A másik megjegyzésünk az, hogy nem teljesen pontosak azok a történetírói, illetve politikai elemzések, amelyek egyszerűen az egyházak "becsapatásáról" írtak. Erre három szövegszerű bizonyítékunk is van. Egyrészt magán a tárgyaláson Ortutay kijelentette, hogy elkerülhetetlen, "a vallásoktatás kérdése. Tekintettel a szabad egyházak híveire, valamint a felekezeten kívüliekre, valaminő formában új rendezés alá vonása". Ezt sehogy másképp nem lehet értelmezni, mint úgy, hogy a vallásoktatás belátható időn belül, ha nem is válik deklaráltan fakultatívvá, de szervezett formában lehetővé válik a "kimaradás".

Szintén a tárgyaláson hangzott el, hogy a jelenlegi vallástanárokat utódlási jog nélkül veszi státuszba az állam. Alexits államtitkár kijelentése persze ekkoriban elsősorban megnyugtatóan hatott - tudniillik a mondatban az igére figyelt mindenki. A "módhatározó" (utódlási jog nélkül) azonban semmi kétséget nem hagy a távlati célokról (Majsai Tamás: Egyház és Világ, 1991, 6, 16).

A harmadik tény, amit két forrásból is tudunk, miszerint hogy Bereczky püspök már ekkor az iskolából való kivonulást, a templomi hittant javasolta, azaz nyilvánvalóan érzékelte, hogy az állami iskola a formális törvényi garanciák ellenére sem lesz megfelelő közeg a hitoktatásnak (Theológiai Szemle: 1992/2:99, Egyház és Világ: 1990: 13-16.). A tény viszont az, hogy az 1948-as fordulat a kötelező hitoktatást még nem érintette. A fordulat 1949-ben következett be két lépcsőben.

Először is az alkotmány leszögezte, hogy "A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti és vallásszabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. A lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól". A második lépcső az Elnöki Tanács 1949. évi 5. számú törvényerejű rendelete volt. Ez "a vallásoktatás tárgyában" címet viselte, s mindössze két paragrafusból állt: "l. §. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 54. §-ában foglalt, az állam és az egyház különválasztására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően a vallásoktatás az iskolákban nem kötelező. 2. §. Ez a törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba: végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik" (Törvények: 102-103).

***

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-05-33.htm