---

Tartalom

BEVEZETÉS

1. JÖVEDELEMELOSZLÁS 2007-2009 KÖZÖTT (TÓTH ISTVÁN GYÖRGY)
1.1. BEVEZETÉS
1.2. A JÖVEDELEMELOSZLÁS MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETÉNEK ÁTALAKULÁSA 2007 ÉS 2009 KÖZÖTT
1.3. AZ EGYENLŐTLENSÉGEK AGGREGÁLT SZINTJÉNEK VÁLTOZÁSA 2007 ÉS 2009 KÖZÖTT
1.4. AZ EGYENLŐTLENSÉGEK ALAKULÁSA HOSSZÚ TÁVON
1.5. A JÖVEDELEMELOSZLÁS SZERKEZETI ÁTALAKULÁSA
1.6. ÖSSZEFOGLALÁS
FÜGGELÉK AZ 1. FEJEZETHEZ

2. JÖVEDELMI SZEGÉNYSÉG MAGYARORSZÁGON 2007 ÉS 2009 KÖZÖTT (GÁBOS ANDRÁS - SZÍVÓS PÉTER)
2.1. BEVEZETÉS
2.2. A JÖVEDELMI SZEGÉNYSÉG MAGYARORSZÁGON
2.2. A SZEGÉNYSÉG ÉS A MUNKAERŐ-PIACI RÉSZVÉTEL
2.3. A SZEGÉNYSÉGI RÁTA A FŐBB DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÓK MENTÉN
2.4. A SZEGÉNYSÉGI PROFIL
2.5. ÖSSZEGZÉS
IRODALOM

3. KIKRISTÁLYOSODÓ TÁRSADALOMSZERKEZET (KOLOSI TAMÁS - KELLER TAMÁS)
3.1. BEVEZETÉS
3.2. A MUNKAERŐPIACON TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK 1982 ÉS 2009 KÖZÖTT
3.3. A TÁRSADALMI STÁTUS MÉRÉSE: ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK
3.4. A TÁRSADALMI STÁTUS TÁRSADALMI CSOPORTOK SZERINTI ELOSZLÁSA
3.5. OSZTÁLYSZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS
3.6. ÖSSZEGZÉS
IRODALOM

4. JÖVEDELEMELOSZLÁS: MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN (MEDGYESI MÁRTON - TÓTH ISTVÁN GYÖRGY)
4.1. JÖVEDELEM EGYENLŐTLENSÉGEK AZ EU-BAN
4.2. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A KERESETEK ALAKULÁSA ÉS A PIACI JÖVEDELEM EGYENLŐTLENSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN
IRODALOM
FÜGGELÉK A 4. FEJEZETHEZ

Bevezetés

A 2009. évi TÁRKI Háztartás Monitor kutatás egy olyan, 1992 óta folyó sorozat része, amelynek célja a magyar társadalom strukturális változásainak rendszeres nyomon követése. A kutatás állandó témakörei az elmúlt közel két évtizedben a következők szoktak lenni: a háztartások és egyének helyzetének, jövedelemstruktúrájának, valamint a jövedelmi egyenlőtlenségek alakulásának évenkénti monitorozása, és időbeli alakulásának elemzése, szegénység, depriváció elemzése, a jövedelmekkel, jövedelmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos lakossági percepciók, attitűdök monitorozása, foglalkozásszerkezeti változások monitorozása. Idén azonban a kutatást a korábbiakhoz képest jelentősen szűkített költségvetésből kellett elvégeznünk (a válság erre is hatott), ezért a lefedett témakörök a szokásosnál lényegesen szűkebbek voltak. Lényegében csak a jövedelemeloszlás, a szegénység témaköreit kutattuk részletesen és a munkaerőpiac elemzéséhez szükséges változók egy részét elemeztük. Ebben a vizsgálatban sem a fogyasztás, sem a lakáshelyzet, sem az attitűdök elemzésére nem került sor.

A Háztartás Monitor 2009. kutatás - hasonlóan a korábbi évek Háztartás Monitor kutatásaihoz, valamint az azt megelőző a Magyar Háztartás Panel kutatáshoz - adatgyűjtése során két fajta kérdőívet használtunk. A háztartások összes tagjának alapadatait (demográfia és alapvető jövedelmi adatok), valamint a háztartás egészére vonatkozó jövedelmi és kiadási adatokat a háztartás kérdőív segítségével gyűjtöttük össze. Ezt a kérdőívet a mintába bekerült háztartások azon tagjától kérdeztük le, aki leginkább kompetens volt ezekben a témakörökben. Ezen kívül a háztartás 16 éves, illetve ennél idősebb tagjaival egyéni kérdőív is készült. Az egyéni kérdőívben a személyek foglalkozásszerkezeti pozícióját, jövedelmi viszonyait, iskolai és foglalkozási jellemzőit kérdezzük. A változó szerkezet tehát lényegesen szűkebb a korábbi évekhez megszokotthoz képest.

A TÁRKI kérdezőbiztosai személyesen keresték fel a mintába került háztartásokat. A Háztartás Monitor kutatás adatfelvétele 2010. február 1-től március 16-ig tartott. A vizsgálat referencia éve tehát gyakorlatilag a 2009-es naptári év. Mivel a korábbi vizsgálatunk 2007 őszén zajlott, ezért a 2007-es és a 2009-es monitor vizsgálat között valamivel kevesebb mint két és fél év telt el. Emiatt az inflációs indexek és az egyéb változást mutató indexek alkalmazásánál mindig tekintetbe kell vennünk ezt az időtávot. Az adatfelvétel során a 4937 elemszámú induló mintából 2048 sikeres háztartás-interjú, és 3670 egyéni kérdőív készült el.

Főbb megállapításaink a következők:

- 2007 és 2009 között a legtöbb eloszlási mutató alakulása az egyenlőtlenségek növekedését mutatja. Az eloszlás két széle közötti különbségek úgy nőttek meg, hogy valójában mind a jövedelemeloszlás alja, mind a jövedelemeloszlás teteje veszteségeket volt kénytelen elszenvedni, de a legnagyobb mértékben a legalsó decilis jövedelmeinek reálértéke esett. A hagyományosan használt Gini-mutató értéke statisztikailag szignifikánsan nem változott, de számos egyéb mutató az egyenlőtlenségek növekedését jelzi.

- A válság a jövedelmek és a foglalkozási-munkaerőpiaci pozíciók polarizálódásával is együtt járt. A jövedelmi polarizálódás az eloszlás két szélén bekövetkezett aszimmetrikus hatások révén érvényesül. A foglalkozási polarizáció azonban szerencsére csak részleges volt. Úgy tűnik, hogy a munkanélküliség növekedése nagyobb mértékben érintette azokat a háztartásokat, amelyekbe korábban legalább két kereső volt.

- Magyarországon 2007-ben a teljes népesség 14 százalékát tekinthetjük szegénynek. Ez az arány a relatív jövedelmi szegénység 1,5 százalékpontos növekedését jelenti 2007-höz képest. A szegénység kockázata csökken az életkorral. A legmagasabb szegénységi kockázatú életkori csoport a gyermekeké és a fiataloké. Az általános, 14 százalékos szegénységi rátával szemben a 0-15 évesek körében a szegénység 20 százalékos. 2009-re vonatkozó mérésünk drámai emelkedést mutat a roma szegénység kiterjedését tekintve, a 70%-os szegénységi ráta a 2000-es évi értékkel egyezik meg.

- Tanulmányunkban a magyar társadalom osztályszerkezetét hosszú távú perspektívában is megvizsgáljuk (az elérhető 80-as és 90-es évekbeli vizsgálatok újraelemzésének segítségével). Hosszú távú elemzésünk azt a megállapítást támasztja alá, hogy a kapitalista társadalomszerkezet kialakulásának az elején tartunk, ahol a tőkés réteg egyelőre a felhalmozás stádiumában van. Adataink szerint az elmúlt közel harminc évben a középosztályból nagyjából azonos létszámú ember (6-7%) áramlott a felsőbb (elit és felső közép) és az alsóbb (munkásosztály és depriváltak) társadalmi osztályokba.

- Ez az átrendeződés egy szűkebb - de belsőleg homogénebb - középosztályt eredményezett, az elitbe tartozók száma a 80-as évek óta megduplázódott, a legrosszabb társadalmi helyzetben lévő depriváltak száma azonban 1982-höz képest 25%-kal növekedett, és ez annak ellenére van így, hogy a munkanélküliek száma 2003 és 2009 között jelentősen növekedett. 2009-re a foglalkoztatottság egyre erősebb hatást gyakorol a társadalmi státusra. A foglalkoztatottak (beosztottak és vállalkozók) gyakorlatilag beosztásuktól függetlenül magasabb társadalmi pozícióval rendelkeznek, mint 1982-ben (a legnagyobb növekedést a felsővezetők és önálló foglalkozásúak között tapasztaltuk).

---