A javaslat előadója Földes adatait fogadja el a művelődési monopóliumról (azaz a munkás-paraszt gyerekek csak 5%-a jut középiskolába és 3,4%-a érettségihez) (Földet: 300). A törpeiskolák működése elsősorban a csak 6 elemit végzetteknek okozott mérhetetlen károkat, a 2200 népiskola 45%-a volt egytanítós - a törpeiskolák összevonására szólító kormányfelhívás eredménytelen maradt, így még 1948-ban is 200 000 parasztgyermek tanul törpeiskolában (Földet: 296).

A Kisgazdapárt szónoka szerint "elsősorban nemzetnevelési kérdésről van szó... Politikaivá a kérdést nem mi tettük, nem a magyar demokrácia tette" (Földet: 346). A hozzászólók közül Bóka (MDP) az első, aki a törvényjavaslat nevelésügyi oldalát hangsúlyozza (Földet: 368). azzal vádolja vitapartnereit, hogy érdemi kérdésekkel nem is foglalkoznak - "a törpeiskolák összevonására irányuló kísérletek során a felekezetek továbbra is partikuláris érdekeket tartottak szem előtt -, s az egyesítés feltételeként megszabták, hogy az igazgató, a magyar és a történelem tanár csak egyik vagy másik felekezethez tartozó lehet" (Földet: 298).

Az ideológiai vita

A kormány nem kívánt a kérdésről ideológiai vitát nyitni kétségtelen, hogy ez taktikailag reménytelen is lett volna. Egyetlen igazán ideológiainak tekinthető momentum merült fel: a nemzeti közgondolkodás egységének követelménye. A törvény előadója a felekezeti oktatás fő hibájának azt tartja, hogy ha kezdetüktől különbözőképpen gondolkoztak az állampolgárok, nem jöhetett létre nemzeti egység (Földet: 293).

Barankovics ellenérvelése szerint a keresztény szülő követelménye, hogy a gyermekének nevelése keresztény legyen, "éppoly elvitathatatlan, mint aminő elvitathatatlan egy más világnézeti szülőnek az a szubjektív joga, hogy gyermekét a maga világnézetének képére és hasonlatosságára igyekezzék formálni" (Földet: 238). A nevelés a három közösség, a család, a társadalom és egyház közös joga. Több köze van a gyerekhez a családnak és a társadalomnak, mint az államnak. A családnak elsőbbsége van a nevelés terén. A Kisgazdapárt szónoka erőteljes gúnnyal utasítja vissza Barankovics érvelését a természetjogról: "van az ő álláspontjánál még orthodoxabb álláspont is, iparkodjék azt magáévá tenni: e szerint a szülők is az egyháztól kapnak megbízást gyermekeik nevelésére" (Földet: 381). Az egyháznak saját, nem természetjogi érvelése, hogy híveit hitbeli vagy erkölcsi eltévelyedésektől megóvja. Ez is a katolikusok világnézetéhez tartozik - mondja Barankovics.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-02-56.htm