A politikai érvek

A politikai érvelés elsősorban a klerikális reakció és a demokrácia közötti küzdelem részeként kívánta bemutatni, s a gyárak államosításával, illetve a földreformmal és a köztársasági törvénnyel helyezte egy sorba. Az előadó hangsúlyozta, "ennek a törvényjavaslatnak híre az elmúlt hetekben mély hullámokat vetett a magyar közvéleményben éppen úgy, mint annak idején, mondjuk, az egyházpolitikai törvényjavaslat a polgári házassággal, amelynek tárgyalása öt esztendőn keresztül tartott, és amelybe három kormánynak a pozíciója rendült bele" (Földet: 287). Az előadó beszédében szereplő "agitáció a katolikus egyház bizonyos körei részéről" (Földet: 301) kifejezés, illetve a hercegprímás személyes halandóságának, illetve a progresszíó gondolatának és az egyházi gondolatnak a szembesítése a legfőbb eszköz (Földet: 307). Példának hozza a földreform és a köztársaság elleni állásfoglalást, a magyar reakció most az egyház egyes vezetői mögé sorakozott fel" (Földet: 309). Az előadó még megemlíti, a "jóhiszemű emberek között is" sokan vannak, akik ebben egyházellenes harcot látnak (Földet: 308). A kisgazdapárt szónoka rákérdez - mi lesz, ha Mindszenty kiközösítése után mégis megkötik a konkordátumot a Vatikánnal, a magyar klérus feje felett (Földet: 385-386).

A kommunisták érvelési logikája Pócspetrit választotta kiindulópontnak. S saját szociális összetételével biztosította a kételkedőket: ez magának a népnek a javaslata (Földet: 366-367). A dolgozók pártjának hivatalos szónoka elválasztja nemcsak a hívőket, hanem a papság tekintélyes részét is Mindszentytől (Földet: 371). Ravasz Lászlót idézi: "Ha az egyházat megejti ez a kísértés, az a végzetes szerep vár rá, hogy átalakul egy illegális párttá." S rögtön kategóriát formál: akik a tanteremből harcteret alakítottak, azok "megtévedt pap, nyugállományú Horthy generális, nyugatos tiszt, B-listás közigazgatási tisztviselő, népellenes bűnös, háborús gonosztevő" (Földet: 373). A vita ezen szakaszában - láthatjuk - már nincsen középút vagy fontolva haladás, az alternatíva így fest: "a kormányt támogatod, vagy a háborús bűnössel kerülsz egy sorba".

Erdei a nemzeti parasztpárt részéről a közoktatási probléma felől indít, majd a politikai kérdésre vált: "nagyon egyszerű, a demokrácia alapkérdéséről van szó, arról, kik vannak a demokrácia mellett és kik ellene" - e logika az ellenzéket egy csapásra antidemokratikussá minősíti (Földet: 401).

A javaslat ellenzői közül Slachta Margit a rendkívüli sürgetést kifogásolja, azután azt, hogy a háznagy az összes karzat-jegyeket lefoglalta a baloldal számára (Földet: 389, 390). A magyar tömegek tiltakozásáról szól, a Katolikus Szülők Szövetsége és az egyházközségek tiltakozásából 2499-et mutat fel. A vallásos gyűlések betiltása ellen tiltakoznak, a rendőrség, a katonaság mozgósítását hányja a rendszer szemére. A többség gyakorlatilag belefojtotta a szót (Földet: 392-397).

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-03-43.htm