ďťżBoros JÄ‚Ä„nosSzenvedÄ‚Å ly Ä‚Å s szĂźksÄ‚Å gszerĹąsÄ‚Å gTARTALOM, ELŐSZÓMEK-13426https://mek.oszk.hu/13400/13426 ElőszÄ‚Å‚ FilozÄ‚Å‚fia: szenvedÄ‚Å ly vagy szĂźksÄ‚Å gszerĹąsÄ‚Å g? 1. RortyÄ‚Ä„nus pragmatizmus __Pragmatizmus __A filozÄ‚Å‚fia mint kaland Richard Rorty Ä‚Å s a quijotikus filozÄ‚Å‚fia __Rorty: A filozÄ‚Å‚fia mint kulturÄ‚Ä„lis politika 2. A francia filozÄ‚Å‚fia racionalizmusa __A francia filozÄ‚Å‚fia racionalizmusa __Voltaire heretikus olvasatban __Arccal a mÄ‚Ä„sik felÄ‚Å  - Emmanuel Levinas etikÄ‚Ä„ja - __Jean-François Lyotard, a kĂźlÄ‚Å›nbÄ‚Å›zősÄ‚Å g elgondolÄ‚Å‚ja - KĂ­sÄ‚Å rlet tudÄ‚Ä„selmÄ‚Å leti megkÄ‚Å›zelĂ­tÄ‚Å sre - __Derrida: Az Ă­tÄ‚Å lőerő jÄ‚Å›vője, avagy a performatĂ­v egyetem __Az eltĹąnÄ‚Å s esztÄ‚Å tikÄ‚Ä„ja __FilozÄ‚Å‚fiai pasticcio Paul Virilio dromolÄ‚Å‚giÄ‚Ä„jÄ‚Ä„val 3. Irodalom, nyelv Ä‚Å s filozÄ‚Å‚fia __VÄ‚Å dőbeszÄ‚Å d a filozÄ‚Å‚fia kÄ‚Å›zÄ‚Å piskolai tanĂ­tÄ‚Ä„sÄ‚Ä„Ä‚Å rt - MinÄ‚Å l tÄ‚Å›bb fiatalt tanĂ­tunk meg strukturÄ‚Ä„ltan gondolkodni, annÄ‚Ä„l jobb minősÄ‚Å gĹą lehet demokratikus egyĂźttÄ‚Å lÄ‚Å sĂźnk - __Irodalom Ä‚Å s filozÄ‚Å‚fia - A nyelvmĹąkÄ‚Å›dÄ‚Å s mÄ‚Å‚dozatai, avagy a szubjektum feltalÄ‚Ä„lÄ‚Ä„sai - __Az Észak MÄ‚Ä„gusa: Hamann, az első nyelvfilozÄ‚Å‚fus __PlatÄ‚Å‚n a mesÄ‚Å ben 4. NeurotudomÄ‚Ä„nyok Ä‚Å s zene __Zene, irodalom Ä‚Å s filozÄ‚Å‚fia __NeurotudomÄ‚Ä„nyok Ä‚Å s a tudat - Informatika, fiziolÄ‚Å‚gia, filozÄ‚Å‚fia - 5. EnciklopÄ‚Å dia {hr} A sokfÄ‚Å le feldolgozott tÄ‚Å ma talÄ‚Ä„n visszaad valamit abbÄ‚Å‚l, ami a harmadik Ä‚Å vezred fordulÄ‚Å‚jÄ‚Ä„n a figyelem kÄ‚Å›zÄ‚Å ppontjÄ‚Ä„ban Ä‚Ä„llt. A szÄ‚Å›vegeket szerzőjĂźk filozÄ‚Å‚fiai Ä‚Å rdeklődÄ‚Å se fogja egybe, aki szerint a filozÄ‚Å‚fia napjainkban ugyan akadÄ‚Å miai diszciplĂ­na, de sajÄ‚Ä„t korÄ‚Ä„nak kÄ‚Å rdÄ‚Å seihez is hozzÄ‚Ä„ kell szÄ‚Å‚lnia. RÄ‚Ä„adÄ‚Ä„sul a filozÄ‚Å‚fia, a tagolt, tÄ‚Å›rtÄ‚Å net- Ä‚Å s Ä‚Å rtelmezÄ‚Å studatos gondolkodÄ‚Ä„s a szemÄ‚Å ly Ä‚Å s az emberi kÄ‚Å›zÄ‚Å›ssÄ‚Å g szÄ‚Ä„mÄ‚Ä„ra a teljes Ä‚Å let lehetősÄ‚Å ge. A kÄ‚Å›zÄ‚Å pkorban ezt a teremtÄ‚Å stÄ‚Å›rtÄ‚Å net első szavainak Ä‚Å rtelmezÄ‚Å sÄ‚Å vel fejeztÄ‚Å k ki, mondvÄ‚Ä„n, nem az Ä‚Ä„ltal vagyunk Isten kÄ‚Å pmÄ‚Ä„sai, hogy kezĂźnk Ä‚Å s lÄ‚Ä„bunk van, hanem gondolkodÄ‚Å‚ kÄ‚Å pessÄ‚Å gĂźnk Ä‚Ä„ltal, Ä‚Å s ha ezt mĹąveljĂźk, akkor mÄ‚Å g inkÄ‚Ä„bb kÄ‚Å pmÄ‚Ä„sai leszĂźnk Istennek. A preszÄ‚Å‚kratikus gondolkodÄ‚Å‚ azzal fogadta barÄ‚Ä„tait: "lÄ‚Å pjetek be, itt is istenek vannak". Ha istenek nem is lehetĂźnk, isteniek talÄ‚Ä„n igen - a filozÄ‚Å‚fia Ä‚Ä„ltal. A kĂźlÄ‚Å›nÄ‚Ä„llÄ‚Å‚ első fejezet utÄ‚Ä„n a kÄ‚Å›nyv fejezeteit tematikus szempontok szerint csoportosĂ­tottam. Az első fejezet, a FilozÄ‚Å‚fia: szenvedÄ‚Å ly vagy szĂźksÄ‚Å gszerĹąsÄ‚Å g? a filozÄ‚Å‚fia egyÄ‚Å ni Ä‚Å s kÄ‚Å›zÄ‚Å›ssÄ‚Å gi megkerĂźlhetetlensÄ‚Å gÄ‚Å re hĂ­vja fÄ‚Å›l a figyelmet. A filozÄ‚Å‚fia nem luxus, hanem mindannyiunknak szĂźksÄ‚Å ge van rÄ‚Ä„. Gondolatainkat, tetteinket fogalmakkal tudjuk megkÄ‚Å›zelĂ­teni Ä‚Å s kifejezni, fogalmainkat pedig Ä‚ÅŸjra meg Ä‚ÅŸjra felĂźl kell vizsgÄ‚Ä„lni, ha nem akarjuk, hogy azok tudtunk nÄ‚Å lkĂźl uralkodjanak rajtunk Ä‚Å s kÄ‚Å›zÄ‚Å›ssÄ‚Å gĂźnkÄ‚Å›n. A RortyÄ‚Ä„nus pragmatizmus rÄ‚Å sz fejezeteiben a Rorty Ä‚Ä„ltal elindĂ­tott neopragmatizmus nÄ‚Å hÄ‚Ä„ny kÄ‚Å›vetkezmÄ‚Å nyÄ‚Å re prÄ‚Å‚bÄ‚Ä„lok rÄ‚Ä„vilÄ‚Ä„gĂ­tani. Pragmatikus filozÄ‚Å‚fia cĂ­mĹą kÄ‚Å›nyvem 1998-ban jelent meg, gyakran megkÄ‚Å rdeznek, mi is a pragmatizmus, Ä‚Å s miÄ‚Å rt Ä‚Å rdekes ez nekĂźnk itt, MagyarorszÄ‚Ä„gon. Ez utÄ‚Å‚bbi kÄ‚Å rdÄ‚Å sre a vÄ‚Ä„laszt az olvasÄ‚Å‚ra bĂ­zva, a fejezetben megprÄ‚Å‚bÄ‚Ä„lom Ä‚Å›sszefoglalni a pragmatizmus eredetÄ‚Å nÄ‚Å l szerepet jÄ‚Ä„tszÄ‚Å‚ legfontosabb fogalmi Ä‚Å›sszefĂźggÄ‚Å seket. A filozÄ‚Å‚fia mint kaland. Richard Rorty Ä‚Å s a quijotikus filozÄ‚Å‚fia Ă­rÄ‚Ä„st eredetileg a Common Knowledge folyÄ‚Å‚irat azon felkÄ‚Å rÄ‚Å sÄ‚Å re Ă­rtam, hogy prÄ‚Å‚bÄ‚Ä„ljam meg a nagy amerikai filozÄ‚Å‚fus gondolatainak Ä‚Å›sszefoglalÄ‚Å‚ Ä‚Å rtelmezÄ‚Å sÄ‚Å t adni. Rorty: A filozÄ‚Å‚fia mint kulturÄ‚Ä„lis politika fejezetben a filozÄ‚Å‚fus azon tÄ‚Å telÄ‚Å t vizsgÄ‚Ä„lom kritikÄ‚Ä„val, hogy a demokrÄ‚Ä„ciÄ‚Ä„ban a filozÄ‚Å‚fia helyÄ‚Å re a kulturÄ‚Ä„lis politikÄ‚Ä„t kellene Ä‚Ä„llĂ­tanunk. A francia filozÄ‚Å‚fia racionalizmusa rÄ‚Å szben a korÄ‚Ä„bbi Ä‚Å s a kortÄ‚Ä„rs francia filozÄ‚Å‚fia Ä‚Å›sszefĂźggÄ‚Å seit, nÄ‚Å hÄ‚Ä„ny szerzőjÄ‚Å nek munkÄ‚Ä„jÄ‚Ä„t elemzem. ÖsszefoglalÄ‚Å‚ jellemzÄ‚Å s utÄ‚Ä„n kĂ­sÄ‚Å rletet teszek a Voltaire heretikus olvasatban fejezetben a felvilÄ‚Ä„gosodÄ‚Ä„s korabeli gondolkodÄ‚Å‚ Ä‚ÅŸjszerĹą Ä‚Å rtelmezÄ‚Å sÄ‚Å re. Az Arccal a mÄ‚Ä„sik felÄ‚Å . Emmanuel Levinas etikÄ‚Ä„ja Ă­rÄ‚Ä„s a francia szerző TeljessÄ‚Å g Ä‚Å s vÄ‚Å gtelen cĂ­mĹą kÄ‚Å›nyvÄ‚Å nek magyarorszÄ‚Ä„gi megjelenÄ‚Å sekor szĂźletett. A Jean-François Lyotard, a kĂźlÄ‚Å›nbÄ‚Å›zősÄ‚Å g elgondolÄ‚Å‚ja - KĂ­sÄ‚Å rlet egy tudÄ‚Ä„selmÄ‚Å leti megkÄ‚Å›zelĂ­tÄ‚Å sre cĂ­mĹą Ă­rÄ‚Ä„s a filozÄ‚Å‚fus 1998-ban bekÄ‚Å›vetkezett halÄ‚Ä„la utÄ‚Ä„n Ă­rÄ‚Å‚dott. A Derrida: Az Ă­tÄ‚Å lőerő jÄ‚Å›vője, avagy a performatĂ­v egyetem Ă­rÄ‚Ä„s a Derrida jelenlÄ‚Å tÄ‚Å ben megrendezett, rÄ‚Å‚la Ä‚Å s egyetemfelfogÄ‚Ä„sÄ‚Ä„rÄ‚Å‚l szÄ‚Å‚lÄ‚Å‚ konferencia bevezető előadÄ‚Ä„sa. Az eltĹąnÄ‚Å s esztÄ‚Å tikÄ‚Ä„ja. FilozÄ‚Å‚fiai pasticcio Paul Virilio dromolÄ‚Å‚giÄ‚Ä„jÄ‚Ä„val a gyorsulÄ‚Ä„s, a nagy sebessÄ‚Å gĹą kommunikÄ‚Ä„ciÄ‚Å‚ esztÄ‚Å tikai Ä‚Å s ismeretelmÄ‚Å leti kÄ‚Å›vetkezmÄ‚Å nyeit tÄ‚Ä„rgyalja. Az Irodalom, nyelv, filozÄ‚Å‚fia rÄ‚Å sz első fejezete VÄ‚Å dőbeszÄ‚Å d a filozÄ‚Å‚fia kÄ‚Å›zÄ‚Å piskolai tanĂ­tÄ‚Ä„sÄ‚Ä„Ä‚Å rt cĂ­men a kÄ‚Å›zÄ‚Å piskolai filozÄ‚Å‚fiaoktatÄ‚Ä„s jelentősÄ‚Å gÄ‚Å t hangsÄ‚ÅŸlyozza, azzal a fő Ä‚Å rvvel, hogy a demokrÄ‚Ä„ciÄ‚Ä„nak minÄ‚Å l tÄ‚Å›bb Ä‚Å›nÄ‚Ä„llÄ‚Å‚an gondolkodni Ä‚Å s Ă­tÄ‚Å lni kÄ‚Å pes polgÄ‚Ä„rra van szĂźksÄ‚Å ge, Ä‚Å s ezÄ‚Å rt a legtÄ‚Å›bbet a kÄ‚Å›zÄ‚Å piskolai komolyan vett filozÄ‚Å‚fiatÄ‚Å›rtÄ‚Å net-, filozÄ‚Å‚fia- Ä‚Å s etikaoktatÄ‚Ä„ssal tehetĂźnk. Az Irodalom Ä‚Å s filozÄ‚Å‚fia esszÄ‚Å  kÄ‚Å›zÄ‚Å›s pontokat keres e kÄ‚Å t Ă­rÄ‚Ä„smÄ‚Å‚d vagy tudÄ‚Ä„sforma kÄ‚Å›zt. Az Észak mÄ‚Ä„gusa Ä‚Å s a PlatÄ‚Å‚n a mesÄ‚Å ben kÄ‚Å›nyvrecenziÄ‚Å‚k, egy Hamann-fordĂ­tÄ‚Ä„skÄ‚Å›tetről Ä‚Å s egy mesekÄ‚Å›nyvről. A NeurotudomÄ‚Ä„nyok Ä‚Å s a zene rÄ‚Å sz Zene, irodalom Ä‚Å s filozÄ‚Å‚fia fejezete a zenÄ‚Å nek a tudatban valÄ‚Å‚ megjelenÄ‚Å se kÄ‚Å rdÄ‚Å sÄ‚Å t tÄ‚Ä„rgyalja, amely azt veti fÄ‚Å›l, hogy mi is a zene, mifÄ‚Å le lÄ‚Å tező, hol van, Ä‚Å s mikÄ‚Å nt jelenik meg. A leĂ­rt kotta, avagy a hangszerek mĹąkÄ‚Å›dtetÄ‚Å se, netÄ‚Ä„n a hanghullÄ‚Ä„mok, avagy a fejĂźnkben megjelenő hatÄ‚Ä„s lenne a zene? EgyÄ‚Ä„ltalÄ‚Ä„n, milyen kapcsolat van a zene kĂźlÄ‚Å›nfÄ‚Å le manifesztÄ‚Ä„ciÄ‚Å‚i Ä‚Å s megjelenÄ‚Å si mÄ‚Å‚djai kÄ‚Å›zt? Az Ă­rÄ‚Ä„s rÄ‚Å›vid bevezető a zene ontolÄ‚Å‚giÄ‚Ä„jÄ‚Ä„ba, azon tÄ‚Å tel kÄ‚Å pviseletÄ‚Å vel, hogy a megÄ‚Å rtÄ‚Å sben szÄ‚Ä„mot kell vetnĂźnk azzal, hogy a zene valamilyen mÄ‚Å‚don a fejben (is) van. A NeurotudomÄ‚Ä„nyok Ä‚Å s a tudat fejezet a fiziolÄ‚Å‚giai, informatikai agykutatÄ‚Ä„s Ä‚ÅŸjabb fejlemÄ‚Å nyeire reagÄ‚Ä„l. Az EnciklopÄ‚Å dia a Magyar TudomÄ‚Ä„nyos AkadÄ‚Å mia felkÄ‚Å rÄ‚Å sÄ‚Å re kÄ‚Å szĂźlt szÄ‚Å‚cikkek gyĹąjtemÄ‚Å nye. VÄ‚Ä„ltozatos tÄ‚Å mÄ‚Ä„jÄ‚ÅŸ esszÄ‚Å k Ä‚Å s tanulmÄ‚Ä„nyok filozÄ‚Å‚fiai irÄ‚Ä„nyzatokrÄ‚Å‚l, a filozÄ‚Å‚fia Ä‚Å s az irodalom ill. a nyelv, valamint a neurotudomÄ‚Ä„nyok ill. a zene kapcsolatÄ‚Ä„rÄ‚Å‚l."FilozÄ‚Å‚fia Ä‚Å s szubjektivitÄ‚Ä„s, filozÄ‚Å‚fia Ä‚Å s szenvedÄ‚Å ly, filozÄ‚Å‚fia Ä‚Å s »belső igÄ‚Å zet« SzÄ‚Å‚kratÄ‚Å sztől napjainkig szÄ‚Ä„mos filozÄ‚Å‚fus szerint Ä‚Å›ssze nem illő fogalmak, hiszen Ä‚Å pp a filozÄ‚Å‚fiÄ‚Ä„nak, a rÄ‚Ä„ciÄ‚Å‚ mÄ‚Å‚dszeres Ä‚Å s Ä‚Å›nmagÄ‚Ä„t is fÄ‚Å›lĂźlvizsgÄ‚Ä„lÄ‚Å‚ hasznÄ‚Ä„latÄ‚Ä„nak feladata az embert egyÄ‚Å ni szenvedÄ‚Å lyeitől »megtisztĂ­tani«..,"