---

Tartalom

Egyháztörténet, egyházszociológia, egyházpolitika

A felekezeti egyenlőtlenségek a társadalom alján: az analfabetizmus csökkenése
  Óvodaügy és felekezetiség a századfordulón
  Az iskoláztatási kötelezettség teljesítése, az alfabetizáció és a felekezetek
  A magyarországi felekezeti egyenlőtlenségek sajátos aspektusa a nemzetiségi egyenlőtlenség

A felekezeti csoportok és a középiskolázottság
  A gimnazisták felekezeti összetétele
  A gimnazisták nemzetiségi összetétele
  Az alsó-középfokú iskolázottság a felekezeti csoportokban
  Az alsó-középfokú iskolázottság a nemzetiségi csoportokban
  A nyolc középiskolát végzett népesség a felekezeti és nemzetiségi csoportokban
  A társadalmi háttérváltozók szerepe az egyenlőtlenségek magyarázatában
  Néhány iskolázott csoport elhelyezkedése a foglalkozási hierarchiában

Állam és egyház a népiskola-politikában
  A katolikus egyház helyébe lépő állam
  A szekularitás kísérlete
  Antiliberalizmus és rekatolicizáció
  Liberális kompromisszum az egyházakkal
  A tankötelezettség és a felekezetiség
  Tanszabadság és vallásszabadság
  A felekezeti iskolafenntartók
  A felekezetek szerepe a községi-állami népiskola helyi irányításában
  A felekezeti tulajdonú iskolák helyi irányítása
  A felekezeti iskolák aránya
  A megyei és a bírói kontroll szerepe az állam-egyház-viszonyban
  Egyensúlybomlás az állam-egyház-viszonyban

Állam és egyház a középiskola-politikában
  Tagolt tanügyigazgatás
  A felekezeti gimnáziumok tananyagát befolyásoló tantervpolitikai lépések
    Az állami tanterv befolyása a felekezeti iskolában
    A felekezetfüggetlen magyar irodalom
    A felekezetfüggetlen történelem
    A latin konfesszionális és világi kötődései
    A "világias" rendkívüli tárgyak
  A "módszeresség" szekularizáló hatása
  A klasszikus középiskola kettészakítása
  A nem felekezeti iskolák arányának növelése
    A nem felekezeti alközépiskola-hálózat többségre jutása
    Az alreáliskolai és polgári iskolai tanterv felzárkóztatása
    A felekezeti felső-középiskolázás arányának csökkentése
    Kereskedelmi iskolai tanterv
    A tantervpolitika szociológiai következményei

A nemzetiségi kérdés és az egyházpolitika összefüggése Magyarországon
  A magyart tanító iskolától a magyar tannyelvű iskoláig
  A középiskolai oktatás nyelve és a magyar nemzetállam
  Egyéni és kollektív jogok
  A nemzetiségi iskolafenntartás és az állam

Az állam-egyház-oktatás-kapcsolat megváltozása Trianon után
  A valláserkölcsi és az állampolgári nevelés viszonyának átalakulása
  Az állam-egyház-kapcsolat és az egyházak belső világának összefüggései
  Az egyház intézményes jelenléte az iskolai nevelésben
  Az egyházak, mint iskolafenntartók
    A fenntartói hozzájárulás
    Iskolahasználói támogatás a felekezeti népiskolában
    A felekezeti elemi iskola és az államsegély
    A középfok finanszírozása
  Az egyházak és a változás a középiskola-politikában
  Az egyházak és az igazgatási változások

Szekularizáció és vallásos nevelés a harmincas és negyvenes években
  Vegyes házasságban felnövő s vegyes házasságokat kötő gyerekek
  Az egyházi szolgáltatások jelenléte a családi élet fordulópontjain
  A felekezeti normák követése illetve sértése: a gyerekszám és a válás
  A család szervezeti kapcsolódása az egyházközségekhez
  Az istentisztelet-járók aránya a szülők körében
  A szülők istentisztelet-járása Budapesten
  A budapesti szülők istentisztelet-járásának társadalmi összefüggései
  A gyermekek vallásos nevelésének tudatos mozzanatai a Horthy-korszakban

A koalíciós korszak állam-egyház-oktatás-viszonyának értékeléséhez
  Az oktatáspolitika és egyházpolitika újraformálódásának néhány általános kérdése
  Az egyházak, mint iskolafenntartók és az állam
  A parlamenti vita és az államosítást követő helyzet
    A történeti érvelés
    A közoktatás-politikai érvelés
    Az ideológiai vita
    A politikai érvek
  A döntés és az utána következő hónapok
  A fakultatív hitoktatás első és második kísérlete

Hitoktatás az ötvenes években
  Az 1950-es párthatározat
  Az 1950-es rendelet
  A "hittanhelyzet" alakulása
  A hittanra járás közvélemény-kutatási adatai
  1956-57: új kompromisszum

A Kádár korszak hittanhelyzetének lehetséges magyarázatai
  Az egyházpolitikai magyarázat
  A "materialista ideológia szerepe" mint magyarázat
  Az oktatáspolitikai magyarázat
  Az értelmiségpolitika mint magyarázat
  A szekularizáció mint magyarázat
  Az egyházak reakciója: a templom felfedezése
  Az iskolai hittanra járók összetétele a Kádár-korszakban

Vallásosság a kilencvenes évek három nemzedékében
  A vallásosság mutatói
  A felekezetiség jelentése
  A generációsság jelentése
  A fiatalokra vonatkozó kutatások
  A fiatalság munkadefiníciója
  A felekezeti hovatartozás a fiataloknál és a nem fiataloknál
  A vallásosság és a templomjárás - "szülői nemzedék" kialakítása
  Vallásosak és nem vallásosak különválasztása
  A vallásos és nem vallásos "szülői nemzedék" és "fiatal nemzedék" jellemzői
    Felekezetenkívüliség
    Iskolázottság
    Főváros és vidék
    Nők és férfiak
    Jómódúak és szegények
    Családosak és egyedülállók
    Házastársak
    Barátok
    Politikai fontosság
    Erkölcs, szocialitás, kultúra, politika
    Egyház dolga
    Társadalmi szerep, hasznosság
    Iskolareprivatizáció
    Szociális intézmények
    Szocialitás kontra iskola
    Hittanra járók és nem járók
    Egyházfinanszírozás magánpénzből és intézményesen
  Katolikusok és protestánsok, a 30 alatti és a középnemzedékben
  Az aktív nemzedékek összefoglaló sajátosságai és különbözőségei
  A katolikusok és protestánsok az egyháziasan szocializált nemzedékben

A rendszerváltás évei és a hittan
  Az 1990-es kompromisszumhoz vezető út
  Az iskolai hitoktatás első évei
  A világnézeti semlegesség kérdése
  Az 1993-as törvényhez vezető út
  Az 1993-as oktatási törvény és a hittan

Egyházi iskolaindítás és az állam az 1990-1994-es parlamenti ciklus idején
  Az államosítás megkérdőjeleződése
  Az elszalasztott pillanat
  Az 1991-es egyházi ingatlantörvény és a politikai erők
  Az egyházak reagálása
  Az ingatlanigények hatása az oktatáspolitika fordulatára
  Az alkotmánybíróság döntése
  Az oktatási törvény
  Közoktatási megállapodások az 1993-as törvény után
  Az intézményátadás lehetősége
  Egyházi alkalmazottakból - közalkalmazottak
  Rendszerváltás

Irodalom- és rövidítésjegyzék

---

Fülszöveg

...Megállapíthatjuk: noha az egyházak lehetőségei a hazafias nevelésre, az állam oktatásszabályozó tevékenységének befolyásolására, az iskolai valláserkölcsi nevelésre, valamint saját iskolák fenntartására nőttek illetve nem csökkentek, az egyházak mind kevésbé maradhattak önmaguk - mindinkább az állami oktatáspolitika szolgálatába álltak, mindinkább az állami oktatáspolitika járszalagjára kerültek. Ha a társadalomban csökken az egyházi szolgáltatásra a kereslet, ha növekszik az egyház által nehezen befolyásolható oktatáspolitikai aktorok száma és ereje az oktatáspolitikai arénában, ha az oktatás növekvő költségeinek nincsen meg az egyházi fedezete, akkor az egyházak önerejükből képtelenek megőrizni oktatáspolitikai súlyukat. Ha szerepük mégis változatlan marad vagy növekszik, súlyos árat kell érte fizetniük annak a politikai vagy bürokratikus erőnek, amely ezt lehetővé tette. Szélsőségesen fogalmazva: a "szabad egyház szabad államban" eszménye helyébe a "fogoly egyház a fogoly államban" állapota léphet.

---