Az országban ekkoriban működő óvónőképző intézetek fele a katolikus egyház tulajdonában volt. Így, míg az összes óvóképzős az összes működő óvónőnek mindössze egyötödét tette ki, addig a római katolikus intézményekbe járók száma meghaladta a katolikus intézményekben működő óvónők arányszámát. A leendő óvónők közel 40%-át katolikus képzőkben képezték. A másik felekezet, amely képzőt tartott fenn, az evangélikus volt, ott azonban a diákok száma csak a ténylegesen működő óvónők harmadát tette ki.

A katolikusok erőteljes felülreprezentációja ez esetben minőséggel is együtt járt, hiszen míg az országos átlagban 9 tanulóra jutott egy tanár, a katolikus intézményekben már hatra. Megjegyzendő, hogy itt az állam ennél lényegesen rosszabbul áll: 16-os létszámmal, az evangélikus egyház viszont döbbenetesen jól, minden második tanulóra jut egy tanár.

Az óvónőképzők összetétele felekezeti és nemzetiségi tekintetben egyaránt tanulságos. Az óvónőképzésben a katolikus és evangélikus diákok népességbeli arányuknak nagyjából megfelelnek. A reformátusok 0,7-es alulreprezentációja, illetve az izraeliták 1,9-szeres felülreprezentációja figyelemre méltó. A katolikus képzőkben a katolikusok túlreprezetációja 1,4-szeres, a többi felekezet viszont egységesen alulreprezentált. Ennek ellenére a görög katolikusok kétszer kevésbé alulreprezentáltak a katolikus képzőkben, mint az államiakban, sőt még a görögkeletiek is jobban kedvelik azokat.

Az evangélikusok inkább az állami képzőben felülreprezentáltak, a katolikusokban ellenkezőleg. Az evangélikus képzőkben pedig egyáltalán nincsenek reformátusok. Utóbbi annak a jele, hogy a vallások látszólagos közelsége nem kellő biztonsággal magyarázza az összefüggéseket, valószínű ugyanis, hogy térszerkezeti magyarázata van a reformátusokkal szemben megnyilvánuló evangélikus numerus nullusnak - illetve az, hogy az óvodaügy az evangélikusságon belül elsősorban a szászok ügye.

Az iskoláztatási kötelezettség teljesítése, az alfabetizáció és a felekezetek

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

12-40-41.htm