A "régi nemzedék" szempontjából fontos megértenünk, hogy az 1935 utáni tanügyigazgatás, illetve iskolatípus-politika már nem a polgári pluralizmus viszonyaira "készült", s így természetesen nem volt "fogadóképes" arra a rövid 1945 utáni időszakra, amikor az oktatáspolitikai döntések több centrumban születtek. A tanügyigazgatás, mely akkor már tíz éve (részben az értékmentes igazgatás helyett) meghatározott, s fő vonalaiban 1935 és 1944 között alapvetően folyamatosnak tekinthető ideológiai értékek ellenőrzésével, a tanárok egyetlen kormánypárt érdekeit figyelembe vevő minősítésével, az egyházakkal való konfliktus burkolásával foglalkozott, ill. az iskolatípus-politika, mely a három párhuzamos út körülbástyázásával, a szelekció technikáinak pontos kiépítésével foglalkozott, nem tudott mit kezdeni azzal az 1945 utáni helyzettel, hogy

1. A különböző koalíciós kormánypártok eltérő ideológiai, oktatáspolitikai nézeteket vallottak, ilyen manifeszt oktatáspolitikai pluralizmus kormánypárton belül ugyanis korábban nem volt.

2. A korábbi lényegi folyamatossággal szemben a miniszter személye és pártállása szinte tanévről tanévre változott, s ráadásul az sem kiszámítható, milyen szellemi közegből, sőt milyen felekezeti elkötelezettségi körből (mennyire formálisan és mennyire ténylegesen katolikus) kerül ki a miniszter.

3. A hagyományos (iskolatípusokra, illetve tanügyigazgatásra specializált) minisztériumi osztályokkal szemben a VKM-en belül újabb politikai alközpontok (pl. nevelési főosztály) szerveződnek, sajátos, a tanügyigazgatás szempont­jából kezelhetetlen - egyházakra is vonatkozó - szakmai ideológiákkal.

4. Az ágazati problémákat felvető, de ideológiai-politikai igazodásban egymással versengő (ugyanakkor feleke­zetileg beazonosítható) harmincas évekbeli tanár- és tanítóegyletek helyett egyetlen, zömében kommunista vezetésű, a minisztériumi vezetéstől, szakapparátustól mindenképpen eltérő pártállású szakszervezettel kellett számolniuk.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-00-19.htm