Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy az ötvenes-hatvanas években éppen azért tűnik nagyobbnak az iskolai hitoktatással kapcsolatos konfliktus, mert az egyházias és a szekularizáció útján megindult falusi hívők még némileg jobban igénylik azt, többször fordul elő, hogy - mondjuk egy esztendőre - beíratják a gyereket. Ezzel kapcsolatban érik őket konfliktusok.

A későbbi időszakban viszont a gyereküket egyháziasan nevelő falusiak kevésbé íratják be gyerekeiket iskolai hittanra, természetesebb közeg a templomi hittan.

(Sajnos nincsen arról adatunk, hogy a templomi hittan melyik időszakban jelentett tényleges hitoktatást - illegálisan vagy a hetvenes évektől legálisan - és mikor egyszerű felkészítést a bérmálásra, konfirmácóra, stb.)

9. táblázat

Az istentiszteletre járás és a hittanra járás a városiak körében (Tárki)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A fenti idézet forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál (Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt: (https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)

E kötet alapján készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény - 1" c kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege, hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az adattárba.

15-34-19.htm