---

Tartalom

I. Adótudatosság, fiskális illúziók és a jóléti rendszerek reformja: "Az állam és polgárai" című kutatás második hulláma (Janky Béla - Tóth István György)
I.1. Bevezetés
I.2. Az 1996-os vizsgálat eredményei és tanulságai
I.3. A kutatás folytatása: "Az állam és polgárai II" vizsgálat
I.4. A kérdezés módszere. Módszertani megfontolások és operacionalizálás

II. Az adótudatosság és az azt meghatározó főbb szocioökonómiai változók. Adótudatosság és fiskális illúziók: a jóléti programok költségeivel és adóárával kapcsolatos ismeretek és becslések relatív megalapozottsága és pontossága 1996-ban és 1999-ben (Gábos András)
II.1. Bevezetés
II.2. Adótudatosság és az azt meghatározó főbb szocioökonómiai változók
II.3. Fiskális illúziók: a jóléti programok költségeivel és adóárával kapcsolatos ismeretek és becslések relatív megalapozottsága és pontossága

III. A státus quo-hoz ragaszkodó és a jóléti rendszer reformját támogató csoportok szocioökonómiai és gazdaságideológiai profilja (Janky Béla)
III.1. Bevezetés
III.2. Szocioökonómiai státus és intézményi választások

IV. Tanulás és információfeldolgozás. Hogyan módosítják a jóléti programok költségeire és adóárára vonatkozó szelektív információk a finanszírozással és az intézményi alternatívákkal kapcsolatos preferenciákat? (Medgyesi Márton)
IV.1. Bevezetés
IV.2. Az alminták egyezésének vizsgálata
IV.3. Az állam bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos kérdések
IV.4. Az intézményi preferenciák megoszlása a két almintában
IV.5. Az alminták szerepe a független változók különböző csoportjaiban
IV.6. Összefoglalás

V. Az egészségügyi intézményi választások megítélése az újraelosztással kapcsolatos preferenciák és az adótudatosság függvényében (Kopasz Mariann)
V.1. Bevezetés
V.2. Az egészségbiztosítási rendszer reformjával kapcsolatos attitűdök
V.3. Az állami szerepvállalással és a jövedelem-újraelosztás kívánatos mértékével kapcsolatos vélemények hatása az egészségügyi intézményi választásokra
V.4. Az adó- és költségtudatosság hatása az egészségügyi ellátórendszer reformjával kapcsolatos preferenciákra

VI. Az állami kiadásokkal kapcsolatos preferenciák vizsgálata: a hagyományos társadalmi-demográfiai változók, az érintettség, a kockázatvállalási hajlandóság és a kérdőív kontextus hatása (Tóth István György)
VI.1. Bevezetés
VI.2. A függő változó kialakítása: az állami elosztással kapcsolatos attitűdök
VI.3. Az állami szerepvállalással kapcsolatos vélemények magyarázata: a különböző tényezőcsoportok hatása
VI.4. A modell eredményei

I. Függelék
II. Függelék
III. Függelék
IV. Függelék

---

Bevezetés

Kutatásunk első hullámának azzal a kiindulóponttal láttunk neki 1996-ban, hogy az államháztartás reformjára és ezen belül az állam jóléti kötelezettségvállalásainak újragondolására szükség van. Egy valódi államháztartási reform előkészítésének elengedhetetlen alkotórésze az állami szerepvállalás kívánatos mértékének és formáinak újragondolása. Abból indultunk ki, hogy az állam korábbi - a jelenlegitől radikálisan különböző gazdasági környezetben tett - kötelezettségvállalásait a gazdasági élet minden területén revideálni kell. Különösen így van ez a jóléti szektorban. Noha a jóléti reform alapvető célja a legtöbb esetben az állam szerepvállalásának visszaszorítása, legalább ennyire fontos az is, hogy ott, ahol az állami szerepvállalásnak tartósan tere van, a feladatmegosztás a közösségi és a magánszféra intézményei között a lehető leghatékonyabb formában történjen.

A közösségi és a magánszféra intézményei közti hatékony feladatmegosztás föltételezhetően az eddiginél költségérzékenyebb rendszereket, jobb minőségű szolgáltatásokat , új szervezeti és finanszírozási megoldásokat, valamint korábban nem látott intézményi kombinációkat hozhatna magával. A szakmailag legkiválóbban megtervezett és előkészített reformok is elbukhatnak azonban, ha bevezetésük során a reformerek és a felelős döntéshozók nem szólítják meg az állampolgárokat. Úgy véljük, csak azok a javaslatok lehetnek sikeresek, amelyek világos, személyre szóló - individuális szinten is értelmezhető költség-haszon elemzéssel alátámasztott - döntési opciókat tárnak az állampolgárok elé.

A TÁRKI 1996 elején ebben a szellemben végzett kutatást az állampolgárok adótudatosságáról. A kutatás Csontos László (Közép-Európai Egyetem), Kornai János (Harvard University és Collegium Budapest), valamint Tóth István György (TÁRKI) vezetésével és szakmai irányításával zajlott. A kutatás tapasztalatai azt mutatták, hogy az állampolgárok csak nagyon korlátozottan vannak tisztában az állami szolgáltatások adóárával, az állampolgárok által fizetett adók tényleges nagyságával, továbbá azzal a ténnyel, hogy az állami kiadások haszonélvezői valójában más adófizetők pénzét kérik akkor, amikor újabb és újabb állami programokra jelentik be igényüket.

A szóban forgó kutatás egész sor új, az államháztartási reform gyakorlati megvalósítása során is jól hasznosítható tapasztalattal szolgált. Ezeket a tapasztalatokat egyfelől a különböző kutatási zárójelentések és tanulmányok foglalták össze, másfelől a kutatás eredményeiről igen részletesen adott hírt a napi és a heti sajtó.

A következő szakasz "Az állam és polgárai" kutatás eredményeit foglalja össze. Ezt követően azt foglaljuk össze, hogy milyen motívumokkal fogtunk bele a kutatás második hullámába. A későbbi szakaszok a módszertan és a technikai kivitelezés részleteit tartalmazzák. Végül röviden listázzuk a kutatás legfontosabb eredményeit, valamint a további kutatási kérdéseket.

---