---

Tartalom

Bevezetés

1. Az egyenlőtlenség nagyságának megítélése
1.1. Bevezetés
1.2. Az egyenlőtlenség megítéléséről általában
1.3. A jövedelemegyenlőtlenség mértéke és megítélése
1.4. Az egyenlőtlenség megítélésének különböző vonatkozásai
1.5. A demográfiai tényezők attitűdökre gyakorolt hatása
1.6. Összegzés
Hivatkozások
Függelék

2. Állami szerepvállalás - egyéni felelősség
2.1. Bevezetés
2.2. Az általános és konkrét egyéni, illetve kormányzati felelősséggel kapcsolatos vélemények
2.3. Az állami beavatkozás sikerességének megítélése
2.4. Lehetséges magyarázatok a felelősség természetére
2.5. Összegzés
Hivatkozások
Függelék

3. Állam és piac
3.1. Bevezetés
3.2. Állam és piac az európai jóléti államokban
3.3. Közösségi vs. piaci alapú megoldások - a vélemények országok és régiók közötti eltérései
3.4. Törésvonalak az egyes társadalmakban
3.5. Összegzés
Hivatkozások

4. Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés
4.1. Bevezetés
4.2. A társadalmi tőke négy aspektusa (bizalom, kapcsolati tőke, társadalmi normák és civil társadalmi aktivitás)
4.3. A bizalom különböző megnyilvánulásainak kapcsolata
4.4. Az általánosított bizalom megoszlásának országonkénti jellemzői
4.5. Összegzés
Hivatkozások

5. Munka, szabadidő, időallokáció
5.1. Bevezetés
5.2. Időfelhasználás
5.3. Preferenciák: szabadidő vs. munka
5.4. A pénz szerepe az európai polgárok életében
5.5. Összegzés
Hivatkozások

6. Tudatos fogyasztás
6.1. Bevezetés
6.2. Az élelmiszer-vásárlást meghatározó tényezők az EU-25 országokban, illetve a régi és az új tagállamokban
6.3. A minőségtudatosság háttere
6.4. A fogyasztói magatartás változása - reakció a médiainformációkra, bojkott
6.5. Összegzés
Hivatkozások

7. Vállalkozói hajlandóság, potenciális vállalkozók és kockázatkerülés
7.1. Bevezetés
7.2. Vállalkozói hajlandóság és potenciális vállalkozók: országok és régiók
7.3. A potenciális vállalkozók társadalmi profilja
7.4. Pró: miért lennének inkább vállalkozók, mint alkalmazottak?
7.5. Kontra: kockázatok és aggodalmak
7.6. Összegzés
Hivatkozások

8. A tudás értéke: készségek, kompetenciák, vélemények
8.1. Bevezetés
8.2. Kulcskompetenciák a természettudomány, az idegen nyelvek és a gazdasági indikátorok területén
8.3. Attitűdök és elképzelések a tudományos fejlődésről
8.4. A boldogulás tényezői
8.5. Összegzés
Hivatkozások

9. A gazdasági erkölcsösséget szabályozó társadalmi normákról - normakövetés és normaszegés
9.1. Bevezetés
9.2. A normakövetés definiálása és mérése
9.3. Normakövetés és társadalmi előrejutás
9.4. Az önérdek által vezérelt normaszegés magyarázata
9.5. Összegzés
Hivatkozások

10. A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata
10.1. A korrupció észlelése - külső és belső perspektívából
10.2. A korrupció elfogadása - hivatalnoki (aktív) és általános (passzív) korrupció
10.3. A korrupció kétféle gyakorlata - passzív és aktív korrupció
10.4. A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata közötti összefüggések
10.5. Korrupciós kultúra?
10.6. Összegzés
Hivatkozások

A kötetben használt adatbázisok leírása

---

Ismertető

A tanulmánykötet, amelyet az Olvasó a kezében tart, egy sorozat második részeként a kibővített Európai Unió társadalmai közötti különbségek és hasonlóságok jobb megértéséhez kíván közelebb vinni. Az első kötettel, a Tárki Európai Társadalmi Jelentéssel ellentétben azonban ez a kiadvány inkább a "puha", mintsem a "kemény" tényekre összpontosít. Az előző kötet középpontjában a demográfiai, munkaerő-piaci, jövedelemeloszlási jellemzők és a lakáshelyzet álltak, most pedig az európaiak percepcióira, véleményeire és attitűdjeire fókuszálunk. A lehetséges kérdéskörök közül azokat választottuk ki, amelyek a gazdasági aktivitás szempontjából a legfontosabbnak tűnnek. Az emberek preferenciáik alapján választanak a lehetőségek közül, döntenek és kooperálnak, a preferenciáikat pedig a kulturális háttér, értékek, hagyományok stb. határozzák meg. Ez indokolja olyan témakörök kiválasztását, mint a jóléttel kapcsolatos attitűdök, a bizalom, a kockázathoz való viszonyulás, az öngondoskodás, illetve a tudás szerepéről, a tudatos fogyasztásról, a társadalmi érvényesülésről alkotott vélemények stb.

Ideális esetben a legmegfelelőbb forrás egy olyan, egész Európára kiterjedő, átfogó adatállomány lett volna, amely a fenti kérdések mindegyikét lefedi. Mivel azonban ilyen nem létezik, több forrásból kellett dolgoznunk, melyek legalább egy részét felölelték a releváns kérdéseknek/változóknak. Szerencsére kiváló minőségű adatállományok gazdag tárháza hozzáférhető, amelyekből célunknak megfelelően válogathattunk.

A rendelkezésre álló számos nemzetközi összehasonlító társadalomtudományi adatállomány közül elemezhettük a European Social Survey (ESS, Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálata) különböző hullámait, az International Social Survey Programme (ISSP, Nemzetközi Társadalomkutatási Programok), a World Values Survey (WVS, Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat), a The European Quality of Life Survey (EQLS, Európai Életminőség Vizsgálat), valamint az Eurobarometer (EB) adatait.

Ezek az adatállományok kivétel nélkül gondosan megtervezett nemzetközi kutatások eredményei, és részletes harmonizációs eljárásnak vetették alá őket. A különböző vizsgálatokat azonban egymással nem harmonizálták, ezért nagy erőfeszítéseket tettünk az összehasonlíthatóság megteremtésére, legalább a könyv különböző fejezeteiben bemutatott elemzések szintjén. A harmonizáció egy részét a Tárki munkatársai végezték, de a szerzők maguk is (akik többségben egyébként a Tárkival rendszeres munkakapcsolatban álló magyarországi társadalomkutatói hálózat kiváló képviselői) törekedtek arra, hogy az egyes változók definíciója és értelmezése egységes legyen.

A kötet mindazonáltal nem egyetlen szerző műve: a kutatási kérdések, az alkalmazott módszerek és az eredmények értelmezése a kutatók egymástól eltérő személyiségét, módszertani ízlését stb. tükrözik. Ennek ellenére azt reméljük, hogy a témaköröknek, adatállományoknak és módszereknek a mostani válogatásra jellemző sokszínűsége hozzáadott értéket jelent a felölelt témákban már létező egyéb kutatásokhoz.

---