A dualizmus korában a német és magyar népesség kiemelkedő
iskolázottságát egyenletes tempóban tudta tovább növelni, a magyar népességen
belül másfélszeresre, a német népességben ötnegyedszeresre nőtt az írni-olvasni
tudók aránya. (Ez esetben nem a generációkat, hanem a teljes népességet
hasonlítjuk össze, hiszen éppen a németek esetében nem hanyagolható el a
bevándorlás.)
A magyar és a német nemzetiséget követte a horvát és a
szlovák népesség, a századfordulón e két nemzetiségi csoport alfabetizmusa is
túllépte a bűvös 50%-os határt, s az első világháború előestéjén már minden
második szerb is írástudóvá vált.
A liberális oktatáspolitika hatására kezdetben a magyaroknál
és a németeknél jóval alacsonyabb műveltséggel/írástudással bíró nemzetiségek
körében a növekedés nagyságrendje jóval meghaladta az Osztrák-Magyar Monarchia
két uralkodó nemzetére jellemző trendet. A három legalacsonyabbról induló
populáció: a román, a rutén és talán a szerb. E népek körében az időszak végéig
megháromszorozódott az alfabéták aránya.
3.
táblázat
Az írni-olvasni tudók
aránya az egyes nemzetiségeknél 1880 és 1910 között (%)
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet
forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika
erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál
(Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos
kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján
készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény
- 1" c kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege,
hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt
bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a
felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy
konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy
logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék
a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az
adattárba.
12-43-18.htm