A határozat az utolsó olyan nyilvános dokumentum, ahol a párt ideológiai ellenségképének centrumában a vallásosság áll - s a legutolsó, ahol a "klerikális reakció" fogalma egyáltalán szerepel.

A Kádár-korszak hittanhelyzetének lehetséges magyarázatai

E tanulmányunk módszere és megközelítése nem hasonlít az eddigiekére. Nem is hasonlíthat, hiszen a szélesebb eszmetörténeti kontextus olyan jellegű feltárása, melyet a Horthy-korszakkal kapcsolatban végeztünk, itt és most meghaladja az erőnket, ahhoz pedig, hogy az 1945-1958-as időszakhoz hasonlóan analitikus-kronologikus elemzést adjunk, az időközben megnyílt ÁEH-es levéltárakat feldolgozó kutatók publikációit is meg kellene várnunk.

Az ötvenes évek végéig, úgy tűnik, a párt egyházpolitikája, valláspolitikája, értelmiségpolitikája, oktatáspolitikája és az ezzel kapcsolatos nyomás-engedés politikája közvetlenül befolyásolják az iskolai hittanra járók számát.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf )

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-17-50.htm