1978-82 10,9 14,4 7,7 13,6
1981-85 12,7 15,5 12,4 8,7
Ha igaz is, hogy az egész népességben azért növekszik
erőteljesen a heti istentiszteletre járást elhanyagolók aránya, mert növekszik
a városi népesség aránya, mindenképpen figyelemreméltó, hogy a városi lakosság
és a falusi lakosság szekularizációja párhuzamos. Az is világossá vált - az
átfedéses korcsoportok következtében, hogy szinte mindegy, hol húzzuk meg a
korcsoportok határait: a szekularizáció igen rövid távon - azaz fél
évtizedenként, sőt háromévenként is jól mérhető. Épp ezért a továbbiakban nem
mindig az átfedéses korcsoportokkal operáló bonyolult eljárást fogjuk
alkalmazni, hanem az 1949 után tizedik életévét elérő népességet egyszerűen hét
csoportra bontva elemezzük.
Fontos kérdése a szekularizációnak, hogy nem egyszerűen az
egyház tanítását követő templomjárás válik ritkábbá, hanem sajátos algoritmus
szerint változik a ritkább istentisztelet-járás aránya is.
Az alábbi speciális grafikonon az istentisztelet-járás
gyakoriságának csökkenését a 10 éves falusiak anyáinak körében mutatjuk be. A
grafikonon az látható, hogy amennyiben ugyanazt a népességet eltérő definíciók
szerint tekintjük gyakran vagy nem gyakran járónak, hogyan változik a kép.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA
Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi
Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet
szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető
oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf
)
E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.
15-27-31.htm