Hatalmas változást tapasztalhatunk a románok körében. Igaz ugyan, hogy a román gyerekek alfabetizmusa
kétötöddel a magyar gyerekekre jellemző szint alatt marad, de ezt az 50% feletti szintet úgy teljesítik,
hogy apáiknak alig harmada, anyáiknak alig tizede írástudó.
A rutén fiúk - apáikhoz képest - még nagyobbat "ugranak",
hiszen elérik a románok szintjét, miközben apáiknak csak ötöde tudott
írni-olvasni. Egyedül a rutének - mint a legelmaradottabb és legszegényebb
népcsoport - körében jelentős a lányok elmaradása a fiúktól. Ez annak a jele,
hogy e területen nemcsak a felnőttkori iskolázottság, de még az iskolába járás is
érzékeny a nemi hovatartozásra.
Mindenképpen figyelembe kell venni azt is, hogy a magyarok az
ország valamennyi részében éltek, valójában tehát a magyarok iskolázottsága az
ország különböző részeiben élő, különböző mértékben fejlett területek
nemzetiségeivel állítható csak párhuzamba illetve ellentétbe.
Ezért a következő számításokat végeztük el: megvizsgáltuk -
megyénként - az analfabéták arányát a magyarok körében és a teljes lakosságban
1900-ban. Azután megvizsgáltuk, hogy ugyanebben az időpontban hogy alakul a tankötelezettség
teljesítése a magyarok körében és a teljes lakosságban. Ez az utóbbi adat
ugyanis "hordozza a jövőt", azt, hogy a következő évtizedekben milyen irányban
fog megváltozni az alfabetizmus mértéke. Végezetül megvizsgáltuk, hogyan aránylanak
ezek egymáshoz, s hogyan állnak összefüggésben a térség nemzetiségi
szerkezetével.
8. táblázat
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet
forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika
erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál
(Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos
kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján
készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény
- 1" c kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege,
hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt
bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a
felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy
konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy
logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék
a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az
adattárba.
12-47-44.htm