Az evangélikusok helyzete ettől teljesen eltérő. Minthogy mindössze a tankötelesek 7,4 százaléka volt evangélikus, intézményszám tekintetében erősen felülreprezentáltak voltak. A reformátusok 0,3-es alulreprezentáltságával szemben az evangélikusok 2,9-szeresen felülreprezentáltak az óvodafenntartók sorában. Még a minőségi, azaz rendes óvodáztatásban is 1,3-szorosan felülreprezentáltak.

A reformátusok nagy hátránya azért meglepő mert óvodafenntartás tekintetében a reformátussággal általában párhuzamos arányszámokat mutató katolikusság 1,3-szorosan felülreprezentált, sőt a rendes kisdedóvók tekintetében a felülreprezentáció még nagyobb, 1,56-szoros. Ennek magyarázata nyilván abban keresendő, hogy az óvoda - ha spontán módon szervezett - mindenképpen nyugatias, "polgári" dolog, ekképpen Budapest és a Dunántúl jobban ellátott, ha viszont államilag szervezett, ill. támogatott, akkor a nemzetiségieket veszi célba - református nemzetiségiek pedig nincsenek.

A reformátusok - minthogy óvóköteleseik szinte kizárólag magyar nyelvűek voltak - csak magyar nyelvű óvodát tartottak fenn, az izraelita népesség, minthogy polgárosodottabb része szintén teljesen magyar anyanyelvű volt, hasonlóképpen járt el. (Ugyanakkor az izraelita alkalmazottaknak csak nyolcvan százaléka tudott jól magyarul. Ebből nyugodtan következtethetünk arra, hogy a fenntartó tudatos asszimilációt segítő döntéséről van szó.) Feltűnő ugyanakkor, hogy a nagy nemzetiségi - pl. szlovák - tömegekkel rendelkező római katolikus egyház 95%-ban magyar nyelvű óvodákat tartott fenn, s gyakorlatilag minden óvónője jól beszélt magyarul. Az evangélikus népességből csak a szász polgárság van ellátva óvodákkal - ezt mutatja, hogy mindössze egyetlen egy magyar foglalkozási nyelvű evangélikus óvoda működik, s az óvónőknek mindössze 63%-a tud jól magyarul.

A katolikus intézményekben dolgozó óvónők száma 1,4-szeresen, az evangélikusoké 2,4-szeresen múlja felül a népességi arányszámot. Az izraeliták alulreprezentációja csak 0,33-as, a reformátusoké azonban már 0,16-os. A görög katolikusok és görögkeletiek adatai általában együttmozognak, most azonban nem, hiszen a görögkatolikus népesség helyzete (0,14) még a reformátusnál is rosszabb, a görögkeletié viszont (0,5) jobb, mint az izraelitáké. Kolozsvárott kifejezetten magas a román anyanyelvű óvónők lakossági arányszáma.

Ha a minőségi mutatókat, azaz az okleveles óvónőket vizsgáljuk, a helyzet változik. Az evangéliusok felülreprezentációja némileg nő - 2,42-szeres helyett 2,69-szeres a felülreprezentáció mértéke, a katolikusoké szinten marad (1,42 ill. 1,39). Feltűnően rossz a görögkatolikusok helyzete (0,03-szoros az alulreprezentációjuk mértéke.) A többi felekezet óvónőszámával körülbelül arányosan biztosítja a minőségi óvodáztatást.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

12-40-10.htm