ÄťżBoros JÄÄnosSzenvedÄÅ ly ÄÅ s szÄźksÄÅ gszerĹÄ
sÄÅ gTARTALOM, ELĹÂSZÄÂMEK-13426https://mek.oszk.hu/13400/13426
ElĹÂszÄÅ
FilozÄÅfia: szenvedÄÅ ly vagy szÄźksÄÅ gszerĹÄ
sÄÅ g?
1. RortyÄÄnus pragmatizmus
__Pragmatizmus
__A filozÄÅfia mint kaland Richard Rorty ÄÅ s a quijotikus filozÄÅfia
__Rorty: A filozÄÅfia mint kulturÄÄlis politika
2. A francia filozÄÅfia racionalizmusa
__A francia filozÄÅfia racionalizmusa
__Voltaire heretikus olvasatban
__Arccal a mÄÄsik felÄÅ - Emmanuel Levinas etikÄÄja -
__Jean-Franħois Lyotard, a kÄźlÄÅnbÄÅzĹÂsÄÅ g elgondolÄÅja - KÄÂsÄÅ rlet tudÄÄselmÄÅ leti megkÄÅzelÄÂtÄÅ sre -
__Derrida: Az ÄÂtÄÅ lĹÂerĹ jÄÅvĹÂje, avagy a performatÄÂv egyetem
__Az eltĹÄ
nÄÅ s esztÄÅ tikÄÄja
__FilozÄÅfiai pasticcio Paul Virilio dromolÄÅgiÄÄjÄÄval
3. Irodalom, nyelv ÄÅ s filozÄÅfia
__VÄÅ dĹÂbeszÄÅ d a filozÄÅfia kÄÅzÄÅ piskolai tanÄÂtÄÄsÄÄÄÅ rt - MinÄÅ l tÄÅbb fiatalt tanÄÂtunk meg strukturÄÄltan gondolkodni, annÄÄl jobb minĹÂsÄÅ gĹÄ
lehet demokratikus egyÄźttÄÅ lÄÅ sÄźnk -
__Irodalom ÄÅ s filozÄÅfia - A nyelvmĹÄ
kÄÅdÄÅ s mÄÅdozatai, avagy a szubjektum feltalÄÄlÄÄsai -
__Az ÄÂszak MÄÄgusa: Hamann, az elsĹ nyelvfilozÄÅfus
__PlatÄÅn a mesÄÅ ben
4. NeurotudomÄÄnyok ÄÅ s zene
__Zene, irodalom ÄÅ s filozÄÅfia
__NeurotudomÄÄnyok ÄÅ s a tudat - Informatika, fiziolÄÅgia, filozÄÅfia -
5. EnciklopÄÅ dia
{hr}
A sokfÄÅ le feldolgozott tÄÅ ma talÄÄn visszaad valamit abbÄÅl, ami a harmadik ÄÅ vezred fordulÄÅjÄÄn a figyelem kÄÅzÄÅ ppontjÄÄban ÄÄllt. A szÄÅvegeket szerzĹÂjÄźk filozÄÅfiai ÄÅ rdeklĹÂdÄÅ se fogja egybe, aki szerint a filozÄÅfia napjainkban ugyan akadÄÅ miai diszciplÄÂna, de sajÄÄt korÄÄnak kÄÅ rdÄÅ seihez is hozzÄÄ kell szÄÅlnia. RÄÄadÄÄsul a filozÄÅfia, a tagolt, tÄÅrtÄÅ net- ÄÅ s ÄÅ rtelmezÄÅ studatos gondolkodÄÄs a szemÄÅ ly ÄÅ s az emberi kÄÅzÄÅssÄÅ g szÄÄmÄÄra a teljes ÄÅ let lehetĹÂsÄÅ ge. A kÄÅzÄÅ pkorban ezt a teremtÄÅ stÄÅrtÄÅ net elsĹ szavainak ÄÅ rtelmezÄÅ sÄÅ vel fejeztÄÅ k ki, mondvÄÄn, nem az ÄÄltal vagyunk Isten kÄÅ pmÄÄsai, hogy kezÄźnk ÄÅ s lÄÄbunk van, hanem gondolkodÄÅ kÄÅ pessÄÅ gÄźnk ÄÄltal, ÄÅ s ha ezt mĹÄ
veljÄźk, akkor mÄÅ g inkÄÄbb kÄÅ pmÄÄsai leszÄźnk Istennek. A preszÄÅkratikus gondolkodÄÅ azzal fogadta barÄÄtait: "lÄÅ pjetek be, itt is istenek vannak". Ha istenek nem is lehetÄźnk, isteniek talÄÄn igen - a filozÄÅfia ÄÄltal.
A kÄźlÄÅnÄÄllÄÅ elsĹ fejezet utÄÄn a kÄÅnyv fejezeteit tematikus szempontok szerint csoportosÄÂtottam.
Az elsĹ fejezet, a FilozÄÅfia: szenvedÄÅ ly vagy szÄźksÄÅ gszerĹÄ
sÄÅ g? a filozÄÅfia egyÄÅ ni ÄÅ s kÄÅzÄÅssÄÅ gi megkerÄźlhetetlensÄÅ gÄÅ re hÄÂvja fÄÅl a figyelmet. A filozÄÅfia nem luxus, hanem mindannyiunknak szÄźksÄÅ ge van rÄÄ. Gondolatainkat, tetteinket fogalmakkal tudjuk megkÄÅzelÄÂteni ÄÅ s kifejezni, fogalmainkat pedig ÄÅjra meg ÄÅjra felÄźl kell vizsgÄÄlni, ha nem akarjuk, hogy azok tudtunk nÄÅ lkÄźl uralkodjanak rajtunk ÄÅ s kÄÅzÄÅssÄÅ gÄźnkÄÅn.
A RortyÄÄnus pragmatizmus rÄÅ sz fejezeteiben a Rorty ÄÄltal elindÄÂtott neopragmatizmus nÄÅ hÄÄny kÄÅvetkezmÄÅ nyÄÅ re prÄÅbÄÄlok rÄÄvilÄÄgÄÂtani. Pragmatikus filozÄÅfia cÄÂmĹÄ
kÄÅnyvem 1998-ban jelent meg, gyakran megkÄÅ rdeznek, mi is a pragmatizmus, ÄÅ s miÄÅ rt ÄÅ rdekes ez nekÄźnk itt, MagyarorszÄÄgon. Ez utÄÅbbi kÄÅ rdÄÅ sre a vÄÄlaszt az olvasÄÅra bÄÂzva, a fejezetben megprÄÅbÄÄlom ÄÅsszefoglalni a pragmatizmus eredetÄÅ nÄÅ l szerepet jÄÄtszÄÅ legfontosabb fogalmi ÄÅsszefÄźggÄÅ seket. A filozÄÅfia mint kaland. Richard Rorty ÄÅ s a quijotikus filozÄÅfia ÄÂrÄÄst eredetileg a Common Knowledge folyÄÅirat azon felkÄÅ rÄÅ sÄÅ re ÄÂrtam, hogy prÄÅbÄÄljam meg a nagy amerikai filozÄÅfus gondolatainak ÄÅsszefoglalÄÅ ÄÅ rtelmezÄÅ sÄÅ t adni. Rorty: A filozÄÅfia mint kulturÄÄlis politika fejezetben a filozÄÅfus azon tÄÅ telÄÅ t vizsgÄÄlom kritikÄÄval, hogy a demokrÄÄciÄÄban a filozÄÅfia helyÄÅ re a kulturÄÄlis politikÄÄt kellene ÄÄllÄÂtanunk.
A francia filozÄÅfia racionalizmusa rÄÅ szben a korÄÄbbi ÄÅ s a kortÄÄrs francia filozÄÅfia ÄÅsszefÄźggÄÅ seit, nÄÅ hÄÄny szerzĹÂjÄÅ nek munkÄÄjÄÄt elemzem. ÄÂsszefoglalÄÅ jellemzÄÅ s utÄÄn kÄÂsÄÅ rletet teszek a Voltaire heretikus olvasatban fejezetben a felvilÄÄgosodÄÄs korabeli gondolkodÄÅ ÄÅjszerĹÄ
ÄÅ rtelmezÄÅ sÄÅ re. Az Arccal a mÄÄsik felÄÅ . Emmanuel Levinas etikÄÄja ÄÂrÄÄs a francia szerzĹ TeljessÄÅ g ÄÅ s vÄÅ gtelen cÄÂmĹÄ
kÄÅnyvÄÅ nek magyarorszÄÄgi megjelenÄÅ sekor szÄźletett. A Jean-Franħois Lyotard, a kÄźlÄÅnbÄÅzĹÂsÄÅ g elgondolÄÅja - KÄÂsÄÅ rlet egy tudÄÄselmÄÅ leti megkÄÅzelÄÂtÄÅ sre cÄÂmĹÄ
ÄÂrÄÄs a filozÄÅfus 1998-ban bekÄÅvetkezett halÄÄla utÄÄn ÄÂrÄÅdott. A Derrida: Az ÄÂtÄÅ lĹÂerĹ jÄÅvĹÂje, avagy a performatÄÂv egyetem ÄÂrÄÄs a Derrida jelenlÄÅ tÄÅ ben megrendezett, rÄÅla ÄÅ s egyetemfelfogÄÄsÄÄrÄÅl szÄÅlÄÅ konferencia bevezetĹ elĹÂadÄÄsa. Az eltĹÄ
nÄÅ s esztÄÅ tikÄÄja. FilozÄÅfiai pasticcio Paul Virilio dromolÄÅgiÄÄjÄÄval a gyorsulÄÄs, a nagy sebessÄÅ gĹÄ
kommunikÄÄciÄÅ esztÄÅ tikai ÄÅ s ismeretelmÄÅ leti kÄÅvetkezmÄÅ nyeit tÄÄrgyalja.
Az Irodalom, nyelv, filozÄÅfia rÄÅ sz elsĹ fejezete VÄÅ dĹÂbeszÄÅ d a filozÄÅfia kÄÅzÄÅ piskolai tanÄÂtÄÄsÄÄÄÅ rt cÄÂmen a kÄÅzÄÅ piskolai filozÄÅfiaoktatÄÄs jelentĹÂsÄÅ gÄÅ t hangsÄÅlyozza, azzal a fĹ ÄÅ rvvel, hogy a demokrÄÄciÄÄnak minÄÅ l tÄÅbb ÄÅnÄÄllÄÅan gondolkodni ÄÅ s ÄÂtÄÅ lni kÄÅ pes polgÄÄrra van szÄźksÄÅ ge, ÄÅ s ezÄÅ rt a legtÄÅbbet a kÄÅzÄÅ piskolai komolyan vett filozÄÅfiatÄÅrtÄÅ net-, filozÄÅfia- ÄÅ s etikaoktatÄÄssal tehetÄźnk. Az Irodalom ÄÅ s filozÄÅfia esszÄÅ kÄÅzÄÅs pontokat keres e kÄÅ t ÄÂrÄÄsmÄÅd vagy tudÄÄsforma kÄÅzt. Az ÄÂszak mÄÄgusa ÄÅ s a PlatÄÅn a mesÄÅ ben kÄÅnyvrecenziÄÅk, egy Hamann-fordÄÂtÄÄskÄÅtetrĹÂl ÄÅ s egy mesekÄÅnyvrĹÂl.
A NeurotudomÄÄnyok ÄÅ s a zene rÄÅ sz Zene, irodalom ÄÅ s filozÄÅfia fejezete a zenÄÅ nek a tudatban valÄÅ megjelenÄÅ se kÄÅ rdÄÅ sÄÅ t tÄÄrgyalja, amely azt veti fÄÅl, hogy mi is a zene, mifÄÅ le lÄÅ tezĹÂ, hol van, ÄÅ s mikÄÅ nt jelenik meg. A leÄÂrt kotta, avagy a hangszerek mĹÄ
kÄÅdtetÄÅ se, netÄÄn a hanghullÄÄmok, avagy a fejÄźnkben megjelenĹ hatÄÄs lenne a zene? EgyÄÄltalÄÄn, milyen kapcsolat van a zene kÄźlÄÅnfÄÅ le manifesztÄÄciÄÅi ÄÅ s megjelenÄÅ si mÄÅdjai kÄÅzt? Az ÄÂrÄÄs rÄÅvid bevezetĹ a zene ontolÄÅgiÄÄjÄÄba, azon tÄÅ tel kÄÅ pviseletÄÅ vel, hogy a megÄÅ rtÄÅ sben szÄÄmot kell vetnÄźnk azzal, hogy a zene valamilyen mÄÅdon a fejben (is) van. A NeurotudomÄÄnyok ÄÅ s a tudat fejezet a fiziolÄÅgiai, informatikai agykutatÄÄs ÄÅjabb fejlemÄÅ nyeire reagÄÄl.
Az EnciklopÄÅ dia a Magyar TudomÄÄnyos AkadÄÅ mia felkÄÅ rÄÅ sÄÅ re kÄÅ szÄźlt szÄÅcikkek gyĹÄ
jtemÄÅ nye.
VÄÄltozatos tÄÅ mÄÄjÄÅ esszÄÅ k ÄÅ s tanulmÄÄnyok filozÄÅfiai irÄÄnyzatokrÄÅl, a filozÄÅfia ÄÅ s az irodalom ill. a nyelv, valamint a neurotudomÄÄnyok ill. a zene kapcsolatÄÄrÄÅl."FilozÄÅfia ÄÅ s szubjektivitÄÄs, filozÄÅfia ÄÅ s szenvedÄÅ ly, filozÄÅfia ÄÅ s »belsĹ igÄÅ zet« SzÄÅkratÄÅ sztĹÂl napjainkig szÄÄmos filozÄÅfus szerint ÄÅssze nem illĹ fogalmak, hiszen ÄÅ pp a filozÄÅfiÄÄnak, a rÄÄciÄÅ mÄÅdszeres ÄÅ s ÄÅnmagÄÄt is fÄÅlÄźlvizsgÄÄlÄÅ hasznÄÄlatÄÄnak feladata az embert egyÄÅ ni szenvedÄÅ lyeitĹÂl »megtisztÄÂtani«..,"