A "régi nemzedék" szempontjából fontos megértenünk, hogy az
1935 utáni tanügyigazgatás, illetve iskolatípus-politika már nem a polgári
pluralizmus viszonyaira "készült", s így természetesen nem volt "fogadóképes"
arra a rövid 1945 utáni időszakra, amikor az oktatáspolitikai döntések több
centrumban születtek. A tanügyigazgatás, mely akkor már tíz éve (részben az
értékmentes igazgatás helyett) meghatározott, s fő vonalaiban 1935 és 1944
között alapvetően folyamatosnak tekinthető ideológiai értékek ellenőrzésével, a
tanárok egyetlen kormánypárt érdekeit figyelembe vevő minősítésével, az
egyházakkal való konfliktus burkolásával foglalkozott, ill. az iskolatípus-politika,
mely a három párhuzamos út körülbástyázásával, a szelekció technikáinak pontos
kiépítésével foglalkozott, nem tudott mit kezdeni azzal az 1945 utáni
helyzettel, hogy
1. A különböző koalíciós kormánypártok eltérő ideológiai,
oktatáspolitikai nézeteket vallottak, ilyen manifeszt oktatáspolitikai
pluralizmus kormánypárton belül ugyanis korábban nem volt.
2. A korábbi lényegi folyamatossággal szemben a miniszter
személye és pártállása szinte tanévről tanévre változott, s ráadásul az sem
kiszámítható, milyen szellemi közegből, sőt milyen felekezeti elkötelezettségi
körből (mennyire formálisan és mennyire ténylegesen katolikus) kerül ki a
miniszter.
3. A hagyományos (iskolatípusokra, illetve tanügyigazgatásra
specializált) minisztériumi osztályokkal szemben a VKM-en belül újabb politikai
alközpontok (pl. nevelési főosztály) szerveződnek, sajátos, a tanügyigazgatás
szempontjából kezelhetetlen - egyházakra is vonatkozó - szakmai ideológiákkal.
4. Az ágazati problémákat felvető, de ideológiai-politikai
igazodásban egymással versengő (ugyanakkor felekezetileg beazonosítható)
harmincas évekbeli tanár- és tanítóegyletek helyett egyetlen, zömében
kommunista vezetésű, a minisztériumi vezetéstől, szakapparátustól mindenképpen
eltérő pártállású szakszervezettel kellett számolniuk.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
15-00-19.htm