6. A templomi hitoktatás idejét és helyét - a bérmálási és elsőáldozási előkészítő oktatáshoz hasonlóan - a lelkészek minden év október 15-ig, 1975. évben január 1-5-ig - írásban kötelesek bejelenteni a területileg illetékes helyi tanácsnak."

A korabeli első híradások ezt a fejleményt rendkívül pozitívként mutatták be, mondván, hogy újabb lehetőségek nyíltak. Ekkor azonban ez már évek óta folyt, s a megállapodás éppen ennek a ténylegesen folyó hitoktatásnak állami ellenőrzésére nyitott lehetőséget, korlátozta a kirándulásokat, s más közösségi alkalmakat preferáló hitoktatókat, szabályozta a templomi hitoktatás értékelésének és szervezésének módját, stb. A lelkipásztorok százával tiltakoztak a püspöki karnál. (Tomka: 1991:78) A lényeg azonban az volt, hogy a vatikáni-magyar együttműködés érdekében a magyar kormány egyoldalúan lemondott az ellenőrzésről. 1977. szeptember 15-én a templomi hitoktatás ellenőrzése a katolikus püspöki kar hatásköre lett. Az egyház ehhez a hitoktatási bizottság átszervezésével kísérelt meg segítséget nyújtani. 1973 augusztusában a győri hitoktatási konferencia témájául "a pap felelőssége a hitoktatásban" címet választották. 1977-ben az Országos Hitoktatási Bizottság konzultációs irodája is felállt segíteni a hitoktatókat. 1979-ben a katolikus egyház új hittankönyv-pályázatot is kiírt, az új hittankönyvek - a zsinat után kibontakozott katolikus megújulásnak is megfelelően távolodtak az iskolai tudásformától és munkaformától, nem osztályokra, hanem korcsoportokra "tervezték" a tananyagot. A világegyházban uralkodó mozgások személyesebb, közösségibb hittan mellett szóltak, ezt Magyarországon csak a későbbi Bokor közösség képviselte, a püspöki kar ragaszkodott a hittan némileg hagyományosabb jellegéhez. A hittankönyvek kiadása a konzervatív erők ellenállása miatt ugyanakkor késett, sőt régi - Hamvas-féle - tankönyvet is jelentetnek meg a veszprémiek. 1982-től datálható a világiak hitoktatói megbízásának kezdete. A nyolcvanas években tovább terjedt a hittantartás lehetősége. Lékai László bíboros 1984. március 30-án közölte az egyházmegyék főpásztoraival, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárult a plébániaépületben történő hitoktatáshoz az alábbiak szerint:

"1. Ahol a templom valamilyen oknál fogva nem alkalmas - elsősorban fűtési lehetőség hiánya miatt - a hitoktatás folytatására, ott a plébánia, illetve lelkészség épületében a megyéspüspök engedélyével tartható.

2. A plébániákon, illetve lelkészségeken hitoktatóként az iskolai vallásoktatáshoz megkívánt alkalmassággal rendelkező személyek működhetnek a megyéspüspök külön engedélyével és személyes felelősségvállalásával.

3. A plébániai hitoktatásra egyebekben az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének a templomi hitoktatás egységes szabályozásáról szóló 1/1974. számú rendelkezése érvényes."

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c. kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-28-34.htm