A
tudományos világnézet terjesztése csak akkor lehet eredményes, ha a vallás mai
érveit cáfolja meg, és ezekre marxista választ ad. Figyelembe kell venni, hogy
a teológia, a hitvédelem komoly erőfeszítéseket tesz a modern tudomány és a
vallás kiáltó ellentétének áthidalására, a vallás "korszerűsítésére", a
tudományos materialista világnézet elleni harcra. Alkalmaznunk kell a
felvilágosítás legváltozatosabb módszereit; a természet- és társadalomtudományi
felvilágosítást, a valláskritikát, az előadásos propagandát, a marxista
világnézet és az általános műveltség terjesztésének minden formáját.
A
technikai és tudományos haladás szembetűnő eredményei, összekapcsolódva a
forradalmi mozgalmak kibontakozásával, a szocialista világrendszer
létrejöttével, mind szembetűnőbben bizonyítják, hogy az ember képes birtokba
venni, megismerni és a maga szolgálatába állítani a természet és a társadalom
korábban vakon ható, "titokzatos" erőit, törvényszerűségeit. A vallástól való
elfordulás önmagában még nem jelenti a marxizmus, a szocializmus felé való
fordulást, nem eredményez tudományos materialista meggyőződést és aktív,
társadalmi felelősségtudattól áthatott magatartást. Szocializmust építő
társadalmunkban kedvezőek a körülmények ahhoz, hogy a vallástól való
eltávolodás ne rekedjen meg a világnézeti közömbösségnél, hogy a korábbi hivő,
aki tekintetét a "túlvilágra" vetette, saját társadalmi létének tudatos
alakítójává váljon. Mégpedig közösségi emberré, aki bekapcsolódik a
szocializmus építésének tervszerű folyamatába, tudatosan alakítja valóságát.
Ezért is fontos a szocialista humanizmusnak, a szocializmus új erkölcsének
terjesztése, felfogásának korszerű szembeállítása a vallásos felfogással és
erkölcsiséggel.
A
vallásosságot évezredeken keresztül táplálta, életben tartotta a kizsákmányolás
kíméletlen társadalmi rendszere, a dolgozó ember kiszolgáltatottsága a rajta
uralkodó és számára kiismerhetetlen társadalmi és természeti erőknek. Ezért a
vallásosság társadalmi gyökereinek kiirtásában a legfontosabb a kizsákmányolás
megszüntetése. Ez önmagában még kevés azonban ahhoz, hogy az emberek teljesen
megszabaduljanak a titokzatosnak vélt erőknek való kiszolgáltatottság
érzésétől.
A
vallásosság csak az ember társadalmi és egyéni életéről való sokoldalú
gondoskodással, a társadalom részéről megnyilvánuló segítőkészséggel, az
embernek a szocialista kollektívába, a szocializmus építésébe, a közéleti
tevékenységbe való bevonásával küzdhető le. Hiszen a hívő emberek többsége nem
valamiféle elméleti megfontolásból vallásos, hanem azért, mert egyéni
életkörülményei, családi neveltetése, a gond, a testi vagy lelki szenvedés, a
tudatlanság, a régi szokások hatása alól nem tudja kivonni magát, mert lelki
vigaszt vél felfedezni a vallásos hitben. Csak a széles körű társadalmi
tevékenységnek a konkrét tudományos felvilágosítással való összekapcsolása
révén érhetjük el, hogy a vallásos ideológia elleni harcunk ne rekedjen meg a
vallástól már amúgy is eltávolodott emberek körénél, hanem megtalálja az utat,
a felvilágosítás meggyőző érveit és eszközeit a hívőkhöz is. Ezért kell
szembeszállnunk a vallás elleni harc kapcsán tapasztalható szektás
türelmetlenséggel és elvtelen opportunizmussal is."
Látható, hogy míg az egyházakkal kapcsolatban még
differenciál a támogató és ellenszegülő egyháziak között, már szót sem ejt
adminisztratív eszközökről. A vallás és az egyházpolitika egymással való
összefüggése 1958-cal ellentétben már teljesen ismeretlen. A világnézeti harc
markánsan megoszlik a vallástól már eltávolodottak és a még vallásosak
vonatkozásában. Immár egyforma hangsúlyt kap az aufklerista, felvilágosító és
társadalmi viszonyok objektivitását hangsúlyozó szemlélet. A szöveget nem
annyira a materialista és ateista világnézet iránti harcos elkötelezettség,
hanem a tudományos-technikai forradalom objektív szekularizáló hatásába vetett
hit hatja át. Mindezeknek a változásoknak azonban nyoma sincs a hittanra járók
számában.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára)
kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
15-19-40.htm