Ha kutatásunk címében szereplő másik fogalmat, tudniillik az
"egyházat" nézzük, hasonlóképpen a konfliktusos paradigma hívének kell
vallanunk magunkat.
Először is mindenképpen le kell szögeznünk, hogy a munka egyáltalán nem foglalkozik a
vallással. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egyházról, egyházakról írni,
anélkül, hogy - az öndefiníciójuk szerint legalábbis - legbelsőbb lényegükről,
a vallásról írnánk, az önmagában választást jelent az egyes egyháztörténeti
értelmezések között.
A tétel ugyan fordítva nem áll - magyarán az egyházról szóló
nézetek nem árulkodnak a szerző vallásról szóló nézeteiről, de e kérdésben sem
szeretnénk az olvasót bizonytalanságban tartani. Eliade a vallási jelenségek "közös ősi, eredendő lényegét"
megragadókat fenomenológusoknak nevezi, azokat pedig, "akik szerint a vallás
kizárólag történeti jelenség", histórikusoknak. A francia-amerikai
fenomenológus, Ricoeur egyértelműen
kétféle interpretáló magatartást különböztet meg, a hermeneutikus megértőt, és
a "gyanakvás iskoláját", akik kritikusok, redukcionisták és demisztifikálásra
törekvők. (Eliade: 317) A szerző nem tagadja, hogy mindkét csoportosítás szerint
inkább a második csoporthoz érzi magát közelebb, különösen, ha a "gyanakvók"
eredeti listáját, melyen Marx és Freud egyaránt rajta van, a
vallásszociológia-történet tanúsága szerint még Weberrel, Mannheimmel s
más tudásszociológusokkal is kiegészíthetjük.
Ráadásul úgy véljük, hogy aki
a vallástörténet efféle - Mannheim kifejezésével - relacionista értelmezését
elutasítaná, az is elfogadhatja az egyháztörténet ilyetén értelmezését.
Elfogadhatja, mégpedig több okból:
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára)
kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
12-39-07.htm