1. grafikon

Adatellenőrzésünk eredménye látható a grafikonon: e szerint a tízéves csúsztatott korcsoportbontásnál az 1953-1962-es megfigyelési időponttól kezdve lényegében egybevág a két minta adatsora. Az azt megelőző évek vonatkozásában a kisebb minta némileg szekularizáltabbnak mutatja a társadalmat, mint a nagyobb.

Mindenképpen megállapíthatjuk, hogy az istentisztelet-járás gyakorisága határozott hanyatlást mutat. Témánk szempontjából ez azt jelenti, hogy a gyermekeik hitoktatásáról döntő apák és anyák heti istentisztelet-látogatási gyakoriságának csökkenése nyilvánvalóan csökkenti a hittan iránti igényt. Különösen figyelemreméltó, hogy a gyerekeik vallásos nevelésére nagyobb hatást gyakorló anyák körében milyen egyenletesen (és az apáknál meredekebben) csökken a heti templomjárók aránya. A klasszikus szekularizációs hipotézis a szekularizáció egyik legfontosabb komponensének a városiasodást tartja. Éppen ezért érdemes megvizsgálnunk a falvak és városok lakosságának szekularizációs tendenciáját:

4. táblázat

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-25-57.htm