Az AEH-t épp a kompromisszumos politikának megfelelően a
33-1956. december 31-es rendelet a Művelődésügyi Minisztériumba olvasztotta be.
Az 1957. január 5-i kormányprogram sajátos csomagtervet terjesztett elő:
eszerint a fakultatív hitoktatás biztosítását az állam a továbbiakban nem
valamiféle alapjognak, hanem egy kompromisszumrendszer részének tekinti,
hiszen "ezzel szemben" várja el a törvények betartását, a feszültség enyhítését
az egyházaktól.
Az 5/1957-es utasítás szerint hittanórán beiratkozás nélkül
lehet részt venni. (Azaz a Kádár-kormány formalizálja a forradalmi bizottság
októberi döntését. Azonban a korábbi szabályozással ellentétben - a püspöki
karnak tett további gesztus gyanánt - a hittan a tanrendi órák között is
tartható.) Ugyanakkor látható, hogy az apparátus érdekelt az ellenőrizhetőség
fenntartásában, hiszen a rendelet kimondja, hogy az csak az iskolaépületben
történhet.
E rendelkezések hatására, no meg a kormányzattal szembeni
ellenállás demonstrálására 1957 elején állítólag a tanuló ifjúság 80-90%-a
hittanra járt (Protestáns Szemle: 1994/1:45).
Az 1957. január 21-i Zsinati Szent Kongregációs döntéssel
azonban a Vatikán a felfüggesztettek egyházi vezető tisztségekre való
alkalmatlanságát kimondta, s ezzel lényegében felmondta az állam és egyház
közötti 1950-es megegyezés mögött álló politikai kompromisszumot.
A vezető tisztségek körüli MSZMP-Vatikán-konfliktus
valamiképpen - ennek pontos története levéltári kutatást igényelne -
átgyűrűzött a hitoktatásra is. A február 26-i párthatározat a következőképpen
nyilatkozik: "Januárban pl. a klerikális reakció a hitoktatás ürügyén politikai
támadást szervezett az iskolákban a népi demokratikus rendszer ellen" (MSZMP
hat. és dok., 42). Hogy pontosan miben állt ez a támadás, azt nem tudjuk. A kormánybiztos az októberben született s még
januárban is megerősített hittanszabályozást visszavonta azzal, hogy ezután
csak azok járhatnak hittanra, akik be vannak iratkozva.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf
)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
15-14-57.htm