Evangélikus 1,76 2,16 3,3 3,15

Izraelita 1,85 1,95 3, 2,4

A táblázatból kiderül, hogy a felekezeti különbségek Budapest esetében alig magyarázzák a különböző gyerekszámot, de a legintenzívebb különbség is csak 1,2-szeres - a településtípus szerinti különbözőség azonban a három nagy keresztény felekezet esetében 1,8-1,9-szeres, de még az izraeliták esetében is 1,6-szoros. Azaz: a különböző felekezetűek különböző gyerekszámait sokkal inkább a településszerkezet és az ezzel összefüggő szekularizáció határozza meg, mint az eredendő felekezeti különbségek.

Egyébként a szekularizációs ütemet 1920 és 1930 között az alábbiakban jellemezhetjük: a leggyorsabb az izraelitáknál, hiszen az 1930-as adat az 1920-asnak csak 80,8%-a. A keresztény felekezetek között kicsi az ütemkülönbség: az evangélikusok 89,0%-kal vezetnek, a katolikusok 90,3%-ra, a reformátusok 92,5%-ra csökkentették gyerekszámukat ebben az évtizedben. (A helyzetet természetesen iskolázott alacsonyabb gyerekszámú keresztény középosztálybeliek bevándorlása is módosítja, a valóságban tehát a nem-izraeliták szekularizációs üteme lassabb.) (M. stat. közl.: 76. k., 36)

Mindenképpen figyelemreméltó jelenség, hogy az eleve alacsonyabb gyerekszámú felekezeti aggregátum - az izraelita - szekularizációs fölényét fokozza, a többiek országos erősorrendjében azonban enyhe változások következnek be: a szorosan egymás melletti értéket mutató evangélikus és református népesség helyet cserélt, azaz 1930-ra (valószínűleg az iskolázott evangélikus nemzedék szülőkorba érése következtében) az evangélikusok már kissé szekularizáltabbnak tűnnek, mint a reformátusok. A katolikus népesség stabilan őrzi a legmagasabb gyerekszámú pozíciót.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

14-41-06.htm