1948-49-ben a magyar állam és egyház közötti viszony százéves időszaka véget ért. Ennek az időszaknak a jellemzője az egyház erőteljes részvétele az iskolafenntartásban, az iskolai hitoktatás kötelező volta, illetve az iskolai nevelés szellemének előbb kisebb, majd nagyobb, végül megint kisebb mértékű vallásossága. Láthattuk, hogy e plurális, polgári időszakon belül is számtalan variációja jelent meg az állam-egyház-viszonynak.

Lukács Péter (Lukács: 1992) utal arra, hogy az állam-egyház oktatáspolitikai viszonyának nincsen egységes nyugati mintája. Rendszerenként, országonként különbözik. Hozzátehetjük, hogy nincsen egységes magyar történeti mintája sem, az egyes időszakokra jellemző egyház-állam-viszony azonban fontos tanulságokkal szolgál.

Hitoktatás az ötvenes években

A fakultatív hitoktatás bevezetése révén a magyar egyházpolitika, illetve az iskolai hitoktatás alkotmányosan hasonló helyzetbe került, mint számos fejlett demokrácia egyházpolitikája és iskolai hitoktatása. Csakhogy a világszínvonalú és a demokratikus jogállamiság elveivel teljesen megegyező alkotmányos szabályozást már egy olyan jogalkalmazás és egy olyan politikai gyakorlat követi, amely a legkevésbé sem a lelkiismereti és vallásszabadság talaján áll, sőt a kiépülő diktatúra eszközéül választja a polgárok közötti világnézeti differenciálást. Szándékosan nem hangsúlyozom azt a közismert tényt, hogy "a rendszer ideológiája üldözte a vallásos világnézetet", mert megítélésem szerint ez bizonyításra szorul, többféle értelemben is.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-05-49.htm