Budapestről viszont hosszabb idősorra is vannak adataink.
1898-ban a budapesti házasságoknak 79,3%-át kötötték templomban, ezen belül a
homogám házasságok 87,1%-át, a vegyesházasságoknak alig 54%-át. (Budapest:
1898: 82, 337) Más struktúrájú
adataink vannak a későbbi évtizedekből, utolsó adatunk 1946-ból. Tudjuk, hogy
Budapesten az összes házasságoknak csak 58%-át kötötték pap (ill. rabbi) előtt.
Ez azt jelenti, hogy az azonos felekezetűek házasságainak (ami az összes
házasság kétharmada) jelentős részét is csak polgári módon kötötték! (Budapest:
1944-1946:23, 177-179)
A fiatal felnőttek körében tehát a Horthy-korszakban is
széles körben felvállalt magatartás volt a polgári házasság.
A felekezeti
normák követése illetve sértése: a gyerekszám és a válás
Empírizálható szekularizációs tünet a gyerekszám csökkenése
is. Ráadásul a gyerekszám olyan életmódtényező, amely gyerekkorban, társadalmi
csoport-hovatartozástól, a kis- vagy nagycsaládos életszervezéstől, a család
kommunikációs kultúrájáról függetlenül minden gyerek számára látható: olyan
"információ", melynek mindenképpen van szocializációs ereje.
A gyerekszámról kétféle forrásból szerezhetünk információt.
Az első forrás az a népszámlálási adat, amely egy meghatározott időpontban
mutatja, hogy a gyerekszámot a teljes népességben hogyan befolyásolja a
felekezet ill. a településszerkezet.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
14-40-34.htm