Boros János
Szenvedély és szükségszerűség
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Filozófia: szenvedély vagy szükségszerűség?
1. Rortyánus pragmatizmus
Pragmatizmus
A filozófia mint kaland Richard Rorty és a quijotikus filozófia
Rorty: A filozófia mint kulturális politika
2. A francia filozófia racionalizmusa
A francia filozófia racionalizmusa
Voltaire heretikus olvasatban
Arccal a másik felé - Emmanuel Levinas etikája -
Jean-François Lyotard, a különbözőség elgondolója - Kísérlet tudáselméleti megközelítésre -
Derrida: Az ítélőerő jövője, avagy a performatív egyetem
Az eltűnés esztétikája
Filozófiai pasticcio Paul Virilio dromológiájával
3. Irodalom, nyelv és filozófia
Védőbeszéd a filozófia középiskolai tanításáért - Minél több fiatalt tanítunk meg strukturáltan gondolkodni, annál jobb minőségű lehet demokratikus együttélésünk -
Irodalom és filozófia - A nyelvműködés módozatai, avagy a szubjektum feltalálásai -
Az Észak Mágusa: Hamann, az első nyelvfilozófus
Platón a mesében
4. Neurotudományok és zene
Zene, irodalom és filozófia
Neurotudományok és a tudat - Informatika, fiziológia, filozófia -
5. Enciklopédia
Előszó
A sokféle feldolgozott téma talán visszaad valamit abból, ami a harmadik évezred fordulóján a figyelem középpontjában állt. A szövegeket szerzőjük filozófiai érdeklődése fogja egybe, aki szerint a filozófia napjainkban ugyan akadémiai diszciplína, de saját korának kérdéseihez is hozzá kell szólnia. Ráadásul a filozófia, a tagolt, történet- és értelmezéstudatos gondolkodás a személy és az emberi közösség számára a teljes élet lehetősége. A középkorban ezt a teremtéstörténet első szavainak értelmezésével fejezték ki, mondván, nem az által vagyunk Isten képmásai, hogy kezünk és lábunk van, hanem gondolkodó képességünk által, és ha ezt műveljük, akkor még inkább képmásai leszünk Istennek. A preszókratikus gondolkodó azzal fogadta barátait: "lépjetek be, itt is istenek vannak". Ha istenek nem is lehetünk, isteniek talán igen - a filozófia által.
A különálló első fejezet után a könyv fejezeteit tematikus szempontok szerint csoportosítottam.
Az első fejezet, a Filozófia: szenvedély vagy szükségszerűség? a filozófia egyéni és közösségi megkerülhetetlenségére hívja föl a figyelmet. A filozófia nem luxus, hanem mindannyiunknak szüksége van rá. Gondolatainkat, tetteinket fogalmakkal tudjuk megközelíteni és kifejezni, fogalmainkat pedig újra meg újra felül kell vizsgálni, ha nem akarjuk, hogy azok tudtunk nélkül uralkodjanak rajtunk és közösségünkön.
A Rortyánus pragmatizmus rész fejezeteiben a Rorty által elindított neopragmatizmus néhány következményére próbálok rávilágítani. Pragmatikus filozófia című könyvem 1998-ban jelent meg, gyakran megkérdeznek, mi is a pragmatizmus, és miért érdekes ez nekünk itt, Magyarországon. Ez utóbbi kérdésre a választ az olvasóra bízva, a fejezetben megpróbálom összefoglalni a pragmatizmus eredeténél szerepet játszó legfontosabb fogalmi összefüggéseket. A filozófia mint kaland. Richard Rorty és a quijotikus filozófia írást eredetileg a Common Knowledge folyóirat azon felkérésére írtam, hogy próbáljam meg a nagy amerikai filozófus gondolatainak összefoglaló értelmezését adni. Rorty: A filozófia mint kulturális politika fejezetben a filozófus azon tételét vizsgálom kritikával, hogy a demokráciában a filozófia helyére a kulturális politikát kellene állítanunk.
A francia filozófia racionalizmusa részben a korábbi és a kortárs francia filozófia összefüggéseit, néhány szerzőjének munkáját elemzem. Összefoglaló jellemzés után kísérletet teszek a Voltaire heretikus olvasatban fejezetben a felvilágosodás korabeli gondolkodó újszerű értelmezésére. Az Arccal a másik felé. Emmanuel Levinas etikája írás a francia szerző Teljesség és végtelen című könyvének magyarországi megjelenésekor született. A Jean-François Lyotard, a különbözőség elgondolója - Kísérlet egy tudáselméleti megközelítésre című írás a filozófus 1998-ban bekövetkezett halála után íródott. A Derrida: Az ítélőerő jövője, avagy a performatív egyetem írás a Derrida jelenlétében megrendezett, róla és egyetemfelfogásáról szóló konferencia bevezető előadása. Az eltűnés esztétikája. Filozófiai pasticcio Paul Virilio dromológiájával a gyorsulás, a nagy sebességű kommunikáció esztétikai és ismeretelméleti következményeit tárgyalja.
Az Irodalom, nyelv, filozófia rész első fejezete Védőbeszéd a filozófia középiskolai tanításáért címen a középiskolai filozófiaoktatás jelentőségét hangsúlyozza, azzal a fő érvvel, hogy a demokráciának minél több önállóan gondolkodni és ítélni képes polgárra van szüksége, és ezért a legtöbbet a középiskolai komolyan vett filozófiatörténet-, filozófia- és etikaoktatással tehetünk. Az Irodalom és filozófia esszé közös pontokat keres e két írásmód vagy tudásforma közt. Az Észak mágusa és a Platón a mesében könyvrecenziók, egy Hamann-fordításkötetről és egy mesekönyvről.
A Neurotudományok és a zene rész Zene, irodalom és filozófia fejezete a zenének a tudatban való megjelenése kérdését tárgyalja, amely azt veti föl, hogy mi is a zene, miféle létező, hol van, és miként jelenik meg. A leírt kotta, avagy a hangszerek működtetése, netán a hanghullámok, avagy a fejünkben megjelenő hatás lenne a zene? Egyáltalán, milyen kapcsolat van a zene különféle manifesztációi és megjelenési módjai közt? Az írás rövid bevezető a zene ontológiájába, azon tétel képviseletével, hogy a megértésben számot kell vetnünk azzal, hogy a zene valamilyen módon a fejben (is) van. A Neurotudományok és a tudat fejezet a fiziológiai, informatikai agykutatás újabb fejleményeire reagál.
Az Enciklopédia a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére készült szócikkek gyűjteménye.