tudásunkat.

---