Az MKP programtervezete először nem tartalmazta sem az iskolák államosításának, sem az iskolai vallásoktatásnak a kérdését, a kommunisták első feladatnak a fasiszta, soviniszta szellem felszámolását és a demokratikus légkörű iskola létrehozását tekintették. Ugyanakkor az 1944. október 2-i programtervezet szerint az államhatalom és az egyház teljes mértékű szétválasztása, gazdasági, társadalmi, kulturális téren egyaránt feladat. A III. kongresszus az "egységes állami tankönyvek kötelező használatát az összes iskolákban" követelte, a nem állami iskolák fennmaradását feltételezve. A szociáldemokraták úgy kívánták az iskoláztatás és nevelés állami feladattá emelését, hogy a felekezeti iskolák tanterve és tananyaga azonos legyen a községi és állami iskolákéval: (Az MKP és SZDP 28, 263, 116.) A Nemzeti Parasztpárt e kérdésben nem fogalmaz meg önálló véleményt. A Kisgazdapárt végleges platformját pedig Ortutay Gyula foglalta össze. Rendkívül radikális reformokat, 18 évig tartó tankötelezettséget követelt, de nem feszegette az államosítás kérdését. (Horváth M.: 1978:80) "Nevelési ideológiánknak olyannak kell lenni, hogy elfogadható, igazolható, sőt értékes legyen a marxista és nem marxista gondolkodású társadalmi csoportok, szülők számára is" - írta Ortutay (Ortutay: 1973:3). A felelős állami szerv, a vallás és közoktatásügyi minisztérium sem kívánta elkapkodni a dolgokat. Teleki Géza egyértelműen a változatlan állam-egyház viszony híve volt.

Miközben az új állami tankönyvek egymás után jelentek meg, az OKT legnagyobb meglepetésére a Katolikus Tanügyi Tanács a forgalomból kivont tankönyveket mutatta be, mint olyanokat, amelyeket 1945/46 iskolai évre is engedélyezni szándékozik. Többszöri figyelmeztetés ellenére a K. T. T. ezt folytatta. Az OKT szerint amely könyveket átdolgozták, az felületesen történt és nem felelt meg sem az új bel-, sem az új külpolitikának, sem a SZEB-bel kötött megállapodásnak. Mindszenty tiltakozó átirata ellenére, az OKT javaslatára Keresztúry Dezső kultuszminiszter jóváhagyja elődje döntését a katolikus tankönyvek elutasítására. Jogforrásként éppen a Horthy-kori tanügyigazgatási fordulat kulcstörvényét, az 1935: VI. tc. 8 paragrafus 2. bekezdését idézi (III 1945-75377). A reformátusok érvelése szerint tankönyveik demokratikus szelleműek, haladóak - Mindszenty ezzel szemben elsősorban a történeti jogokra hivatkozik, illetve arra, hogy mivel a keresztény szellemiség egybeesik a demokratikussal, nincs szükség változ­tatásokra. Álláspontja rendkívül intranzigens: "A katolikus iskola nem azért katolikus, mert kereszt van rajta, mert egyházi személyek végzik ott a nevelést-oktatást, hanem azért, mert benne minden tevékenység és minden tárgy, tehát minden nevelő és minden tankönyv is a hitet és erkölcsöt sugározza". A hangsúly a mindenen van. A mindent vagy semmit logikája van kibontakozóban. Ortutay válasza nem bíztat és nem ígér semmit, csupán közli, szeretne minél hamarabb konkordátumot kötni (XV-36. 1947-2264).

Sajátos elkülönülési probléma volt a "latinháború", a régi gimnáziumi eszmény védelme. Ugyanis amikor 1945 őszén szabaddá tették az általános iskolai nyelvválasztást, a latint tanulók száma megszaporodott. A nép "haladó érzéke" helyett a politika kénytelen volt hatalmi eszközökre támaszkodni: 1947 nyarán a VKM rendelkezése értelmé­ben az általános iskola ötödik osztályában a szabadon választható tárgyak közül a latint törölni kell. Az állami iskolákban a latinoktatás meg is szűnt, de az egyháziakban nem - egyszerűen nem tartották be a rájuk is vonatkozó miniszteri rendeletet. Ez sok szülőt arra ösztönzött, hogy inkább egyházi iskolákba írassák a gyermekeiket (Horváth M.: 1978:22). Az általános iskola óraterve (1946) még néhány lényeges szempontból érintette az egyházat. A hit és erkölcstan óraszáma ugyanakkora maradt, míg a heti óraszám kb. 10%-kal nőtt. Összességében csökkent a történelem és irodalom óraszáma, azoké a tárgyaké, amelyekben erősebben lehetett képviselni a felekezeti érdekeket (Jóború: 1979:212). Az egyházi iskolák államosítása lényegében 1945-től ott kísértett az egyház és az állam viszonyában. Az FM a felekezeti jellegű mezőgazdasági iskolákat 1945-ben átveszi a VKM-től. Átiratában "Mindenekelőtt a leghatáro­zottabban leszögezte, hogy az intézmények államosítását nem kívánja kezdeményezni, de az intézmények személyi és dologi kiadásainak fedezését nagy részben magára vállalja. Ezt azonban csak úgy tudja biztosítani, ha az intézmények az FM gazdasági szakoktatási intézményhálózat szerves részévé válnak és vidéken pótolják a hasonló célzatú intézményeket. Egyben gondoskodnia kell a felhasznált hitelek hatékonyabb ellenőrzéséről is (III. 1945. 86 180). Ha a miniszter 30%-nál több államsegélyt nyújt az új építkezésre "az épületek telekkel együtt állami tulajdonná válnak, de az egyházi hatóság örök használati jogát telekkönyvileg biztosítja." Az FM megköveteli a) a fegyelmi joghatóságot, b) hogy az utasítást közvetlenül az FM-től kapják, c) a vagyonkezelés az államiakkal azonos legyen, d) a tangazdasági, stb. jövedelmek az államot illetik. A felekezeti érdekek óvására az FM javasolta, hogy a) a jelleg és cím változatlan, b) tulajdonviszony változatlan, c-d) felekezeti tanárokat neveznek ki, e) hit és valláserkölcsi oktatásról az egyházak szaba­don rendelkeznek, f) vizsgákra és érettségikre az egyházak kiküldötteiket elküldhetik. Ha minderre nem hajlandók, az FM nem hajlandó segélyt folyósítani.

A katolikus tanügyi főigazgató ellenérvelése szerint a szerzetesrendi tanerők 100%-os államsegélyét miniszterelnöki rendelet biztosítja. Dologi kiadást nem igényelnek. Az 1934: XI. tc. fegyelmi, az 1938: VI. tc. igazgatási tekintetben egyértelműen rendelkezik. Rámutat, hogy "Az iskolák jellegének és címének meghagyása az FM rendelete értelmében tartalom nélküli" a többi miniszteri "gesztust" pedig érvényes törvények úgyis biztosítják. Két szerzetesrendről említi, hogy ezek saját erőből tartják fenn magukat. "Ezek inkább lemondanak intézetükről, semhogy eddigi szabadságukat feladják." A Református Egyetemes Konvent is egyértelműen fogalmaz: "Így válnának az egyházi tisztviselőkből állami tisztviselők, így válna az országos törvényekben meghatározott legfőbb felügyeleti jog állami fennhatósággá, így válna az egyházi intézményből államosított iskola." Bassola Zoltán - akit még a Hóman korszakból örökölt a VKM - rámutatott, hogy "Az FM tervének keresztülvitele esetén, nyitva áll a kapu az iskolák egész vonalán történő fenntartás nélküli államosításra". A kapu még nem állt nyitva. A kérdést, mint időszerűtlent ad acta tették (III. 1945. - 88. 180).

1946 tavaszán a Szakszervezeti Tanács közvetve kezdeményezte az iskolák államosítását. A Szakszervezeti Tanács kiküldötte felkérte a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Szabadművelődési Tanácsát, hogy tegyen erről előterjesztést a VKM-nek. A Tanács - ezt a "reakciós szellem konzerválódása" miatt - elfogadja és nemcsak a VKM-et, hanem a társ törvényhatóságok Szabadművelődési Tanácsait is felkéri. (IV. 1946. 55 - 809). Az ügy azonban ekkor is elalszik. Az 1947. március 5-i pártközi értekezlet néhány vitás kérdésben egyértelműen állást foglalt:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-01-06.htm