---

Tartalom

Bevezetés.

1. Jövedelemeloszlás 2009-2012 között (Tóth István György)
1.1. Bevezetés
1.2. A jövedelemeloszlás makrogazdasági környezetének átalakulása 2000 és 2012 között
1.3. Az egyenlőtlenségek aggregált szintjének változása 2009 és 2012 között
1.4. Az egyenlőtlenségek alakulása hosszú távon
1.5. A jövedelemeloszlás szerkezeti átalakulása
1.6. Összefoglalás
Módszertani függelék az 1. fejezethez

2. Szegénység és társadalmi kirekesztettség Magyarországon, 2000-2012 (Gábos András - Szivós Péter - Tátrai Annamária)
2.1. A jövedelmi szegénység fő trendjei és meghatározói 2000-2012 között
2.2. A jövedelmi szegénység kockázata és a szegénységben élők profilja 2000-2012 között
2.3. Anyagi depriváció
2.4. Szegénység és társadalmi kirekesztettség: az Európa 2020 stratégia szegénységi célja
2.5. Összefoglalás
Irodalom

3. A háztartások fogyasztása 2012-ben (Simonovits Bori - Szivós Péter)
3.1. A fogyasztás mértéke
3.2. Fogyasztási tételek
3.3. A fogyasztás szerkezete
3.4. Összefoglalás
Irodalom

4. Magyarok külföldön (Sik Endre - Szalai Boglárka)
4.1. Bevezetés
4.2. A magyar migráció mértéke - európai kontextus és hazai trend
4.3. A külföldön tartózkodó magyarok száma és a migránsok jellemzői a Monitor felvétel tükrében
4.4. A külföldi munka és tanulás és a társadalmi helyzet összefüggése
4.5. A külföldi munkavállalás hatása és az egyén, illetve a háztartás társadalmi helyzetének kapcsolata
4.4. Összefoglalás
Irodalom

5. Vonzások és választások: Politikai-ideológiai csoportok Magyarországon (Fábián Zoltán)
5.1. Jobbra át: Ideológiai változás 2003-2010
5.2. Pártoktól, politikától távol
5.3. Pártok és a szavazók értékazonosulásai
5.4. Összefoglalás
Irodalom

6. Szilánkok
6.1. Vissza, de hova? Kisgyermekes nők visszatérési esélyei a magyar munkaerőpiacra (Gregor Anikó)
6.2. Annyit ér, amennyiért el lehet adni? (Fekete-Nagy Petra - Melles Ágnes)
6.3. Kik járnak színházba? (Antal Edit)
6.4. Ki a cigány? - újratöltve (Lapos András)
6.5. Keresztnevek a célkeresztben (Fekete-Nagy Manci - Sik Ernő)
Irodalom

Függelék: A vizsgálat néhány módszertani jellemzője
F1. A kérdőívek és az adatbázis alapstruktúrája
F2. Mintavétel
F3. A kérdezés folyamata és a kérdezés ellenőrzésének első lépcsője
F4. A kérdezést követő adatfelvételi munkafolyamatok, ellenőrzés és javítás
F5. Az adatfelvétel főbb adatai
F6. Súlyozás (utólagos rétegzés)
F7. A képzett demográfiai változók
F8. A jövedelmek számbavétele a 2012-es Háztartás Monitor felvételben

---

Bevezetés

A TÁRKI két évtizede folytatja azt a vizsgálatsorozatot, amely lehetővé teszi a lakosság jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetének részletes megismerését, a kiadási szerkezet valamint a vélemények széles körének kutatását. A személyes kérdezésen alapuló adatfelvétel során általában mintegy kétezer (nem intézményi) háztartásról és a háztartások tagjairól gyűjtünk adatokat úgy, hogy a háztartás minden 16 éven felüli tagját megkérdezzük. Emellett a háztartás egészére jellemző adatokat is felveszünk a háztartás ügyeiben kompetens személytől. 1992 és 1997 között a vizsgálat a Magyar Háztartás Panel kutatás keretei között folyt, azóta pedig a TÁRKI Háztartás Monitor szolgáltatott keresztmetszeti adatokat. A sorozat eddigi legutolsó hulláma 2010-ben zajlott. A mostani, 2012 őszén lebonyolított adatfelvételt az Emberi Erőforrások Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának támogatása tette lehetővé. Vizsgálatunk szempontjából fontos új körülmény, hogy a Kormány 2011 novemberében elfogadta a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. Ennek célja - összhangban többek között az Európai Unió Európa 2020 stratégiájával - 10 éves időtávlatban meghatározni a szegénységben élők, köztük a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációja középtávú kihívásait, céljait és a szükséges beavatkozási irányokat. A Stratégia meghatározó kérdésként kezeli az intézkedések, beavatkozások eredményességének mérését, az indikátorok használatát, és ennek megfelelően önálló fejezetben tárgyalja azt. A monitoring rendszer alapjául szolgáló adatinfrastruktúra bemutatásánál a TÁRKI Háztartás Monitor adatfelvételt is megemlíti, mint az indikátorok lehetséges forrását. Ez az adatfelvétel rendszeres alapként szolgál a szegénység és társadalmi kirekesztettség indikátorainak előállításához.

A TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálatának adatfelvétele 2012. október 3-tól november 7-ig tartott és a jövedelmekre vonatkozóan a 2011. október 1. és 2012. szeptember 30. közötti időszakról gyűjtött információkat. Az ennek alapján elkészült legfrissebb, új adatok sokaságát tartalmazó elemzéseket fogja össze jelen kötetünk.

Az adatfelvétel során az 5098 elemszámú induló mintából 2061 sikeres háztartás-interjú, és 3787 egyéni kérdőív készült el. A viszonylag kis mintás TÁRKI Háztartás Monitor alkalmas a teljes népességre vonatkozó következtetések levonására. Minél kisebb társadalmi csoportra szeretnénk azonban megállapításokat tenni, statisztikai becslésünk annál bizonytalanabbá válik. Valamelyest nehezíti az eredmények értelmezését, hogy a mintamegvalósulás során néhány speciális társadalmi csoportot a valós arányánál kisebb számban találtunk meg. Közismert tény, hogy a leggazdagabbak és a legalacsonyabb jövedelműek bekerülése és válaszadási hajlandósága alacsony az ilyen típusú jövedelemvizsgálatok során, ezért az itt közölt egyenlőtlenségi mértékek alsó becslésként értelmezhetők. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket a hiányosságokat az eredmények értékelésekor szintén figyelembe kell venni.

A kutatás adatfelvételének legfontosabb részletei e kötet függelékében találhatók. Ahhoz, hogy mintánk kellőképpen reprezentálja a magyar nem intézményi háztartásokban élő népességet, most is, mint a korábbi években mindig, szükség volt egy ezt biztosító súlyrendszer kialakítására. Ennek módszertanát is a függelék foglalja össze. Végezetül ugyanitt található azoknak az eljárásoknak a leírása is, amelyek segítségével a válaszmegtagadásból vagy bizonyos háztartástagok el nem éréséből fakadó jövedelemhiányokat korrigáltuk.

A 2012. évi kutatás eredményei is számos érdekes adalékkal szolgálnak a magyar társadalom utóbbi néhány évben tapasztalható változásairól. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az eredmények részben egy adott hónap (jelen esetben 2012. szeptember) állapotát rögzítik, részben pedig (például a jövedelmekre vonatkozóan) az azt megelőző egy évre vonatkozó összesített adatokat mutatják. A kötet első fejezete - immár hagyományosan - a jövedelem-eloszlás változásait mutatja be. A további fejezetek olyan területekkel foglalkoznak, mint a szegénység és depriváció, a háztartások fogyasztása, a migráció, valamint a politikai tagoltságot elemzik. Kötetünk része még öt, az előzőeknél rövidebb elemzés, amelyek változatos tematikával egészítik ki a mélyebb elemzéseket bemutató, hagyományosabb témájú írásokat. Jelen kutatásunk közzétételével abban bízunk, hogy eredményeink továbbra is hozzá tudnak járulni a magyarországi társadalompolitikai viták megalapozásához, valamint a hazai társadalmi folyamatok nemzetközi összehasonlításához.

---