A heti templomjáró anyák gyerekei körében az ötvenes években
az apa felekezete hatott még. A hatvanas években lépett be az apa foglalkozása.
Az évtizeden belüli vizsgálatnál a születési év már nem játszik szerepet.
Az apa iskolázottsága minden szekularizációs feltevés szerint
érinti a vallásosságot, s az iskolai hittanra támasztott igényt is. Ugyanakkor nem
sikerült olyan módon csoportosítani az egyes iskolázottsági mutatókat, hogy a
hittanjárást közvetlenül magyarázó változót nyerjünk. Eredeti hipotézisünk
szerint ennek oka az, hogy a vallásosság a nyolcvanas években legalábbis nem
lineárisan függ össze az iskolázottsággal. Azaz a teljes népességet vizsgálva a
legiskolázatlanabbak erősebben vallásosak, mint a nyolc általánost végzettek.
A "mélypont" a szakmunkásképzőt végzettek köre, innentől a vallásosság lassan
emelkedni kezd.
A kereszttáblákból azonban kiderült, hogy az iskolai
hittanoktatás igénybevételével kapcsolatban ez az U görbe nem írható le.
A következő táblázat és grafikon azt szemlélteti, hogy az
egyes megfigyelési időpontokban az egyes iskolázottsági csoportok hány
százaléka járatta iskolai hittanra gyermekét.
10. táblázat
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
A fenti idézet
forrása: Nagy Péter Tibor JÁRSZALAG ÉS ARÉNA Egyház és állam az oktatáspolitika
erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon Az Új Mandátum Könyvkiadónál
(Budapest, 2000) megjelent kötet szerzői változata. Aki a fenti szöveg pontos
kontextusára (és idézhető oldalszámára) kíváncsi, keressen rá itt:
(https://mek.oszk.hu/13400/13461/13461.pdf)
E kötet alapján
készült - elsősorban elektronikus felhasználásra - a "Vallásszociológiai szöveggyűjtemény
- 1" c kiadvány, WJLF, Budapest, ISBN 978-963-9744-29-5. A projekt lényege,
hogy az internetes keresőmotorok munkáját megkönnyítendő olyan öt-öt
bekezdésből álló szövegdarabokat hozunk létre, melyek lehetővé teszik, hogy a
felhasználó az általa keresett szavak egyidejű előfordulására keressen egy-egy
konkrét könyvrészletben. A könyv feldarabolása mechanikus. Elkerülendő, hogy
logikailag összetartozó bekezdések külön file-ba kerüljenek, s ezért elkerüljék
a keresést, átfedő technikát alkalmazunk, így minden bekezdés kétszer kerül az
adattárba.
15-36-09.htm