---

Tartalom

A kölyök
Az idomítás
A vizsla bevezetése
A vizslával való vadászat, a vizsla vezetése
A tavaszi gyakorlat
Az elrontott vizslának hibái s a hibák helyreigazítása
Rossz orr
Szófogadatlanság
Figyelmetlenség
A vad űzése
Lövésre való beugrás
Nagyot hallás
Nem aportirozás
Komandó nélkül aportirozás
Félénkség
Lövéstől való félelem
Rossz keresés
A vad jelzése, de meg nem állása
A vad szándékos kiverése
Az ebnek új tulajdonosához való szoktatása
Versenyek
Az állatkerti Fónagy-féle kennel

FÜGGELÉK. A BETEG EBEK GYÓGYÍTÁSA
Traumatikus szemgyuladás, sérvek a szemen
Szemgolyó előesése
A szürke vagy fekete hályog
A csipás vagy könnyező szemek
Csonttörés
Kelevények
Hólyaggyuladás
Lapoczka- és csípőbénulás
Vérfolyás és vérömleny
Vérkelevények
Égési sebek
Torokgyuladás
Hurutláz
Bélhurut
Szűkmellüség
Angol betegség
Hányás
Emlőgyuladás
Nehézkór (epilepsia)
Falánkság
Anyaméh- és végbél-előesés
Sárgaláz
Csúz
Tagrángatódzás
Bénulások
Májgyuladás
Tüdőgyuladás
Tüdőhurut
Gyomorköhögés
Szájficzam
Köldök- és lágyéksérvek
Szülepfolyás
Fülfolyás
Külső halljárat szükülete
Fül polypjai
Kutya-járvány vagy kölyök-kór (szopornyicza)
Idegen anyagok megakadása a szájban
A bűzlés
A veszettség
Bélférgek
Bőrbajok
Melléklet. Vivace leszármazási fája.

---

Előszó

Körülbelül tiz éve annak, hogy "A vizsla idomítása" czímű könyvemmel kiléptem a sportkedvelő nagyközönség ama része elé, mely Diana istenasszonynak esküdött örök hűséget, s melynek a szabad természet felséges ölén a vadászat szenvedélyének e kielégítésében van legfőbb öröme, boldogsága.

Azzal a bátortalansággal, hogy ne mondjam félénkséggel, kezdtem munkám megirásához és tapasztalataim papirra tevéséhez, melyet a bizonytalan jövendő rejtelmes képe oltott belém. Hisz nem tudhattam, hogy miképen fogadja könyvemet Magyarország vadász-közönsége, mely ha gazdagnak mondható is szakemberekben, de még rövid idővel is ezelőtt nem nagyon kereste az alkalmat annak bebizonyítására, hogy a magyar vadászati sport körébe vágó irodalmi tevékenységet méltányolni tudja és akarja.

Nem szemrehányás ez, csak egyéni vélemény, melyet sokoldalú tapasztalat tesz jogosulttá. Hisz a magyar sportviszonyok eddigelé nem is sok módot és alkalmat adtak arra, hogy bennük rendszeres fejlődést konstatálhasson a szemlélődő ember; ha haladtunk is egyben-másban, idegen nyomokon, külföldi példák szerint tettük, s nem is mindig volt köszönet ebben az utánzásban.

S íme, én, a ki magamat egyáltalán nem tartottam tekintélynek a vadászati sport terén, oly sikert értem el szerény irodalmi kisérleteimmel, melyet alig mertem volna reményleni.

"A vizsla-idomítás" czímű munkám nemcsak teljesen elfogyott már, hanem a mi reám nézve fontosabb: szakemberek részéről sok jóleső elismeréssel találkozott.

Nehéz munkám, verejtékes fáradságom e szerint nem veszett kárba, A siker nagyobb, mint a mire számítani mertem volna, mert Magyarország vadászközönsége a maga legjobb hiszemű itéletével szentesítette munkám jogosultságát, szerény könyvem számbavehetőségét és használhatóságát.

Az a mindenképen megnyugtató s jóleső tudat arra ösztönöz, hogy könyvemből, melynek első és második kiadása immár teljesen elfogyott, új harmadik kiadást bocsássak a könyvpiaczra.

Az új kiadást az "Athenaeum" r.-társaság aegise alatt adom át most a nyilvánosság itéletének. Hogy az új kiadás bővebb és gazdagabb az elsőknél s egyszersmind javított is, arról felesleges volna beszélnem; hisz a folytonos fejlődés követelményei önkénytelenül is rávittek a hibák kikorrigálására és a fogyatkozások pótlására.

Ma már túl vagyok ugyan az első kiadásnál felmerült aggodalmaimon, de azért semmi sincs tőlem távolabb, mint az elbizakodás izetlensége. Hogy könyvem tetszéssel találkozott, az megnyugtat, sőt bizonyos tekintetben fölemelő tudat is reám nézve; de azért érzem állandó gyarlóságomat, mely újra arra késztet, hogy a közönség jóakaró elnézését kérjem a harmadik kiadás hibáiért.

Hogy a legjobbat adom, a mire hosszú vadászpályám s a vizsla-nevelés terén szerzett tapasztalataim képessé tesznek, abban bizonyára nem kételkedik senki sem.

Ebben a tudatban benső megnyugvással ajánlom új könyvemet szeretett apósomnak: Gajári Ödönnek, a kihez a leggyöngédebb kötéléken kivül az igazi vadászember iránt érzett ragaszkodásom is elválaszthatatlanul köt mindenkorra. Tiz év előtt még alig melegedtem meg jóságos szived mellett, akkor könyvemmel is szeretetedet akartam kiérdemelni, most tiz év után talán még gyöngédebb szeretettel ajánlom szerény könyvem harmadik kiadását is neked, mint a legjobb vadásznak és mint legjobb barátomnak.

A vadászatkedvelő magyar közönséghez bizalommal fordulok munkámmal, s midőn megköszönöm irántam tanusított érdeklődését, az eddig tapasztalt jóindulatot kérem könyvem számára továbbra is.

Budapest, 1904 május hóban.

A szerző.

---